179983. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitroimidazol- származékok előállítására

3 179983 4 hat- vagy héttagú telített monociklusos heterociklusos csoportot alkot, amely adott esetben egy további öxigéft­­vagy nitrogén-heteroatomot is tartalmazhat, és a to­vábbi nitrogén-heteroatomhoz adott esetben szubszti­­tuensként rövidszénláncú alkil-csoport kapcsolódhat, továbbá a felsorolt vegyületek savaddíciós sói. Az (I) általános képletű nitroimidazol-származékok különösen előnyös csoportját képezik azok a vegyülete k, amelyekben R1 és R2 a közbezárt nitrogénatommal együtt egy hattagú monociklusos heterociklusos cso­portot alkot, amely adott esetben egy további oxigén­­-heteroatomot vagy egy adott esetben rövidszénláncú alkil-csoporttal szubsztituált nitrogén-heteroatomot is tartalmazhat, valamint e vegyületek savaddíciós sói. A találmány szerinti eljárással előállítható (I) általá­nos képletű vegyületek közül példaként a következőket soroljuk fel: 2-nitro-a-(piperidino)-metil-l-imidazol-etanol, a-(morfolino)-metil-2-nitro-l-imidazol-etanol, a-(4-metil-piperazino)-metil-2-nitro-l -imidazol-etanol, 2-nitro-a-(pirrolidino)-metil-l-imidazol-etanol, a-(dietilamino)-metil-2-nitro-1 -imidazol-etanol, a-[di-(2-hidroxi-etil)-amino]-metil-2-nitro-1 -imidazol­­-etanol, a-(terc-butilamino)-metil-2-nitro-l-imidazol-etanol, a-(benzilamino)-metil-2-nitro-1 -imidazol-etanol, a-[(4-metoxi-fenil)-amino]-metil-2-nitro-1 -imidazol­­-etanol, a-(dimetilamino)-metil-2-nitro-l-imidazol-etanol, a-(hexahidro-lH-azepino)-metil-2-nitro-l-imidazoI­-etanol, 4-[2-hidroxi-3-(2-nitro-l-imidazolil)-propilamino]­­-2,2,6,6-tetrametil-piperidin-N-oxid, a-[(2,2,6,6-tetrametil-4-piperidinil)-amino]-metil-2- -nitro-1 -imidazol-etanol, a-(ciklohexilamino)-metil-2-nitro-l-imidazol-etanol, a-(diciklohexilamino)-metil-2-nitro-l-imidazol-etanol és l-[2-hidroxi-3-(2-nitro-l-imidazolil)-propil]-3- -pirrolidinol. Az (I) általános képletű nitroimidazol-származékokat és savaddíciós sóikat a találmány értelmében a követ­kező módszerekkel állíthatjuk elő: a) a (II) képletű epoxidot egy (III) általános képletű aminnal — ahol R1 és R2 jelentése a fenti — reagált tt­juk vagy b) a (IV) képletű vegyületet bázis jelenlétében egy (V) képletű epoxiddal — ahol R10 és R20jelentése megegye­zik R1 és R2 jelentésével, azonban R10 csak hidrogén­­atomtól eltérő csoport lehet — reagáltatjuk vagy c) valamely (VI) általános képletű halogénhidrint — ahol X klóratomot vagy brómatomot jelent — egy (III) általános képletű aminnal — ahol R1 és R2 jelentése a fenti — reagáltatunk, és kívánt esetben a kapott (I) általános képletű vegyü­­leteket savaddíciós sóikká alakítjuk. Az a) eljárásváltozat szerint a (II) képletű epoxidot közömbös szerves oldószer jelenlétében reagáltathatjuk a (III) általános képletű aminokkal, a reakciót azonban oldószermentes közegben is végrehajthatjuk. Közömbös szerves oldószerekként például rövidszénláncú alkano­­lokat (így metanolt vagy etanolt), dimetilformamidot vagy dimetilacetamidot használhatunk fel. Az oldószer szerepét a (III) általános képletű amin fölöslege is be­töltheti. A reakció hőmérséklete és nyomása nem döntő jelentőségű tényező; a reakciót szobahőmérsékleten és atmoszferikus nyomáson, vagy megnövelt hőmérsék­leteken és/vagy nyomáson egyaránt végrehajthatjuk. A reakciót előnyösen atmoszferikus nyomáson, körül­belül 50 C° és a reakcióelegy forráspontja közötti hő­mérsékleten végezzük. Ab) eljárásváltozat során a (IV) képletű vegyületet (azomicin) bázis jelenlétében kondenzáljuk (V) általános képletű epoxidokkal. A bázist előnyösen katalitikus mennyiségben használjuk fel, a reakcióelegyhez azon­ban nagyobb mennyiségű bázist is adhatunk. Bázisként előnyösen alkálifém-karbonátokat (például nátrium­vagy káliumkarbonátot) használunk fel, azonban egyéb bázisokat, például alkálifém-hidroxidokat (így nátrium­­hidroxidot vagy káliumhidroxidot) is alkalmazhatunk. A kondenzációt célszerűen egy közömbös szerves oldó­szer, például egy rövidszénláncú alkanol (így metanol vagy etanol) jelenlétében hajtjuk végre. A kondenzációt szobahőmérsékleten és megnövelt nyomáson is végre­hajthatjuk, előnyösen azonban atmoszferikus nyomáson és megnövelt hőmérsékleten (célszerűen az elegy forrás­pontján) végezzük a reakciót. Ac) eljárásváltozat során a (VI) általános képletű halogénhidrineket célszerűen legalább mólekvivalensnyi mennyiségű (III) általános képletű aminokkal reagál­tatjuk. A reakciót előnyösen savmegkötőszer, például egy alkálifém-karbonát (így nátriumkarbonát vagy káliumkarbonát) vagy egy tercier szerves amin (így piridin) jelenlétében hajtjuk végre. A legelőnyösebb módszer szerint savmegkötőszerként a (III) általános képletű amin fölöslegét alkalmazzuk. Egy kiemelkedően előnyös eljárásváltozatban 1 mól (VI) általános képletű halogénhidrinre vonatkoztatva 2 mól (III) általános képletű amint használunk fel. A reakciót célszerűen egy közömbös szerves oldószerben, például egy rövid­szénláncú alkanolban (így metanolban vagy etanolban) hajtjuk végre. A reakció hőmérséklete és nyomása nem döntő jelentőségű tényező. A reakciót szobahőmérsékle­ten és atmoszferikus nyomáson, valamint megnövelt hőmérsékleteken és nyomáson egyaránt végrehajthat­juk. Egy előnyös módszer szerint a reakciót megnövelt hőmérsékleten — célszerűen a reakcióelegy forráspont­ján —, atmoszferikus nyomáson végezzük. (VI) általá­nos képletű halogénhidrinként előnyösen a megfelelő klórhidrint használjuk fel. Az (I) általános képletű vegyületeket szervetlen savak­kal, például hidrogénhalogenidekkel (így sósavval, hidrogénbromiddal), kénsavval, salétromsavval vagy foszforsavval, továbbá szerves savakkal, például ecet­savval, citromsavval, maleinsavval, almasavval, fumár­­sawal, borostyánkősavval, metánszulfonsavval vagy p-toluolszulfonsawal reagáltatva savaddíciós sóikká alakíthatjuk. Az (I) általános képletű vegyületek sav­addíciós sói közül kiemelkedően előnyösek a gyógyá­­szatilag alkalmazható savaddíciós sók, köztük elsősor­ban a hidrokloridok. A gyógyászati célokra alkalmatlan sókat bázissal kezelve, majd megfelelő savakkal reagál­tatva alakíthatjuk át gyógyászati célokra alkalmas sav­addíciós sókká. A találmány szerinti eljárásban kiindulási anyagok­ként felhasznált (II)—(VI) általános képletű vegyületek ismert anyagok. Az (I) általános képletű vegyületek és gyógyászatilag alkalmazható savaddíciós sói radioszenzibilizáló anya­gokként használhatók fel a gyógyászatban hipoxiás sej­tek sugárérzékenységének fokozására. E vegyületek a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom