179970. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 6-n-propil-8-metoxi-metil vagy -metil-merkapto-metil-ergolin származékok és rokonszerkezetű vegyületek előállítására

9 179970 10 végezzük a 6-os helyzetben az alkilezést, majd ezután kialakítjuk a 8-as helyzetű csoportot. Ezt a két műveletet a találmány értelmében fel is cserélhetjük, tehát ki­alakíthatjuk először a 8-as helyzetben levő helyettesítőt, és elvégezhetjük a 6-os helyzetű nitrogénatom alkile­­zését ezután is. A szakemberek előtt nyilvánvaló, hogy ezen műveletek felcserélhetők. A 8-as helyzetben mptilszu|finiI-metil-csoporttal he­lyettesített 9-ergolén-származékokat, amelyek a II álta­lános képletű metilszulfonil-metil-származékok kiindu­lási anyagaiként szolgálhatnak, a megfelelő 8-metil­­merkapto-metíl-származékonak perjodátokkal vagy ha­sonló oxidálószerekkel, például persavakkal, mint pél­dául perbenzoesavval vagy perecetsavval szobahőmér­sékleten végzett oxidációja útján állíthatjuk elő. Álta­lában a 9-ergolén-származék valamely vízoldható só­jából indulunk ki, és semleges vagy savas körülmények között vizet használunk oldószerként. Az ily módon előállított 6-n-propil-(-etil- vagy -allil-)­­-8-metoxi-(-metil-szulfonil- vagy -metilmerkapto-)-metil­­-9-ergolén-származékok mind a II általános képlet kö­rébe tartoznak. Ezen vegyületeket a 3 920 664 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetett módon a 2-es helyzetben megklórozhatjuk vagy megbrómozhatjuk, és ily módon olyan II általános képletű vegyületekhez juthatunk, melyekben X jelen­tése klór- vagy brómatom, és a 9,10-helyzetben kettős­kötés van. Erre a célra halogénezőszerként például N­­-klór-szukcinimidet, N-klór-acetanilidet, N-klór-tetra­­klór-ftálimidet, 1-klór-benzotriazolt, N-klór-2,6-diklór­­-4-nitro-acetanilidet, N-klór-2,4,6-triklór-acetanilidet vagy szulfuril-kloridot használhatunk, ez utóbbi rea­genst vagy önmagában, vagy bór-trifluorid-dietil-éterát jelenlétében. N-bróm-szukcinimiddel előnyösen dioxán­­ban, mint oldószerben dolgozunk. N-klór-szukcinimid és a pozitív halogénatomot tartalmazó halogénezőszerek többsége esetében oldószerként dimetil-formamidot használunk, ha viszont szulfuril-kloriddal klórozunk, akkor diklór-metánban, nitro-metánban vagy acetonit­­rilben végezzük a reakciót, általában szobahőmérsék­leten. A fenti halogénezési reakciót itt úgy ismertettük, hogy a találmány szerinti eljárás 1. és 2. lépése után hajtjuk végre. Ezt a halogénezési reakciót azonban el­végezhetjük az 1. és 2. lépések előtt is, vagy kívánt eset­ben akár a hidrogénezési művelet után is. A fentiekben említett egyik lehetséges kiindulási anyagot, a lizergsavat a megfelelő dihidro-származékká, dihidro-lizergsavvá redukálhatjuk a szokásos módszerek­kel, például platina-oxid vagy valamely más alkalmas katalizátor jelenlétében, valamely semleges oldószerben, előnyösen valamely rövidszénláncú alkanolban végzett katalitikus hidrogénezés útján. Ezt a telített savat a szokásos módon észteresítve nyerhetjük például a di­­hidro-lizergsav-metil-észtert. Ezután brómciánnal a fent leírt módon eltávolíthatjuk a 6-os helyzetű nitrogénato­mon levő metilcsoportot, és az ily módon nyert vegyület szekunder aminocsoportját etíl-jodiddal, n-propil-jodid­­dal vagy allil-bromiddal alkilezve a 6-os helyzetben etil-, n-propil- vagy allilcsoportot és a 8-as helyzetben metoxí-karbonil-csoportot viselő vegyülethez juthatunk. Egy másik módszer szerint a fenti szekunder amint acetil-kloriddal vagy propionil-kloriddal valamely ter­cier amin-bázis jelenlétében szobahőmérsékleten