179777. lajstromszámú szabadalom • Folyadékmintákban alkalmazható kisérleti eszköz, főleg diagnosztikai célokra
5 179777 6 kai és hidrolizált maleinsavanhidrid-kopolimerekkel vagy poliakrilsawa! alkotott keverékeit, poliviniialkohol polialdehid-tipusú vegyületekkel Teteit keverékeit. poiivinilpirrolidon-komplexeket (azaz olyan anyagokkal alkotott komplexeket, mint például a poiikarbonsavak, a GAF Corporation amerikai egyesült államokbeli cég által gyártott metih iniléter — maleinsavanhidríd kopolimer vagy a poiiakrilsavak), savas kopolimerek polietiléngükollal alkotott keverékeit, valamint poiivinilalkohol kicsapószcrekkcl (például nátrium-karbonáttal, nátrium-szulfáttal vagy kálium-szulfáttal) alkotott keverékeit. Egy vízoldhaió polimer poiimerizálódásút vagy térhálósodását időben úgy lehet eltolni, hogy az iniciátorokat távoltar.juk a vízoldhaió polimertől addig a pillanatig, amíg a találmány szerinti kompozíció a vizsgálandó mintával érintkezik. Ez a távoltartás például úgy érhető el, hogy az iniciátort vízoldható mikrokapszulákba vagy pedig nedvesedés során összeroppanó mikrokapszulákba kapszulázzuk. így például iniciátort tartalmazó, zselatinból készült mikrokapszuiák akkor oldódnak fel, amikor vizes vizsgálandó mintával érintkeztetjük őket. Ekkor tehát az iniciátor felszabadul belőlük és lehetővé teszi a vízoldhaió polimer további polimerizálódását. A nedvesedés hatására összeroppanó mikrokapszulák olyan ozmotikusán törékeny, féligáteresztő membrán jellegű falú kapszulák, amelyekben az iniciátort tartalmazó vizes fázis van. A vizes fázisnak viszonylag nagy a fajsúlya a kimutatandó komponenst tartalmazó minta fajsúlyához képest. Ha a mikrokapszuiák érintkeznek a mintával, akkor membránjukon át ozmotikus gradiens hat, amelynek eredményeképpen a kapszulában olyan mértékben megnő a nyomás, hogy falai összetörnek és igv leadja az iniciátort. A reagensrendszer és a kimutatandó komponens elválasztása útján való fizikai gátlás elérhető továbbá olyan inhibiiorrendszerrel, amely egy epoxidból és egy olyan dezaktivált poliamin-forrásból áll, amely vízzel érintkezve reakcióképes poliaminokat ad. Az ilyen poliamin-forrásra jellegzetes példaként említhetjük a ketimineket és egy poliaminnal impregnált molekulaszitákat. Az előbbi esetben a ketimin reakcióba lép vízzel poliamint és egy ketont adva. Az utóbbi esetben a viz képes behatolni a molekulaszita rácsszerkezetébe és heiyeítesiteni a poliamint. Alternatív módon a találmány szerinti kompozíció inhibitorrendszerként vízzel habosíthaíó poliizocianátokat, például a W. R. Grace and Co. amerikai egyesült államokbeli cég „Dewey and Alrr.y Chemical Division” részlege által Hypo! márkanéven forgalomba hozott poliizocianátot tartalmazhat. A bázissal vagy hidroxilionnal katalizált akrilátészter típusú inhibitorrendszeiek közül különösen a 2-ciano-akrilátészterck alkalmasak a találmány szerinti kompozíciókhoz. Ezek az észterek az Eastman Kodak amerikai egyesült államokbeli cég által gyártott ragasztók elengedhetetlenül fontos komponensei, és gyorsan polimerizáiódnak víz jelenlétében kemény polimereket adva. Kereskedelmi forgalomban levő ragasztókompoziciókban, például a Kodak cég által gyártottakban elsősorban a megfelelő metil- és etilészter fordul elő, ahol ezek a ragasztók az észteren túlmenően stabílizátorokat és sürítőket tartalmaznak. A Kodak cég által Eastman 910 márkanéven forgalomba hozott ragasztó 2-ciano-akrilsav-metüésztcrt tartalmaz, mig az Ec-.iman 910 E.M márkanevű ragasztó elsődleges észterként 2-ciano-akrilsav-etilésztert tartalmaz. Ha bórsavval összekeverjük, akkor a poiivinilalkohol gyorsan gélesedik valamily en alkália, például nátriumhidroxid jelenlétében és így kiválóan alkalmas inhibitorrendszerként. E megoldás egyik előnyös foganatosítási módja az, amikor az alkáíiát vízoldható vagy ozmotikusán összetörhető mikrokapszuiák formájában a találmány szerinti kompozíció egy ik komponenseként hasznosítjuk. így amikor a kimutatandó komponenst tartalmazó mintával érintkeztetjük a kompozíciót, az inhibitorrendszer összes reagense egymással kapcsolatba kerül, és a gétképzödés leállítja a kimutatásra szolgáló reakciót. Bórsavval és alkaliával végzett gélesítésen túlmenően a poiivinilalkohol gélesedik legkülönbözőbb más fémionokkal és sókkal, így például a vanadatokkal, króm(III)-ionokkal és titán(IV)-ionokkal. így például szobahőmérsékleten mintegy 7 fölötti pH-n a káliurn-titanium-oxalát [Ti0(C-04K)2.2 H20] és más szerves titanátok gyorsan oldhatatlanná teszik a polivinilalkohoit. Továbbá a poiivinilalkohol hőhatásra reverzibilis géleket képez poiifenol-típusú vegyületekkel, például rezorcinnal, pirokatechinnal, floroglucinnal, bizonyos festékekkel és diazóniumsókkal. A poiivinilalkohol hasznosítható továbbá a találmány értelmében azon tulajdonságára tekintettel, hogy képes térhálósodni acetálképzés útján l,3-bisz-(hidroxi-rnetil)-karbarniddai (azaz elterjedt nevén: dimetilol-karbamiddal), illetve az utóbbi vegyület származékaival ammónium-klorid jelenlétében. Miként számos korábban ismertetett megoldásnál, itt is a katalizátorként vagy iniciátorként használt ammónium-klorid a polivinilalkoholtól például mikrokapszulázás útján szeparálható. A polifunkciós aldehidek is reagálnak polivinilalkohollal acetál térhálósitó csoportokat képezve. E technika esetében a találmány szerinti kompozícióhoz a reagensrendszerrel összeférhető savas katalizátort, például oxálsavat adunk és az aldehidet a polivinilalkoholtól például mikrokapszulázás útján szeparáljuk. Természetesen a katalizátorként használt savat is szeparálhatjuk az aldehid helyett, feltéve, hogy az utóbbi vegyület katalizátor távollétében kielégítő mértékben közömbös a polivinilalkohollal szemben. A találmány szerinti kompozícióhoz inhibitorrendszerként alkalmasnak bizonyultak továbbá polimerjellegü csapadékok. Ezekre példaként azokat a csapadékokat említhetjük, amelyeket oldatban levő poiivinilalkohol olyan sókkal való kicsapásakor kapunk, mint például a nátrium-karbonát, nátrium-szulfát vagy kálium-szulfát. Sőt polimerjellcgű savak, például a po’iakrilsav oldatból kicsaphatok vagy géiesíthetők nehézfémek acetátsóival vagy kétértékű fémionok más vízoldható vegyülcteivcl, valamint polictilénglikolla). A hidroxipropil-cellulóz (például a Hercules Inc. amerikai egyesült államokbeli cég által Klucel márkanéven forgalomba hozott tennék) egy további olyan polimer, amely kiválóan hasznosítható a találmány szerinti kompozícióban inhibitorrendszerként. Ez a polimer térhálósitható savas polimerekkel, például hidrolizált, maleinsavanhidrid bázisú kopolimerekkel vagy poliakrilsawal olyan vegyül etek, mint a dimetilol-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
