179830. lajstromszámú szabadalom • Mintavételi berendezés ömlesztve tárolt gabonához
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 179830 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja : 1980. III. 1. (481/80) Nemzetközi osztályozás: G 01 N 1/00 A 01 F 25/14 Közzététel napja: 1981. XII. 28. Megjelent: 1984. III. 31. Feltaláló: Sólymos László oki. gépészmérnök Budapest Szabadalmas: Malom- és Sütőipari Kutatóintézet, Budapest Mintavételi berendezés ömlesztve tárolt gabonához 1 A nagyüzemi mezőgazdaság, a nagyteljesítményű malmok és a takarmánykeverő üzemek létrejöttével szükségszerűvé vált a szemcsés ömlesztett anyagok korszerű silós tárolásának kialakítása. A kis alapterületet igénylő és jól gépesíthető vasbeton, illetve fémsilók száma egyre nő. A tárolt gabona tömegben rovarfertőzött, illetve felmelegedett gócok alakulhatnak ki, amely az áru romlásához vezet. A romlás megelőzése érdekében a rovarfertőzött gabonát fertőtlenítik. A gabona felmelegedését szellőztetéssel, illetve mechanikus átforgatással szüntetik meg a tárolt gabonahalmazon keresztül. Ha a szellőztetésre nincs lehetőség, csak a nagy szemtörést okozó mechanikus átforgatást lehet alkalmazni. A mechanikus átforgatás, szellőztetés, illetve fertőtlenítés elrendeléséhez a szakembereknek szükségük van a tárolt anyag teljes tömegét reprezentáló adatokra. Ezen igény kielégítésére fejlesztették ki a silóhőmérőt és a pneumatikus mintavevőt. A silóhőmérő a silócella teljes hosszában lenyúló, bizonyos távolságokra elhelyezett hőfokérzékelő elemekből áll. A hőérzékelőktől viszonylag távolabb kialakuló meleg gócokat — ami általában a gabona romlására utal — bizonyos késéssel érzékeli és jelzi ki. A silóhőmérő tehát azt mutatja, hogy a tárolt gabonában melegedés indult meg, de a meleg góc helyéről, kiterjedéséről és a melegedés mértékéről nem ad pontos tájékoztatást. Csupán a hőmérséklet ismeretében a fertőzés fajtájára nem kapunk választ. A silóhőmérő fenti hiányosságainak pótlására szolgál a pneumatikus mintavevő beren-2 dezés. A mintavevővel a silócella bármely helyéről felszívható az anyagminta. így behatárolható a meleg góc helye és kiterjedése, valamint a felszívott anyagminta laboratóriumi vizsgálatával választ kaphatunk a rom- 5 Iás okáról. Az ismert pneumatikus mintavevők négy alapegységből állnak. Ezek a szívófej, a szívóvezeték, az anyagleválasztó egység és a szívóforrás. Ismert például nagy vastagságú rétegben ömlesztve 10 tárolt gabona mintázásához használatos amerikai pneumatikus mintavevő berendezés. (SEEDBURO, CATALOG No.76—1976. május, U.S.A.) Az amerikai pneumatikus mintavevő berendezés alkalmas adott mélységből a minta felhozatalára és elkülönítésére, de a minta 15 hőfokának pontos mérésére nincs lehetőség. Ugyanis a minta szállítása külső légtérből szívott levegővel történik, amelynek hőfoka jelentősen különbözhet az adott minta hőfokától. A kettős szlvóvezeték külső és belső csöve között 20 szállító levegő áramlik a külső légtérből a szívófejhez, majd inné , a szemes anyaggal együtt a belső csövön keresztül az anyagleválasztó egységhez jut, ahol az anyagminta leválik. A kettős csőkialakítás növeli a szívóvezeték külső 25 súrlódó felületét és így a cső lenyomásához, illetve kihúzásához szükséges erőt. A csővezetékek légmentes csatlakoztatása pontos megmunkálást igényel és a szívóvezeték esetleges elhajlásai miatt nem biztonságos, ugyanis a szlvóvezeték leszakadása a siló kitároló be- 30 rendezésének tönkretételét jelenti. 179830