meg­­acilezhetjük, és ily módon a megfelelő amidokhoz jutha­tunk. A 6-os helyzetű nitrogénatom amidcsoportját és a 8-as helyzetben levő észtercsoportot ezután egyidejűleg redukálhatjuk valamely fém-hidrid típusú redukálószer­rel, például litium-alumínium-hidriddel, tetrahidro­­-furánban mint oldószerben, szobahőmérsékleten, és ily módon a megfelelő D-6-etil- (vagy -n-propil)-8 ß­­-hidroxi-metil-ergolinhoz jutunk. Ezenkívül, ha a 6-os helyzet nitrogénatom amidcsoportját valamely szokásos hidrogénezési módszerrel, például katalitikus hidrogé­­nezéssel redukáljuk, akkor a 6-n-propil-származékokhoz jutunk. Hasonló módon redukálhatjuk a D-6-etil-(-n­­-propil- vagy -allil-)-83-metoxi-karboniI-származékot a 8p-hidroximetil-származékká valamely fém-hidrid típu­sú redukálószerrel, például litium-alumínium-hidriddel vagy nátrium-trimetoxi-bórhidriddel valamely éter­szerű oldószerben, mint például dietil-éterben vagy tetrahidro-furánban, szobahőmérsékleten, vagy például nátrium-bórhidriddel etanolban forralva. A 8ß-hid­­roxi-metil-csoport hidroxilcsoportját metánszulfonil­­-kloriddal a fent leírt módon észteresítve a meziloxi­­származékot nyerjük, majd ez utóbbit a metanol, metil­­-merkaptán vagy metánszulfinsav sójával reagáltatva olyan II általános képletű vegyületet nyerünk, ahol a kettős kötés helyett telített kötés szerepel, X jelentése hidrogénatom, és R' és Y jelentése a fenti. Valamennyi fenti származékot megklórozhatjuk vagy megbrómoz­­hatjuk a 2-es helyzetű szénatomjukon a 3 920 664 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban fog­lalt módon, és így olyan II általános képletű vegyületeket nyerünk, amelyekben X jelentése klór- vagy brómatom, Rl és Y jelentése a fenti, és a kettőskötés helyén egy­szeres kötés szerepel. A halogénezési reakciót ugyan­olyan körülmények között végezzük, mint a 9-ergolén­­származékok esetében. A fenti ergolén-származékokat előállíthatjuk a másik könnyen hozzáférhető kiindulási anyagból, az eli­­moklavinból is. Ebben az esetben először redukáljuk a 8,9-helyzetben levő kettőskötést, is így D-6-metil-8ß­­-hidroxi-metil-ergolinhoz jutunk. Ezután elvégezhet­jük a fent leírt reakciósort: etil-, n-propil- vagy ailil­­csoport bevitele a 6-os helyzetű nitrogénatomon levő me­­tilcsoport helyére, majd a hidroximetilcsoport átalakítá­sa a közbenső mezil-észteren keresztül metoxi-metil-, met lmerkapto-metil- vagy metilszulfonil-metil-csoport­­tá. Végül, magával az elimoklavinnal is elvégezhetjük ugyanazt a reakciósort, amelyet a fentiekben a lizerg­­sav-metil-észterre mint kiindulási anyagra építve ismer­tettünk, és amely tehát a következő műveletekből áll: a 6 os helyzetű nitrogénatomhoz kapcsolódó metil­­csoport eltávolítása brómciánnal, a 6-ciano-csoport le­­hasítása, majd az ily módon nyert szekunder amin alki­­lezése valamely alkil- vagy allil-halogeniddel, amikoris a D-6-etil-, n-propil- vagy allil-8-hidroximetil-8-ergolén keletkezik. Ebben az esetben, mivel a hidroxi-metil-cso­­port hidroxilcsoportja allil-helyzetben van, ezt célszerű­en klóratomra cseréljük, és az allil-hely2etű klóratomot könnyen ki tudjuk cserélni metoxi-, metil-szulfonil­­vagy metil-merkapto-csoportra, és ily módon olyan II általános képletű vegyületeket nyerünk, amelyekben a 8,9-helyzetben kettőskötés van, és Y és R1 jelentése a fenti. Az allil-helyzetű hidroxilcsoport kicseréléséhez használt klórozószer előnyösen trifenil-foszfin és szén­­-tetraklorid elegye, de használhatunk más halogénező­­szcreket is, mint például sósavat, brómhidrogénsavat, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom