179771. lajstromszámú szabadalom • Nedvszívó és szagtalanító hatású ásványkompozitum
5 179771 6 — eredeti savanyú vulkáni üvegtartalma különösen magas volt (a kristályos fázis az elsődleges anyagban alig haladta meg a 10%-ot); — a savanyú vulkáni üveg relatíve magas eredeti, primer víztartalommal volt jellemezhető, így a savanyú, de száraz vulkáni üvegekkel szemben különösen jó diszpozíciókat hordozott az alumíniumhidroszilikátos átalakulásra, tehát zeolit szerkezetű ásványok képződésére. (A száraz savanyú vulkáni üvegek zeolitosodásra kevésbé hajlamosak.) — a vízalatti kitörések következtében ezekben a kőzetekben a zeolitosodás nemcsak repedésekhez, erekhez kötötten, de a kőzet egészére kiterjedten ment végbe ; — a savanyúi, magas kovasav tartalommal jellemzett, túltelített kémiai összetételből fakadóan, mint erősen differenciált olvadék anyagban az egyes toxikus nehézfémek, így a Cu, Pb, Hg, Ni, Cr, stb. dúsulására nem nyílt lehetőség; — az erősen differenciált olvadék következtében kevés a száraz üvegből álló lapilli és az idegen kőzettörmelék is. Ezek a képződmények a Tokaji-hegység területén felszínközeiben, külfejtésre alkalmas helyzetben vannak. Az egyes előfordulásokon a települési vastagság meghaladja a 100 m-t is. A klinoptilolitos kőzetek előfordulásának fő területe, egyben Európa egyik legnagyobb klinoptilolitos riolittufa előfordulása a tokaji-hegységi Rátka község határában helyezkedik el. A mordenites riolittufa Bodrogkeresztúr és Mezőzombor határában formál külfejthető tömegeket. Hasonló, de nem azonos képződmények É- és Ny-Európa területéről hiányoznak. Legközelebb Csehszlovákia és Bulgária területén ismeretesek — hangsúlyozzuk — hasonló, de nem azonos képződmények előfordulásai. A nedvszívó komponensként alkalmazott diatomaföld üledék, egykori tómedencék diatoma alga tenyészetéhez kötött képződmény. Lényegében elhalt diatoma algák páncéljainak viszonylag nagy pórusterű, nagy nedvszívó képességű halmaza. Legnagyobb magyarországi előfordulása Erdőbényén ismeretes. Az ásványkompozitumhoz alkalmazott diatomaföld is innen került elő. Ennek az előfordulásnak az előnyei a viszonylag nagy tömeges, külfejthető települési mód, és az egyéb agyagásványos szennyező komponensek hiánya, vagy alacsony koncentrációja. A kompozitumot a háziállat fekvőhelyén, vagy annak szomszédságában, az állat nagyságától és fajtájától (kutya, macska) függően célszerű 800—1500 g-os mennyiségben elhelyezni, így biztosítható a vizelet és az ürülék víztartalmának és bűzkeltő illő anyagainak elnyeletése. A természetes ásványkompozitum nedvszívó összetevőként keverhető egyéb környezetbarát szerves eredetű, előszárított vagy zúzott anyagokkal, így farosttal, mákgubóval, kukoricaszárral stb. és/vagy szervetlen eredetű mesterségesen kezelt ásványi anyagokkal, így kohósalakkal, kazánsalakkal, granulált, kalcinált diatomittal, granulált és kalcinált kaolinnal, bentonittal stb. A találmány szerinti kompozíciót a fenti kikészítési alakokon túlmenően adott esetben ragasztóanyagok segítségével, hagyományos drazsírozó eljárással 20 mm alatti szemcseméretű, előnyösen 2,0—4,0 mm közötti szemcsefrakciójú granulátummá is alakíthatjuk. A találmány szerinti ásványkompozitum szénhidrogénekkel való telítődés esetén a szilárd tüzelésű kályhákban vagy kazánokban — kivéve a benzinnel való telítődés esetét — elégethető, így a kiömlött szénhidrogének nem kerülnek be szennyező komponensként a hulladék anyagokkal a természeti környezetszennyeződés folyamatába. A háziállat alomként használt ásványkompozitum az ürülékkel és a vizelettel együtt hosszabb ideig tárolható és virágföld vagy kertiföld közé mintegy 20%-os mennyiségben keverve talajjavító ásványi adalékként szerepei. A talajhoz való keverés esetén érvényesül az ürülék és a vizelet trágyaértéke és az ásványos komponensek talajra és növényi egyedfejlődésre gyakorolt kedvező hatása is. 20%-nyi, híg trágyával átitatott ásványkompozitumot a palánta ültetőgödrébe helyezve és földdel összekeverve, paradicsom esetében 20%-kal nagyobb terméseredmény volt konstatálható. A háziállat almozásra használt ásványkompozitum így, szemben a vegyi anyagok, pl. nátrium-klorid felhasználásával kialakított szorbensekkel a természeti környezet egyensúlyának zavarása nélkül, vegyi anyagok talajba vitele nélkül, felhasználható. A találmány szerinti ásványkompozitum előnyei az ismert anyagokkal és készítményekkel szemben tehát az alábbiak; — A találmány szerinti ásványkompozitum kizárólag természetes ásványi vagy környezetbarát szerves anyagokból áll. — Vegyileg előállított és az ásványkompozitum felhasználása utáni hulladék elhelyezésénél környezetszennyező hatású anyagokat, pl. nátrium-kloridot vagy papaint nem tartalmaz. — A találmány szerinti ásványkompozitum előállítása energiatakarékos, egyszerű, nem vegyipari jellegű folyamat. — Az ásványkompozitum előállításánál a természetben nagy tömegben, olcsón, és könnyen bányászható természetes ásványasszociációk, nyersanyagok kapnak szerepet (pl. szubakvatikus riolittufa, diatomaföld). — A találmány egyidejűleg teljesíti a nedvszívás és a szagtalanítás, illő szorpció és a folyadék felszívás funkcióit is. — A találmány szerinti kompozíció elsősorban állattartási célokra orientált minőségű, nem színezi vagy szennyezi a háziállat szőrzetét, szemben pl. az aktív szén tartalmú szorbensekkel. — A találmány szerinti ásványkompozitum szénhidrogénekkel való telítődés esetén szilárd tüzelésű kályhákban vagy kazánokban — kivéve a benzinnel való telítődés esetét — elégethető. — A háziállat alomként használt ásványkompozitum az ürülékkel és a vizelettel együtt hosszabb ideig tárolható, majd virágföld vagy kertiföld közé keverve talajjavító adalékként szerepel. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
