179827. lajstromszámú szabadalom • Istálló padozat burkoló lapja és eljárás főleg pihenőtéri istállópadozat burkoló lapjainak előállítására

3 179827 4 rába permetezett kötőanyaggal együtt lazán formába fújnak és tömörítenék. Az eljárás szerinti testek a gazdasági követelmények­nek megfelelnek, mert előállításukhoz jelentős mennyi­ségben hulladéknak tekinthető anyagok kerülnek fel­­használásra, azonban a keletkező szivacsos szerkezetű porózustestek az alacsony nyomószilárdság és a nagy nedvszívóképesség miatt istállópadló készítésére nem alkalmasak. A porózus testek nedvszívó képességét záróbevonattal lehet csökkenteni. A záróbevonat ko­pásállósága istállópadozat céljára alkalmatlan, ezért az ilyen testek csupán az istállók falazatai számára alkal­masak. Ismert a 166815 sz. magyar szabadalmi leírás szilárd, kopásálló melegpadló, valamint szigetelő elemek és bur­kolatok előállítására. Ennél az eljárásnál vázanyagként bazaltot, andezitet, dolomitot, ill. mészkövet, porózus anyagként perlitet, karamzitot, horzsakövet, ill. kohó­salakot, továbbá hidrofób üvegféleséget, valamint kötő­anyagként portland cementet alkalmaznak. A megfelelő koptatóhatású, sima szilikát padlókra jellemző a rossz komfortérzetet keltő keménység és a határértékhez kö­zel álló csúszósság. A szabadalmi leírásban bemutatón példánál 10,97 kcal/m2ó’/2 CC hőelnyelési tényezőt ér­tek el, a lehűlésre érzékeny állatoknál ez az érték 3— 8 kcal/m2ó1/2 °C között változhat, ezért számukra az ilyen szilikát csoportba tartozó padozatokat almozás nélkül, nagy hőelnyelési tényezőjük miatt nem alkalmaz zák. Ismert a Í56297 sz. magyar szabadalmi leírás plasz­tikus és/vagy elasztikus, ill. rideg kis olvadék viszkozi­tású termékek előállítására. Ezen eljárás során kőolaj lepárlási maradék terméke és hőre lágyuló olefin poli­mert vagy kopolimert használnak fel — a cellulóz anyagból álló, hulladékból is nyerhető —- töltőanyag nélkül. Az olcsó töltőanyag hiánya miatt az ilyen eljá­rással készített termék tömegegységre vonatkoztatott ára viszonylag magas. Ezért az ilyen termék pl. élelmiszerek csomagolására, impregnáláshoz és ragasztáshoz alkal­mas, azonban istállópadló készítéséhez túl költséges. Az előregyártott padozat burkolólap megoldások kö­zött ismert a falap, mely az istállóban jelenlevő agresz­­szív folyadékok miatt korróziót szenved és nehezen fer­tőtleníthető, valamint a tégla, melynek koptatóhotása nem megengedett és nedvszívó. Ismert, hogy a hazai bitumenből olyan aszfalt nyer­hető, melynek felhasználásával készített istálló padozat­nak kicsi a koptatóhatása, nem csúszós, megfelelő hő­technikai tulajdonságokkal rendelkezik, és mentes a kőszénkátrány egészségre káros anyagaitól. Ennek alkal­mazását azonban gátolja, hogy a jelenlegi helyszíni technológiával ömlesztett és terített aszfalt padozatok­nak nem egyenletes a penetrációja. A padozat penetrá­ció értékét a helyszíni ömlesztés és terítés esetén a vál­tozó istállóhőfokon kívül, a mobil öntőüstökben nehe­zen szabályozható ömlesztési hőfok is befolyásolja. Túl magas hőfokon sok gázzárvány keletkezik, a túl alacsony hőfok akadályozza az öntés utáni szétterítés­nél a légzárványok kipréselését. Mindkét ok megenged­hetetlen mértékben növeli és egyenetlenné teszi a penet­rációt. Nagy penetráció érték esetén a nagy tömegű test­meleg állat alatt, illetve ennek végtagjai alatt a padozat besüllyed, és a mélyedésekben összegyűlő trágyalében, vizeletben álló vagy fekvő állat megbetegszik. Az előregyártott aszfalt burkolólapok gyártása a gyakorlatban nem terjedt el, mert: Nem volt ismeretes olyan előállítási eljárás, mely egyenletes és alacsony penetráció értéket biztosít. Nem volt megoldott az aszfaltlapok olyan kiviteli alakja, amelynél a sarkok és élek elbírják a nagy pont­terhelést, megfelelő lapleemelő szilárdságúak, víz- és nedvességzáróak, egyszerűen gyárthatók és ugyanakkor anyagtakarékos kivitelűek. A találmány célja olyan eljárás istállópadozat burko­lólap előállítására, amely a kétrétegű istállópadozatok­nál — négyzetméterre vonatkoztatva — kisebb tömegű, ezért könnyen szállítható, az előregyártáskor beton szi­­lárdulási időt nem igényel, kis koptatóhatású, víz- és nedvességzáró, lehűlésre érzékeny állatok számára is al­kalmas, kopásálló, de a szilikát padozatoknál lágyabb, ezért jó komfortérzetet keltő, nem csúszós, a műgumi padozatoknál lényegesen gazdaságosabb, hazai bitu­men, műanyag hulladék és egyféle hosszúsági tarto­mányba tartozó cellulózé hulladék felhasználásával a jelenlegi aszfaltpadozatokénál lényegesen kisebb és egyenletes penetráció értékű, melynek előnyös tulajdon­ságai a lapszéleken és sarkokon is nagy pontterhelés el­viselését, nagy lapleemelő szilárdságot, költséges és zárt formaszekrények nélküli gyártási eljárást és gazdaságos anyag felhasználást tesznek lehetővé. A találmány szerinti burkolólap előállítási eljárást olymódon valósítjuk meg, hogy 70—120 °C lágyulás­pontú, 50—70 tömeg%, 200—280 °C-ra megömlesztett bitumenbe, 15—25 tömeg% PVC- vagy polietilénhulla­dékot, vagy ezek granulátumát, valamint 15—25 tö­meg0/^ aprított száraz hulladék növényi anyagot keve­rünk és a homogenizált ömledéket 15—60 mm vastag­ságban 150—600 mm élhosszúságú öntőkeretekbe önt­jük. Találmányunk szerinti eljárás további foganatosítá­sára a következő példákat ismertetjük. 1. példa 100 kg 80 °C lágyuláspontú, 220 + 10 °C-ra melegí­tett megömlött bitumenbe állandó keverés mellett 33 kg, forgácsoló gépen 0,4 ±0,2 mm-es forgácsvastag­ságra aprított, PVC-huIIadékot juttatunk. Ebbe az öm­­ledékbe 5 mm hosszúságúra aprított 30 kg száraz nád­levelet keverünk. A homogenizált anyagot 35 mm vas­tagságban, 33 cm élhosszúságú öntőkeretekbe öntjük. A keletkező termék sűrűsége 0,8 kg/dm3, penetrációja 0,38 mm, az összetételből számítható maximális hőel­nyelési tényező (6,0 kcal/m2 h’/2 °C) 25,14 kJ/m2 h'/2 C. 2. példa 200 kg 100 °C lágyuláspontú 250 ± 10 °C-ra melegített bitumenbe 58 kg tisztított és szecskavágóval feldarabolt polietilén zsák hulladékot juttatunk. Az ömledékbe 62 kg aprított köles pelyvát szórunk. A keletkező ter­méket meglevő padozat felújítására kívánjuk felhasz­nálni, ezért a 33 cm élhosszúságú lapok öntési vastagsá­ga 28 mm. Az előállítási eljárásunk eredménye kifejezetten meg­lepő, mert: 1. A padozatlapok penetráció értéke 40—70%-kal ki-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom