179927. lajstromszámú szabadalom • Eljárás naftiridin-származékok előállítására
5 179927 6 A reakció végbemegy a (II) általános képletű vegyület közvetlen melegítésével a fenti savak jelenlétében, majd víz hozzáadásával. Az oldószer rendszerint víz, de függ a (II) általános képletű vegyület tulajdonságaitól. Szolvensként az etanol, dioxán, etilénglikol-dimetiléter, benzol vagy ecetsav vízzel együtt alkalmazható. A reakció hőfoka rendszerint 0 °C és 150 °C között, előnyösen 30 °C és 100 °C között van. b) eljárás; A védőcsoport eltávolítása Az (I) általános képletű vegyületek előállíthatok a (III) általános képletű — ahol a képletben X és Rj jelentése azonos az (I) általános képletben megadottakkal, Rj jelentése védőcsoport, amelynek előnyös jelentéseit az alábbiakban megadjuk, R4 jelentése karboxilcsoport, rövidszénláncú alkoxikarbonil-csoport vagy Rj csoport (Rj jelentése azonos a) eljárásban megadott jelentéssel) — vegyületek védőcsoportjának, Rj csoportnak az eltávolításával. Előnyösen alkalmazható Rj védőcsoportok az acetil-, trifluoracetil-, etoxikarbonil-, tritil-, benziloxikarbonilvagy triklóretoxikarbonil-csoport. Amikor a (III) általános képletű vegyületben levő Rj csoport csak szolvolitikusan távolítható el, akkor a reakciót olymódon hajtjuk végre, hogy a (III) általános képletű vegyületet egy hidrolízist is magában foglaló szolvolízisnek vetjük alá. Az alábbiakban szemléltető jelleggel felsorolunk néhány olyan védőcsoportot, amelyek szolvolízissel távolíthatók el: acilcsoport, mint például formil-, acetil-, trifluoracetil-, benziloxikarbonil-, t-butoxikarbonil-, p-metoxi-benziloxikarbonil-, viniloxikarbonil- vagy ß-(p-toluolszulfonil)-etoxikarbonilcsoport, továbbá o-nitrofenilszulfonil-, trimetilszilil-, tritil-, tetrahidropiranil- és difenilfoszfinilcsoport. Ez a reakció végrehajtható oldószerben katalizátor — például sav vagy bázis —jelenlétében vagy anélkül is. Savként alkalmazhatók szervetlen savak mint a sósav, brómhidrogénsav, kénsav vagy foszforsav, szerves savak mint az ecetsav, trifluorecetsav, hangyasav vagy toluolszulfonsav. Bázisként alkalmazhatunk alkáli-fémhidroxidokat mint a nátrium-hidroxidot vagy bárium-hidroxidot, alkálifém-karbonátokat mint nátrium-karbonátot vagy kálium-karbonátot és nátrium-acetátot. Oldószer rendszerint víz, de függ a (III) általános képletű vegyület tulajdonságaitól, így oldószer lehet az etanol, dioxán, etilénglikol-dimetiléter, benzol, ecetsav vagy azok vízzel alkotott keverékei. A reakció hőfoka rendszerint 0 DC és 150 °C között, előnyösen 30 °C és 100 °C között van. Amikor a (III) általános képletű vegyületen levő Rj csoport reduktív úton távolítható el és R] jelentése etilcsoport, akkor a csoport eltávolítását olymódon végezzük, hogy a vegyületet hidrogenolízisnek vetjük alá. Az alábbiakban szemléltető jelleggel felsorolunk néhány hidrogenolízissel eltávolítható védőcsoportot. Arilszulfonil-csoport, így a p-toluolszulfonil csoport, fenil- vagy benziloxi-csoporttal helyettesített metilcsoport, például tritil- vagy benziloximetil-csoport, arilmetoxikarbonil csoportok mint benziloxikarbonil- vagy p-metoxibenziloxikarbonil csoport, halogénetoxikarbonil-csoportok mint ß,ß,ß-triklöretoxikarbonil- vagyjódetoxikarbonil csoport. A (III) általános képletű vegyület Rj védő-csoportjának hidrogenolízissel történő eltávolításában, a reakció feltételei az Rj védőcsoport tulajdonságaitól függően változhatnak. Általában a reakciót a következő módon végezzük. A reakció kivitelezése során a (III) általános képletű vegyületet hidrogén árammal kezeljük egy inert oldószerben, katalizátor — mint platina, palládium, Raney- * -nikkel vagy hasonlóak — jelenlétében, vagy a (III) általános képletű vegyületet fém-nátriummal kezeljük folyékony ammóniában. A reakció végrehajtható olymódon is, hogy a (III) általános képletű vegyületet fémmel, mint a cink, ecetsavban vagy alkoholban, például metanolban reagáltatjuk. A katalitikus hidrogenolízist szobahőmérsékleten végezzük. Kívánt esetben azonban elvégezhető emelt hőmérsékleten, egészen 60 °C-ig. A reakcióhoz megfelelő oldószerek az etilénglikol, dioxán, dimetilformamid, etanol és ecetsav. Amikor Rj jelentése például tritil- vagy benziloxikarbonil-csoport, akkor ez a csoport lehasítható fém-nátriummal folyékony ammóniában, rendszerint —50 °C és —20 °C között. A keletkező vegyületet, amelynél R4 jelentése Rj csoport, továbbiakban alávetjük — akár izolálással és tisztítással, akár anélkül — hidrolízisnek, amelyet az a) eljárásban az (I) vegyületek átalakításánál leírtunk. c) eljárás; Piperazinnal vagy származékaival való helyettesítés E szerint az eljárás szerint az (I) általános képletű vegyületeket olymódon állítjuk elő, hogy egy (IV) általános képletű — ahol a képletben Y jelentése halogénatom, rövidszénláncú alkoxicsoport, rövidszénláncú alkiltio-csoport, rövidszénláncú alkilszulfinil-csoport, rövidszénláncú alkilszulfonil-csoport, rövidszénláncú alkilszulfoniloxi-csoport vagy arilszulfoniloxi-csoport, X és R( jelentése az (I) általános képletben, R4 jelentése a b) eljárásban megadott — vegyületet egy (V) általános képletű — ahol a képletben R3 jelentése hidrogénatom vagy Rj képletű csoport, amelyen belül Rj jelentése a b) eljárásban megadott — vegyülettel reagáltatunk. Ezt a reakciót a (IV) és (V) általános képletű vegyületek valamely oldószerben végzett melegítésével hajtjuk végre, kívánt esetben zárt reakcióedényben. Előnyös a reakciót bázis, mint savakceptor (nátrium-hidrogén-karbonát, nátrium-karbonát, kálium-karbonát, trietil-amin, piridin vagy pikolin) jelenlétében végezni. Rendszerint sztöchiometrikus mennyiségeket használnuk a (IV) és (V) általános képletű vegyületekből. Amikor az (V) általános képletű vegyületet feleslegben alkalmazzuk, akkor az mint savakceptor szolgál. Az (V) általános képletű vegyület hidrát vagy savaddíciós só (például hidroklorid) formájában alkalmazható. Kedvező reakció-hőmérsékleti tartomány 20 °C és 150 CC között van. Ehhez a reakcióhoz alkalmazható oldószert a felhasználandó kiindulási anyagok tulajdonságainak megfelelően kell kiválasztani. Ilyen oldószerek például az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
