179771. lajstromszámú szabadalom • Nedvszívó és szagtalanító hatású ásványkompozitum
179771 ürülék és vizelet keltette széles illóanyag spektrumú kellemetlen szag és nedvességhatások jelentős csökkentését, vagy teljes megszüntetését. A találmány lényege új, nedvszívó és szorpciós tulajdonságokkal rendelkező ásványi anyagok alkalmazhatóságának felismerése a 5 fenti célokra. A vizelet és ürülék nedvességtartalmának elnyelésére jelenleg legelterjedtebben kvarc, földpát, csillám és színes ásványok, vagy kevés agyagásvány elegyéből álló száraz homokféleségek alkalmazottak. Ezek hát- 10 rányos tulajdonságai alomként vagy szagtalanítóként való felhasználás szempontjából a következőkben foglalhatók össze : a) szagtalanító hatásuk minimális b) nedvszívó képességük viszonylag csekély 15 c) nedvességtöbblet, pl. vizelet hatására gyorsan elsárosodnak d) viszonylag nagy fajsúlyú anyagok A homokanyagok kedvezőtlen tulajdonságainak ismeretében napjainkban nagy nedvszívó képességű 20 porózus kovaföldből álló készítmények is forgalomba kerültek. Ezek nedvszívó képessége eléri a 60—70%-ot, elsárosodás nem jellemző, de a szagtalanító hatás csak a nedvességgel együtt felszívódott bűzkeltő anyagokra terjed ki. A légtérben diffúz módon terjengő 25 illő anyagok szorpcióját nem biztosítják. Történtek kísérletek aktív szén alkalmazására is, ez azonban színező, szennyező tulajdonsága miatt nem jöhetett számításba. A természetes ásványi anyagok szorpciós tulajdonságainak felhasználására is folytak már kísérletek, ezek azonban vagy csupán egy ásványi anyagot (klinoptilolit) tartalmaztak és azokat kizárólag vízgőz, valamint gazolin megkötésére alkalmazták földgáz tisztításánál [lásd Podgot, Prerab. Gaza Gazov. Kondens. 1978, (3), 9—11. o.], vagy az ásványi anyagokat egyéb anyagokkal, így nátrium-kloriddal, faecettel, papainnal és aktív szénnel keverték, és a készítményt bonyolult vegyi eljárással állították elő (lásd 77 59 087. sz. japán közrebocsátási irat). A háziállattartással kapcsolatos alomanyag iránt támasztott minőségi követelmények az alábbiakban foglalhatók össze: — Az állat szőrzetét és testfelületét ne szennyezze. Az állat mozgása során a lakás tisztaságát az alom ne veszélyeztesse, fertőzést ne okozzon. — Bőrfelületi ingerlő anyagokat ne tartalmazzon. — Legyen koherencia az állat magatartása és az anyag fizikai tulajdonságai között. Az állat ne kerülje el, inkább vonzódjon az anyagához. 50 — Vízfelvétele haladja meg a 30%-ot. — Illóanyag szorpciója oldatból haladja meg a 30%-ot. — A bűzkeltő anyagokat ne csak vizes oldatból, de gáz állapotból is érzékszervileg ellenőrizhető mértékben szorbeálja. — Ne csak szűk, néhány molekulacsoportra vonatkozóan legyen jellemzője a gázszorpció, de a büzkeltő illő anyagok széles skáláját adszorbeálja. — Többlet víz hozzáadása esetén ne sárosodjon el. A találmány szerinti ásványkompozitum a felsorolt minőségi követelményeket teljes mértékig kielégíti. Anyagában — célszerűen 1,6—8,0 mm közötti szemcsenagyságú granulátummá aprítva és a porképződés és elsárosodás megakadályozása, valamint a szorpciós 65 tulajdonságok növelése céljából 200—800 °C-on hőkezelve — az alábbi ásványokat tartalmazó természetes kőzetek kapnak szerepet. Kőzet Ásvány Szorbeált vagy felületileg kötött molekula Szorpció formája Riolittufa Klinoptilolit NHj, NH4, h2o co, CO), 0-5 Pórustér 3,9 x 5,4 Â Mordenit h2s, so2, n2, ch4 merkaptánok Pórustér 2,9 x 5,7 Â Montmorillonit h2o Felületi, rétegközi Iliit h2o Felületi, rétegközi Kovaföld Diatomaváz h2o Felületi, makropórusos Devitrifikált vulkáni üveg h2o, nh3 Felületi Az ásványkompozitumot 1—6, célszerűen három természetes kőzetből állítjuk elő olyan formában, hogy a kőzet bányából kikerülő darabjait pofás törő és/vagy 30 hengeres törő segítségével 1,6—8,0 mm, előnyösen 1.6— 5,0 mm-es szemcsézetűre aprítjuk, majd az 1.6— 5,0 mm-es szemcséket osztályozással leválasztjuk. Az osztályozott anyagot a kovaföld esetében 600—1200 °C, előnyösen 800 °C-os hőkezelésnek vet-35 jük alá. Az agyagásványos és zeolitos komponensek hőkezelési tartománya 600 °C alatti. Az aprított, osztályozott, majd hőkezelt komponenseket egyenként 10—80%-os arányban, előnyösen 1/3 : l/3 : x/i súlyarányban elegyítjük, majd kívánt mennyiségben ned<10 vesedést gátló műanyag vagy többrétegű papírzacskóba kiszereljük. A kapott ásványkompozitum laza, nem poros jellegű, éles szemcséket nem tartalmazó, világosszürke, rózsaszínes, drapp árnyalatú granulátum. Térfogatsúlya a komponensek mennyiségi arányának 45 függvénye, 400—900 g/1, előnyösen 680—700 g/1. Vízfelvétele: min.: 30%. Xilol-felvétele : min. 30%. Bűzkeltő illó-felvétele: nagyon intenzív, érzékszervileg is konstatálható. Az ásványkompozitumban előnyösen használhatjuk fel a Magyarországon található kőzeteket. A földkéreg egyes területeit felépítő kőzetek, az azokat létrehozó folyamatok kölcsönhatása következ- 55 tében jöttek létre. A kölcsönhatások annak ellenére, hogy kémiai, ásványtani és genetikai szempontból bizonyos egyveretűséget kölcsönöztek a létrejött szilárd fázisoknak, minden esetben egyéni vonásokat is biztosítottak azok számára. Ebből adódik, hogy min- 60 den előfordulás földtani képződményei, kőzetei, adott mértékig szükségszerűen különböznek egymástól. A találmánnyal kapcsolatosan felhasznált magyarországi kőzetek ilyen szempontból az alábbi sajátosságokat hordozzák: — viszonylag magas kovasav tartalmúak (70—73%);
