179789. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenoxi-alkánsav-származékok előállítására

3 179789 4 tése a fenti — reagáltatunk bázis jelenlétében, 50— 200 űC-on. A találmány szerinti eljárás különösen előnyösen alkalmazható R2 helyén metilcsoportot hordozó (I) általános képletű fenoxi-propionsav-származékok előál­lítására. A (II) általános képletű vegyületek X—O— általános képletű kilépőcsoportja közelebbről olyan csoport, amelyet egy (III) általános képletű fenolvegyület depro­­tonált, azaz protonjától megfosztott származéka helyet­tesíteni képes. Ilyen kilépőcsoportra példaképpen meg­említhetjük az —0S02Q, az —OCOQ és az —OCH/OH—CV3 általános képletű csoportokat — a képletben Q jelentése legfeljebb 10 szénatomot tar­talmazó alkil- vagy fenil-alkilcsoport, míg V halogén­atomot, például klór-, fluor- vagy brómatomot jelent. Az X—O— általános képletű kilépőcsoport előnyösen alkil-szulfonil- vagy aril-szulfonil-, például metán-szulfo­­nil- Vagy p-toluol-szulfonil-csoport. Arra a felismerésre jutottunk tehát, hogy valamely (II) általános képletű tejsavszármazékban a kilépőcsoportok valamelyikének jelenléte lehetővé teszi az előállítani kívánt optikailag aktív (I) általános képletű izomer képződését valamely (III) általános képletű vegyület és a (II) általános kép­letű vegyület reagáltatása során. Az előállítani kívánt (I) általános képletű izomerhozama kiemelkedően ma­gas, azaz 70% fölött van, de akár a 80%-ot vagy még ennél is magasabb értéket is elérhet. A (II) általános képletű tejsavszármazékot a (III) ál­talános képletű fenol-származékokkal előnyösen 130 °C és 170 °C között reagáltatjuk. Miként szinte minden sztereospecifikus reakció eseté­ben, a jelen esetben is a reakcióparamétereket igen gon­dosan szükséges megválasztani és minden egyes esetben kísérleti úton kell eldönteni annak érdekében, hogy biz­tosítsuk az előállítani kívánt termék optikai tisztaságá­nak a reakcióparaméterektől való függetlenségét. Az egyik ilyen lényeges reakcióparaméter a (II) általános képletű tejsav-származékok és a (III) általános képletű fenolszármazékok reagáltatásához használt bázis mi­nősége. Erre a célra használhatunk szerves és szervetlen bázisokat, közelebbről például N-etil-morfolint vagy alkálifém-karbonátot vagy -hidrogén-karbonátot. Kü­lönösen jó eredményeket kaphatunk bázisként vízmen­tes nátrium-karbonátot használva. A (III) általános képletű fenol-származékok egyidejű­leg a reagáltatáshoz oldószerként is hasznosíthatók, de használhatunk — adott esetben további —• oldószerként például tetrahidrofuránt vagy egy magasabb szénatom­számú étert. Az (I) általános képletű R-(+)-fenoxi-propionsav­­származékok előállításában kiindulási anyagként hasz­nált (II) általános képletű tejsav-származékok könnyen előállíthatok úgy, hogy valamilyen (IV) általános képle­tű és a jelöléssel jelzett szénatomnál R- vagy S-kon­­figurációjú vegyületet — a képletben Rj jelentése a fen­ti — valamilyen X—Hal általános képletű savhalogenid­­del — képletben X jelentése —S02Q, —COQ vagy —CH(OH)—CV3 általános képletű csoport, míg Q, V és Hal jelentése a korábban megadott — vagy megfelelő savanhidriddel vagy halogénezett aldehiddel reagálta­tunk. A reagáltatást előnyösen valamilyen bázis, például szerves nitrogéntartalmú bázis (így például piridin vagy trialkil-amin, mint trietil-amin) jelenlétében hajtjuk vég­re. A reakció rendszerint szobahőmérsékleten végbe­megy, de kívánt esetben reagáltathatjuk a kiindulási anyagokat —5 °C és +80 °C közötti hőmérsékleten. Savhalogenidként vagy megfelelő savanhidridként vagy halogénezett aldehidként például VS02Q, VCOQ, 0(COQ)2 és HCOCVj általános képletű vegyülcteket — a képletben Q és V jelentése a korábban meg­adott — használhatunk. Előnyösen valamilyen alkil­­-szulfonil-halogenidet vagy aril-szulfonil-halogenidet, például metán-szulfonil-kloridot vagy p-toluol-szulfonil­­-kloridot használunk. A (IV) általános képletű vegyületek közül az R, he­lyén hidrogénatomot tartalmazó vegyület, azazazS-(+)­­-tejsav olcsó és könnyen hozzáférhető. A többi (IV) ál­talános képletű vegyület, vagyis az észterek könnyen elő­állíthatok S-(+)-tejsavból egy megfelelő alkohollal vég­zett észterezés útján. Alternatív módon eljárhatunk úgy is, hogy S-(—)-etil-laktátot alakítunk át átészterezés út­ján egy kívánt (IV) általános képletű tejsavszármazékká, tekintettel arra, hogy ez a vegyület is egy könnyen hozzá­férhető vegyület. Szakember számára érthető, hogy R( helyén hidrogén­­atomtól eltérő helyettesítőt tartalmazó (I) általános képletű vegyületek előállítása során eljárhatunk úgy is, hogy az R, helyettesítőt már a (IV) általános képletű tejsavszármazékba — mint kiindulási anyagba — bevisz­­szük, vagy pedig alternatív módon Rj helyén hidrogén­­atomot tartalmazó (II) általános képletű vegyületből, azaz szabad savból indulunk ki, és az R, helyettesítőt egy későbbi — akár utolsó — művelet során visszük be. így például a fenoxi-propionsav-származékok hosszú szénláncú észtereinek előállítása során igen előnyös [S­­(+)-tejsavból vagy különösen előnyös S-(—)-etil-1aktát­­ból a (II) általános képletben R, jelentése hidrogén­­atom vagy etilcsoport] kiindulni, és a kapott R-(+) -fenoxi-propion-sav-etil-észtert végül szokásos észte­­rezési körülmények között átészterezni. Megállapítot­tuk például, hogy jó hozamok érhetők el, ha S-(+)­­-tejsavból és linevolból (7—9 szénatomot tartalmazó primer alkoholok elegye; „Linevol 79” márkanévvel a Shell cég forgalmazza) előállított észterből indulunk ki, és ezt az észtert metán-szulfonil-kloriddal, majd az ek­kor kapott köztiterméket 4-klór-2-metil-fenollal reagál­tatjuk. Ugyanakkor előnyös lehet az Rj helyén hidrogén­­atomot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek elő­állítása során egy észterből kiindulni és az észterezőcso­portot az eljárás egy közbenső lépése vagy utolsó lépése során eltávolítani, illetve a kapott szabad savat egy al­kalmas bázissal végzett kezelés útján egy megfelelő sóvá alakítani. Miként említettük, az (I) általános képletű vegyületek szelektív herbicidek, és elsősorban széleslevelű gyomok ellen használhatók gabonatáblákban. Előnyös az (I) ál­talános képletű hosszú láncú fenoxi-propionsav-észterek használata, minthogy ezek a vegyületek olajoldhatók, így alkalmazásuk egyszerű, mert közvetlenül összeke­­verhetők vadzab ellen használt herbicid hatóanyagok­kal, minthogy az ilyen hatóanyagokat rendszerint emul­­geálható koncentrátum formájában hozzák kereskedel­mi forgalomba. A találmány szerinti eljárásban használt kiindulási vegyületek és köztitermékek, illetve az eljárással elő­állított végtermékek abszolút konfigurációját — illetve 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom