179939. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szabályozott sebességű hatóanyag felszabadulást biztosító szilárd perorális készítmények előállítására a polivinilalkohol bevonat utólagos módosításával

3 179939 hordása szerves oldószerből történik, mely robbanás­­veszélyes. A találmány célja a fenti hátrányok kiküszöbölése és olyan eljárás kialakítása szabályozott sebességű hátó­­anyag-felszabadulást biztosító, szilárd, hatóanyagot vagy hatóanyag-keveréket és adott esetben a gyógyszer­­gyártásban szokásos hordozó- és segédanyagokat tartal­mazó perorális készítmények előállítására, mely egysze­rű módszerrel kivitelezhető, egészségre nein ártalmas és a felhordás néttt szerves oldószerből, hanem vizes közeg­ből történik. Ezt a feladatot a találmány szerint úgy oldjuk meg, hogy a hatóanyagot vagy hatóanyag-keveréket és adott esetben a gyógyszergyártásban szokásos hordozó- és segédanyagokat tartalmazó szilárd készítményt 40%-nál nagyobb mértékben, előnyösen 88—100%-ban hidro­­lizált vízben oldott polivinilalkohol összefüggő, száraz állapotban 1 p.m—3 mm, előnyösen 24—36 [am vastag rétegével vonjuk be, majd gáz halmazállapotú formal­dehiddel 30—150 °C, előnyösen 70—90 °C hőmérsékle­ten legfeljebb 3 óráig acetálozzuk, amikoris a készítmény hatóanyag-áteresztő tulajdonságait a kívánt mértékben befolyásoljuk. A polivinilalkohol (továbbiakban: PVA) gyógyszer­­technológiai alkalmazhatóságát számos kutató mun­kássága — köztük H. Moldenhauer és H. Kala (Die Pharmazie, 29. K. p. 26—31. 1974) — támasztja alá. Említett szerzők a PVA drazsírozási technikába való bevezethetőségét táhülmányözták és a drazsifözó szusz­­penzió optimális PVA koncentrációját is meghatározták. PVA alkalmazásakor cukormentes drazsírozó szusz­penzióval, csekély anyagfelhasználással, gazdaságosan, jó fedőképességű és festhető, vékony drazséburok vi­hető fel. Az így előállított drazsék bevonata azonban részben oldódik. A PVA gyeftgén higröszkópŐS, fehér VágV sárgás pctr. A legtöbb sZêfVës oldószerben oldhátátlan és a vízétl kí­vül csak néhány erősén poláris afiyág oldja (pl. dirnétil­­forfftatiiid, diétilén-triantin, etänöiaftlinok). Tulajdon­ságai a polimerizáeiós foktól és a kémiai szerkezettől függnek. [tJsáköv Sz. N. : PoliVinllovüj sZpirt iegö pröiz- Vodnüe, Mdszkva, Izd. Ak. Nauk. SZSZ52R, i960; Finéh (Editor): Polyvitlÿl Aleöhöl, Properties and Applications, J. Wiley, 1973; J. G. Pritchard: Pdlyvinií Alcohol Basic Properties ánd Usés, London, 1970, MacDönald.] Óldékőrtyságát acélát- és hidröxiltartálrhának viszo­nya szabja még. A 40% feletti hidröxlllärtalmü PVA hideg és meleg Vízben egyaránt jól Oldódik. Bár á PVA-t à gÿôgysZêrkêszitësbèri széleskörűen alkalmazzák, meglepő módon tápásztáltük, hogy mind­­ezideig nem alkalmazták aZ Utólagos kémiai reakciókkal történő módosítást, holott éá — feltevéseink szerint — a gyógyszerformálásban éppén ä hatóanyag-áteresztő­képesség szabályozásában iövábbi lehetőségeket rejt magában. A PVA hidroxilcsoportjait viszonylag egyszerű eljá­rással lehet réagáltatüi és például formaldehiddel vég­zett formaiozás révén a polimert vízben oldhatatlan termékké (polivinilfofthal) alakítani. A formaiozás során víz kilépése közbén főként irttfátnölékuláris gyűrűk ke­letkeznek a szomszédos inttatholekuláris hidroxilcso­­pórtok között (Encyclopedia of Polymer Science and Technology, Vol. 14). At Utólagos fórmalöZással old­hatatlanná tett PVA bevonat áteresztőképessége is vár­hatóan mégváltozik. Elméleti megfontolásaink szerint a PVA bevonattal ellátott készítmény bevonatának utólagos módosítása formaiozással az alábbi következményekkel jár: a) Á bevonat módosításának mértéke függ a bevonat eredeti vastagságától, a reaktáns (formaldehid) bediffun­­dáltatásának időtartamától és hőmérsékletétől. h) A hatóanyag felszabadulásának sebessége viszont a módosítás mértékétől függ. Ennek igazolására a következő kísérletsOrÖZatót vé­gezzük el: Modellként közel azonos mennyiségű, 200 mg NO— SPA.tlCl (Chinoin által előállított, mellékhatás nélküli görcsoldó) tartalmú közel aáonos — 700 mg — súlyú tablettákat készítünk. A tablettákat fluidizációs mód­szerrel vizes oldatból 88%-bah hidrOlizált PVA filmjével vonjuk be. 1 mg-nyi PVA fllmréteg számított vastagsága 3 mikrométer. A bevonás laboratóriumi fluidizációs be­rendezésben történik. A szilárd készítmények bevonása természetesen történhet más úton, pl. szórással, mártás­sal stb. is, ennek megfelelően az eljárás nem Szorítkozik csupán a fluidizációval történő bevonásra és nem csUpáh tablettákra, de egyéb szilárd, PVA filmmel bevonható termékekre, így granulátumokra, kapszulákra is vonat­kozik. A tabletták bevonatát gázfázisú formaiozással módo­sítjuk, az 1. ábrán bemutatott vázlat szerinti készülék­ben. A példaként bemutatott készülék a művelet kivite­lezésének csupán egy lehetséges módját szemlélteti, a reakció más készülékben, más elrendezésben is végre­hajtható, ennek megfelelően az eljárás nem szorítkozik csupán e készüléktípusra vagy összeállításra. A formálozásra kerülő tablettákat kezelés előtt 24 óráig 50% relatív nedvességtartalmú exszikkátorban kondicionáljuk. Az eljárás során a következőképpen járunk el: A (2) iortibikba körülbelül 20 g páfafofrhaldehidet teszünk és a rendszert a (3) ballonból nitrogéngázzal át­­öblltjük. A (4) termosztát hőmérsékletét a reakció hő­mérsékletére (általában 70—90 °C), az (1) olajfürdőt pedig 105—120 °C-ra melegítjük. A kívánt hőmérséklet elérése és a formaldehid képződése után az (5) reaktorba helyezzük a (6) tablettákat és forrháloZZük. A felesleges formaldehidet a (7) iílösópalackbán nyéletjük el, illetve a (8) elszívón keresztül szívjuk el. A tabletták külseje á formálozás során nem változik. A formálozotf tablettákat különböző vizsgálatokkal minősítve jellemezzük. a) Szétesési idő vizsgálata: A nem kézéit és a kezelt bevonatos tabletták szétesési idejének vizsgálata ERWEKA készülékkel 500 ml 0,1 ti sósavban, 37 °C-on történik. b) Hatoartyäg-felszäbaduläs (kioldódás) Vizsgálata: A kioldódás 50/perc fordulatszámfnál kevértéfett, ket­tősfalú, 37 °C-on termosztált edényben, 100,0 ml desz­tillált vízben történik. A kioldódás nyomonkövetésére áz oldatból meghatá­rozott időpontokban 10,0 ml mintát vészünk. A minta­vétel után az oldatot 100,0 ml térfogatra egészítjük ki desztillált vízzel és a hlgulást a számításokban figyelem­be vesszük. A minták hatóanyag-tartalmát HITACHI— PERKIN—ELMER UV spektrofotométerrel mérjük. Az Nö—SPÀ.HC1 abszorpciós rrtakimumát desztillált vízben vesszük fel. A X=354 tnm-nél jelentkező ab­4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom