179841. lajstromszámú szabadalom • Eljárás édesipari alapanyag előállítására

9 179841 10 úgynevezett kávélejszín formájában adjuk hozzá, ha pe­dig a szuszpenzió szárazanyagtartalma alacsonyabb, akkor egy magasabb zsiradéktartalmú tejszínt, úgyneve­zett habtejszínt adunk hozzá. Ekkor a tejszín képezi az F2 áramot, és hőmérsékletének körülbelül 65 C-nak kell lennie. Az FI és F2 áramokat összekeverjük, mi kőris egy olaj-vízben típusú homogén emulzió képződik, amely kész állapotban van a szárítóba való betáplálásra. Na­gyobb zsiradéktartalmú crumb előállítható egy olyan F2 áram használatával, amely vízszintes vagy majdnem vízmentes állati vagy növényi zsiradékot, például vajat, vajolajat, illetve egy növényi zsiradékot tartalmaz. Eb­ben az esetben a keverőedényt elhagyó áramot egy kellő­képp hatékony homogenizátor alkalmazásával, például ultrahangos vagy nagynyomású homogenizátorral kell homogenizálnunk. Homogenizálás után a szuszpenzió szárításra kész. Nagyobb zsiradéktartalmú crumbot olyan F2 áram alkalmazásával is előállíthatunk, amely egy száraz zsira­­dcklisztet, például szójalisztet tartalmaz. Ebben az eset­ben az FI áramot kívánt mennyiségű F2 szárazárammal keverjük össze. A keverőedényben az FI és F2 áramot úgy keverjük össze, hogy homogén keveréket kapjunk. Ebben az esetben a szárítóba történő betáplálás előtt az áramot célszerűen egy kolloid-malomban megőröljük. Kézenfekvő, hogy az elkészített szuszpenzió száraz­anyagtartalmát minden esetben forró víz hozzáadásával kell beállítanunk, hogy az a szárítás szempontjából op­timális legyen. Mint már ismertettük, az előállított crumb-szuszpen­­zió szárítását egy porlasztva szárítóban végezzük el, melyet adott esetben egy fluidágyas szárítóval kombiná­lunk. A találmány szerinti eljárást egy száraz termék előál­lításánál ismertettük, azaz egy hagyományos típusú crumb kapcsán, amelyet szokásosan használnak a tej­csokoládé előállításánál. Azonban a találmány szerinti eljárás alkalmazható az emulzió típusú crumb előállítá­sára is, azaz olyan végtermék előállítására, amely pépes vagy szirupos állagú. Ebben az esetben a Maillard­­reakciót a tárolókamrában kell befejezni, azaz a termék 100—130 °C-on történő hőkezelése során. A találmány szerinti eljárással előállított száraz crum­bot hagyományosan csokoládé, nugát és más hagyomá­nyos cukrászkészítmények előállítására használják. Ha a találmány szerinti crumbot használják fel a csokoládé gyártására, akkor ezt kívánt mennyiségű cukorral, elő­nyösen úgynevezett púdercukorral, valamint megfelelő olvadási tulajdonságú zsiradékokkal keverik össze. A találmány szerinti száraz terméket felhasználhatják továbbá kóla és felhasználás előtt kikeverhető (ún. instant típusú) csokoládé italok előállítására, valamint töltött csokoládékba való krémek és hasonló töltelékek gyártására. A pépes vagy szirupos termékeket is felhasz­nálhatjuk karamella, valamint kóla és csokoládé típusú kész italok gyártására. A karamellát általában adagokban gyártják, és a komponenseket — például zsírmentes vagy zsíros kon­denzált tejet, finomra őrölt cukrot, glükózt és zsiradé­kot — egy keverőbe adagolják, és egy homogén szusz­penziót készítenek. A keverőedényből az így előállított szuszpenziót átviszik egy főzőedénybe, amelyben a fő­zést tovább folytatják 93—94% szárazanyagtartalom eléréséig. Ennek az időigényes és gyenge hatásfokú eljárásnak más nagy hátrányai is vannak, például a zsi­radéknak a karamellamasszában való egyenlőtlen és igen durva eloszlása, amely nagyban hozzájárul a kara­mella ragadósságához és egyenetlenségéhez. A hagyo­mányos kristályos karamella-szuszpenzió alkalmazása erősen behatárolja annak a lehetőségét, hogy nyers­anyagként például tejsavót, sótclanított tejsavói vagy hasonló anyagot használjunk anélkül, hogy ne kellene számolnunk durva és teljesen kristályos végtermék ki­nyerésével. Másrészt táplálkozási, valamint gazdaságos­­sági és ízesítési szempontokból is előnyös lenne a kara­mellához tejsavóport hozzáadni. így igen nagy kereske­delmi érdek fűződik ahhoz, hogy olyan megfelelő, flexi­bilis, gördülékeny és teljes karamella-emulziót kapjunk, amely lehetővé teszi a tökéletesített karamella termék ésszerűbb gyártását egy jelentősen egyszerűbb folyama­tos eljárással. A fent említett, találmány szerinti termék — a karamella-emulzió —jelentős előnyöket kölcsönöz a terméknek, valamint előnyös a karamella és hasonló cukrászipari termékek előállítási folyamata szempontjá­ból is annak a ténynek köszönhetően, hogy a termék egy teljesen homogenizált emulzió, amely a karamella­gyártáshoz szükséges, illetve tetszés szerint hozzáadható ízesítőszereken és színezékeken (pl. édesgyökér-pép) kívül az összes kívánt komponenst tartalmazza. A talál­mány szerinti karamella-emulzióból előállított karamel­lás termék lényegesen jobb állaggal és kellemesebb ízzel rendelkezik. A találmány szerinti karamella-emulzióban a tejpor és a cukornád teljesen vagy részlegesen helyette­síthető tejsavóporrul anélkül, hogy kockáztatnánk a lak­­tóz kikristályosodását. A karamella-emulzió előállításá­hoz a felhasználás területétől és módjától függően nyersanyagként különböző típusú természetes élelmi­szer nyersanyagokat és élelmiszer termékeket használ­­h tunk. A felhasznált nyersanyagok lényegében azono­sak a száraz crumb termék kapcsán már ismertetett nyersanyagokkal, és az emulzió komponenseinek meg­választása meghatározza a termék jellegét és felhaszná­lását. így a hagyományos tejszínkaramella előállításá­hoz az emulziót előnyösen tiszta tejből vagy lefölözött tejből, tejszínből vagy vajból, cukorból, glükózból és növényi zsiradékból (pl. repce vagy mogyoró zsiradék­ból) állítjuk elő. A különböző komponensek közötti arányok helyes megválasztásával a karamella-emulzió forraláskor vagy hőkezeléskor alkalmas lesz a fent is­mertetett Maillard-reakcióra. A karamella-szuszpenziót a fent ismertetett eljárással azonos módon állítjuk elő, azaz friss tejes nyersanyago­­k it, például lefölözött tejet, tiszta tejet, tejsavót (mind­egyik önmagában vagy keverék formájában) 20—• 70 s%, előnyösen 30—35 s% szárazanyagtartalom eléré­séig betöményítünk egy három- vagy többlépcsős bepár­­loban vagy egy bepárló és egy ultraszűrő kombináció­jában. A bepárlóban levő koncentrátumot, amelynek hőmérséklete általában 35 °C körül van, a fent említett 70—75 °C-ra melegítjük fel. A forró koncentrátumot be­tápláljuk egy megfelelő méretű köpenyes szuszpenzió­­tunkba. Egy másik, keverővei ellátott edényben vagy egy úgynevezett folyamatos cukoroldóban feloldjuk a kívánt mennyiségű cukrot. A cukor célszerűen részlegesen finomított cukor, a víz hőmérséklete 90—95 °C, és a ka­pott oldat szárazanyagtartalma 40—80 s%, előnyösen 70—80 s%. Ezután keményítőszirupot (glükózt) adunk az oldathoz, majd hozzáadjuk az erősen reaktív kompo­nenseket, azaz a meleg, körülbelül 50 °C-os vízben felol­dott szabad aminosavakat. A hozzáadott aminosavak 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom