179905. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés testek, különösen lemezek, panelek és hasonlók előállítására

5 179905 6 anyagként a kereskedelmi forgalomban „AMIKOL” néven kapható „edzővel'’ kevert műgyantát haszná­lunk, amelyet nagynyomású porlasztó segítségével jutta­tunk a hasított csutka-alapanyaghoz. A keveréket — a keveréstől számított legfeljebb 30 percen belül — előpré­­selési műveletnek vetjük alá, amelynek során 10 cm vas­tagságban préslapon elterítjük, majd 50 mm vastagságú „paplanná-’ préseljük össze. Az előpréselt „paplanokat” azután gözfűtéses hidrau­likus présbe továbbítjuk, 280 att nyomás alá helyezzük, és 12 percen át ilyen nyomáson és kb. 140 °C hőmérsék­leten tartjuk. Ezalatt a ragasztó tökéletesen megköt. A présből kiszedett lapokat faipari hengercsiszolón mun­káljuk meg, nevezetesen a felületeket simítjuk, és a simí­tási művelettel a kívánt lapvastagságot — a jelen esetben 13 mm-t — beállítjuk. A csiszolt lapokat 1200x2400 mm-es táblákká vágjuk fel. A lapok térfogatsúlya 600 kg/m3, és például a bútoriparban kerülhetnek felhasz­nálásra. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajz alapján is­mertetjük részletesen, amely az eljárás foganatosítására szolgáló berendezést vázlatos oldalnézetben mutatja. A berendezésnek állóhenger-alakú 1 csutkatárolója van, ahova a csutkák a 2 morzsolóból a 3 szállítószerke­zet segítségével juttathatók be. A 2 morzsolóba a 4 szá­rítóból- kerülnek a még szemeket tartalmazó kukorica­csövek, az 5 szállítószalag segítségével. Az 1 csutkatárolót a 6a, 6b hengerpárokból álló 6 roppantó készülékkel a 7 felhordószerkezet köti össze. A 6a, 6b hengerpárok hajtására szolgáló hajtóművet az ábrán külön nem tüntettük el, viszont a 6 roppantóké­­szülékhez csatlakoztatott porelszívót 8 hivatkozási szám­mal jelöltük. A 6a, 6b hengerpárok rugóterhelésűek, bordázott palástfelületűek, és mintegy fogaskerék-pár­ként működnek együtt egymással. A 6 roppantókészüléket a 9 szállítószalagok kötik össze a 19 szárítóval, amely 4—6 mm hosszú, forróleve­gős forgó szárítódobként van kialakítva. A 19 szárító a 10 keverővei van összekötve, amelynek 10a, 10b tartá­lyai a 12a, 12b vezetékek útján 11 ragasztóanyag-tar­tállyal '.-annak összekötve. A vezetékekbe (nem ábrá­zolt) szivattyú van beiktatva. A 10 keverővei a 13a, 13b szállítóeszközök útján van a 14 előprés összekapcsolva, amelynek 15 terítőkészüléke és 16 préslemeze van. A technológiai lépések sorrendjét tekintve az előprés után van a nagynyomású hőközléses 17 prés elhelyezve, ahova az előpréselt féltermékek az egészében 18 hivat­kozási számmal jelölt szállítópályán juttathatók. A 17 présben egymás felett, egymástól a távközzel elrendezve hat 20 préslemez van, amelyek függőleges értelemben el­­mozgathatók, és közöttük az a távolság a mindenkor gyártani kívánt termék vastagságának megfelelően be­állítható. A 17 prés után görgős 21 szállítópálya van, amelyhez faipari 22 hengercsiszoló csatlakozik. Ezt egy további görgős 23 szállítópálya követi, amelynek végén az ol­­dalozó 24 fűrészgép helyezkedik el. A találmány szerinti berendezés a következőképpen működik: a 4 szárítótól a kukoricacsöveket az 5 szállító­szerkezet segítségével a 2 morzsolóba juttatjuk, ahol a csutkákról a szemeket eltávolítjuk. Ekkor a csutka ned­vességtartalma a csutka és szemarány, a méret, valamint az előzetes szárítás ütemének függvényében 6—14% között van, tehát elég száraz ahhoz, hogy nyomással roppantható-hasítható legyen. A 2 morzsolóból kikerü­lő csutkák 60—150 mm hosszúságúak, szemektől és lé­hától lényegében mentesek, és ilyen állapotban kerülnek a 3 szállítószerkezet segítségével az 1 csutkatárolóba. Célszerű a léha (nem ábrázolt eltávolítószerkezet segít­ségével történő) leválasztása, mert a feldolgozás során indokolatlanul nagymennyiségű műgyantát kötne le. Az 1 csutkatárolóból a csutkaanyagot kitároljuk, és a 7 szállítószerkezet, például felhordó vagy szállítószalag segítségével a 6 roppantókészülékbe juttatjuk (b) nyi­lak). Ennek 6a, 6b hengerpárjai különböző nyílásúak, s a kukoricacsutkákat a rugóval terhelt, enyhén bordázott hengerek megnyomják, megroppanják, aminek ered­ményeként a csutkák hosszában széthasadnak, és 1— 8 cm hosszúságú, fél-vagy negyedhenger-cikk alakú da­rabokból álló anyaghalmaz keletkezik. Bár a roppantás során minimális mennyiségű törmelék, illetve léha válik le, célszerű ezek eltávolítására intenzív porelszívást al­kalmazni, amit a 8 porelszívó szerkezettel hajtunk végre. A fentiek szerint előkészített anyagot a forgó 19 szá­rítódobba vezetjük, ahol nedvességtartalmát egyenletes és állandó értékre, mintegy 6—8%-ra csökkentjük. In­nen az anyag a c nyilaknak megfelelően a 10 keveröbe kerül, ahol a 11 tartályból érkező műanyagragasztóval keverjük össze. A műanyagragasztót (nem ábrázolt) szivattyúval továbbítjuk és -«■> a csutkaanyag laza köb­méterére számítva — 90—140 kg/m3 mennyiségben nagynyomású porlasztó segítségével juttatjuk a 11 ke­verőbe. A műanyagragasztóval tökéletesen összekevert csutkaanyagot a 13a, 13b csöveken át gravitációs úton — a 14 előprésbe továbbítjuk. Ezt a műveletet a keverés befejezíétől számított mintegy 30 percen belül végre kell hajtani annak érdekében, hogy a műanyagra­gasztó ne kössön meg. Az anyagkeveréket a 14 előprés 15 terítőkészüléke a 16 préslemezen mintegy 10—30 cm vastagságban elte­ríti („paplanterítés”), és itt hideg úton végrehajtott kis mértékű összenyomással az anyagot 5—15 cm vastag­ságú, lemezszerű féltermékké alakítjuk (d nyíl). Az elő­préselt ..paplanokat” a 14 előprésből oldalirányba kitol­juk, és a 18 szállítópályán az e nyilaknak megfelelően a nagynyomású, hőközléses 17 présbe továbbítjuk, amely­nek 20 préslemezeire egy-egy hidegen előpréselt „pap­lan” kerül. Ezek egymástól mért függőleges a távolsága megegyezik a prés (nem ábrázolt) nyomólapjainak tá­volságával, azok nyugalmi állapotában mérve. A hid­raulikus nagynyomású 17 présben — a „paplanok” vas­tagságának, valamint az elérni kívánt szilárdságnak és egyéb tényezőknek a függvényében — 100—280 att-os nyomás alá helyezzük a „paplanokat” és 10—50 percen keresztül kb. —140 °C hőmérsékleten tartjuk. Ezalatt a műanyagragasztó kötése végbemegy, a lemezek felve­szik durva végleges tervezett vastagságukat és további megmunkálásra alkalmassá válnak. Ezután a lapokat a 17 présből kiszedjük, és a görgős 21 szállítópályán a faipari 22 szalagcsiszolóba vagy hengercsiszolóba továb­bítjuk, ahol a felületsimítást végrehajtjuk; a művelettel megadjuk a lemezalakú termék pontos tervezett vastag­ságát is. A 22 hengercsiszolóból a lapok a 23 görgőpá­lyán az oldalazó 24 fűrészgépbe kerülnek, ahol a min­denkori igényeknek megfelelő méretű termékké való fel­­aprításukat hajtjuk végre. A végtermékek átmeneti tá­rolása fedett épületben történik. A fent részletezett berendezéssel réteges lapok is ké­szíthetők, aminek eredményeként a lemezek szilárdsága és felületi simasága javítható anélkül, hogy a térfogat­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom