179905. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés testek, különösen lemezek, panelek és hasonlók előállítására
3 179905 4 megelőzően — célszerűen forrólevegős szárítással — 6—8%-ra csökkentjük. Kötőanyagként — a kukoricacsutka-anyag laza köbméterére számítva — 90— 140 kg/rn3 műanyagragasztót használunk, és műanyagragasztóként folyékony halmazállapotú, egy- vagy kétkomponensű karbamid-formaldehid típusú — célszerűen „edzővel” kevert — műgyantát használunk. A műanyagragasztót porlasztással adagoljuk a hasított kukoricacsutka-anyaghoz. Az eljárás egy további foganatosítási módja szerint a kötőanyaggal kevert hasított csutkaanyagot — előnyösen a keverési műveletet követő mintegy 30 percen belül — mintegy 10—30 cm vastagságú laza rétegben elterítjük, és az így kialakított „paplanokat” — célszerűen hidegen végrehajtott — előpréseléssel 50—150 mm vastagságú testekké formázzuk, majd az előpréseléssel formázott testeket kb. 140 °C hőmérsékleten 100—280 att nyomással (préseléssel) továbbformázzuk. Célszerűen az előpréselt testeket mintegy 10—50 percen át tartjuk kb. 140 °C hőmérsékleten és 100—280 att nyomáson. Az esetek többségében a megszilárdult testeket felületi megmunkálásnak, például csiszolásnak és/vagy darabolásnak, például fűrészelési műveletnek vetjük alá. Végül az eljárás egy további foganatosítási módjára az jellemző, hogy a testeket több rétegből, előnyösen három rétegből készítjük, és a mindenkori külső réteg(ek)hez kisebb méretű hasított kukoricacsutkákat vagy finomra őrölt kenderpozdorját használunk, mint a belső réteg(ek)hez. A találmány szerinti berendezésnek az a lényege, hogy a kukoricacsutkák nyomással történő hosszanti hasítására szolgáló roppantókészüléke; a hasított kukoricacsutkák és kötőanyag összekeverésére szolgáló keverőszerkezete; valamint a csutkákból és kötőanyagból készült anyagkeveréket testekké formázó szerkezete, előnyösen prése van. Célszerű, ha a roppantókészülék előtt csutkatároló van, amelyet a roppantókészülékkel szállítószerkezet köt össze, és ha a roppantókészülék és a keverőszerkezet közé szárító van beiktatva. Egy további találmányi ismérv szerint a szárítót forrólevegős forgó szárítódob alkotja. Előnyös továbbá, ha a berendezésnek műanyagragasztó-kötőanyagot porlasztással a hasított csutkaanyaghoz adagoló szerkezete van. A ragasztóanyag takarékos felhasználása szempontjából fontos az az intézkedés, amely szerint a roppantókészülékhez por, léha és törmelék eltávolítására szolgáló elszívószerkezet van csatlakoztatva. Egy további találmányi ismérv szerint a prést nagynyomású — mintegy 100—280 att-os nyomás kifejtésére alkalmas — hőközléses prés alkotja. A berendezés egy további kiviteli alakjánál a keverőszerkezet és a prés közé előprés van beiktatva, amelynek terítőkészüléke és terítőlemeze van. A kifogástalan minőségű végtermék szempontjából lényeges az az intézkedés, amely szerint a berendezésnek utómegmunkáló szerkezete(i) van(nak), például hengercsiszolója és/vagy fűrészgépe van. Végül egy további találmányi ismérv szerint a roppantókészíiléket legalább egy, előnyösen két bordázott palástfelületű hengerpár alkotja, amely(ek)nek tagjai egymás felé külső erővel, például rugóerővel vannak kényszerítve. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következőkben foglalhatók össze : a találmány alapvető előnye, hogy egy ezideig lényegében nem, illetve nem megfelelően hasznosított mezőgazdasági hulladékanyag, a kukoricacsutka bútoripari, építőipari és egyéb célra való racionális felhasználásnak nyit utat. A találmány jelentőségét alátámasztja az a körülmény, hogy világszerte nagytömegű kukoricacsutkahulladék keletkezik, Magyarországon például évente mintegy 40 000—50 000 m3, amelyet eddig — több-kevesebb sikerrel — legfeljebb tüzelőanyagként, csekély mennyiségben vegyipari alapanyagként hasznosítottak. Zúzott állapotban szarvasmarha-istállókban alomként is megkísérelték a felhasználását, állategészségügyi szempontból azonban problémát okoz, hogy a száraz zúzalék az állatok körmei közé szorul, nedvesség hatására megdagad, és súlyos lábfájást okoz. Trágyával keverve kedvezőtlen hatást fejt ki a talajban, és igen lassan bomlik el. A találmány segítségével 13—38 mm vastagsági és 1200—2400 mm táblaméreten belül tetszőleges nagyságú lemezek, lapok és hasonló elemek minden különösebb nehézség nélkül előállíthatok. Az elemek térfogatsúlya — a paplanterítési vastagság a préselési erő és a felhasználási terület függvényében — tág határok, pl. 580—840 kp/m3 értékek között változhat. A lapok elsősorban a bútoriparban és az építőiparban kerülhetnek alkalmazásra. A bútoriparban például a pozdorja bútorlap és faforgácslap alkalmazási területein használhatók a találmány szerinti módon készült lapok, bármilyen típusú közületi és lakossági bútorok gyártására. Műszaki-használati paramétereik a jelenlegi szabvány-előírásoknak megfelelnek, egyes vonatkozásokban azokat messze meg is haladják. Lapleemelő szilárdságuk és fajlagos csavarállóságuk igen jó, és ez lehetőséget biztosít a lapok idegen anyag közbeiktatása nélküli összeépítésére, csupán facsavarok segítségével. A réteges lapok szilárdsági és felületsimasági tulajdonságai az egyrétegű lapokénál még kedvezőbbek, azonos térfogatsúly-értékek mellett. A lapok kézi és gépi szerszámmal való megmunkálása a jelenleg használt bútorlapokhoz hasonlóan lehetséges, furnérozhatóságuk és felületkezelhetőségük ugyancsak biztosítva van. A lapok felülete a csutka jellegzetes formájából és szabálytalan töréséből adódóan lakkozva, vagy pl. „xiladecor”-felületkezeléssel tetszetős, dekoratív, így belsőépítészeti díszítőburkolatként is jól használható. A találmány szerinti lemezek — elsősorban vízszintes és függőleges sík felületeken — hő- és hangszigetelésre; térelhatárolásra; nem járható felületek burkolására stb. alkalmazhatók. A találmányt a továbbiakban példán keresztül ismertetjük részletesen. Hibridkukorica feldolgozó üzemben szárítják a csöves kukoricát, majd a magot lemorzsolva kukorica-vetőmagot állítanak elő. E művelet eredményeként nagymenynyiségű szárított kukoricacsutka keletkezik. A morzsolóból kikerült csutka nedvességtartalma — a csutka és a szemarány alakulásától, méretétől, a szárítás ütemétől stb. függően — 6—14% között, hosszúsága pedig a fajtától függően 60—150 mm között van. A léhától és kukoricaszemektől mentes csutka tárolóba kerül, ahonnan roppantószerkezetbe vezethető. Itt a csutkákra nyomást fejtünk ki, aminek hatására a csutkák 1—8 cm hosszúságú hengereikk-alakú darabokká hasadnak szét. A roppantásí művelet során minimális mennyiségű léha válik le, amely a további felhasználást nem akadályozza. A kapott anyag nedvességtartalmát szárítással 6—8%ra csökkentjük. A csutka-alapanyagot 90—140 kg/rn3 mennyiségű ragasztóanyaggal keverjük össze. Ragasztó5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
