179751. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fogaskerék fogaskerék megmunkáló gépen a szerszám munkadarabhoz állításának vezérlésére
5 179751 6 köszörűcsiga fejkörének irányában, a másik a fogaskerék-munkadarab fejkörének irányában van elhelyezve. A mérő fúvókák mellett elhaladó fogfejck és fogár- K,ok megfelelő nyomásváltozásokat okoznak akkor, amikor egy fogárok helyére fogfej kerül vagy fordítva. A gyakorlatban a nyomás a fogfej kezdetén vagy végén nem hirtelen nő, illetve csökken. Az 1 a—Ih ábrákon vázolt fogfej-szélességek és fogárok-szélességek ezért csak vázlatosan vannak föltüntetve. Lényegében ezek az ábrák a mérő fúvókák által leadott jeleket és nem a fejkörön levő tényleges fogfej-szélességeket és fogárokszélességeket ábrázolják. Az In—1 h ábrákon munkadarab-fogaknak köszörűcsiga-fogárkokhoz viszonyított különböző helyzetei, illetve a köszörűcsiga és a fogaskerék-munkadarab említett mérő fúvókái révén leadott jeleknek fogárkokhoz viszonyított különböző helyzetei vannak föltüntetve. A csiszolócsigát szemléltető la és 1/ábrákon a fogosztás P betűvel van jelölve, amelyben Ls fogárok és Zs fog van. A köszörűcsiga Lg fogárkának középtávolsága Mls betűkkel van jelölve. Az In—1 h ábrák mindegyikén a köszörűcsiga P fogosztásainak határai függőleges, pont-vonalas vonalakkal és az Ls fogárkok középvonalai függőleges, szaggatott vonalakkal vannak jelölve. Az 1 b—le, valamint az lg és 1 h ábrákon hat fogaskerék-munkadarab van az lo és 1/ábrákon vázolt köszörűcsigákhoz viszonyítva föltüntetve. A fogaskerékmunkadaraboknak egy első L0 fogárka, egy első Z0 foga, ezután L| fogárka, ezt követő Z, foga, valamint további, nem rajzolt, illetve nem ábrázolt fogárkai és fogai vannak. Az 1 b—le, lg és 1 h ábrákon továbbá egymás után levő, a csiszoló, illetve köszörűcsiga egy P fogosztásán belül elhelyezkedő fogaskerék-munkadarab szakaszok is föl vannak tüntetve, amelyek a következők: A egy P fogosztáson belül az L0 fogárok-szélesség egy része, B a P fogosztáson belül a Z0 fog fejszélessége, C a P fogosztáson belül az L( fogárok-szélesség egy része, D a P fogosztáson belül a Z, fog fejszélességének egy része. Könnyen belátható, hogy a munkadarab fog közepének a köszörűcsiga Ls fogárkának kezdetén levő, említett 0 vonatkozási ponttól való Mzw távolsága minden ábrázolt lehetséges esetben az B—D Mzw=Árképlet alapján meghatározható. Az 1 b—le ábrákon, valamint az lg és 1 h ábrákon a munkadarab-fogak közepei szintén függőleges, szaggatott vonalakkal vannak föitüntetve. A munkadarab-fogaknak a csiszoló, illetve köszörűcsiga fogárkaival való egybeesésének elérésére a fogaskerék-munkadarabot és a köszörűcsigát a forgó köszörűcsigának a szintén forgó fogaskerék munkadarabba való behatolása előtt az 1 b—le, lg, Ih ábrákon föltüntetett V eltolási mértékkel egymáshoz viszonyítva el kell tolni. A V eltolási mérték a munkadarab-fog közepe köszörűcsiga-fogárok közepétől mért távolságának felel meg. Mivel a méretmeghatározáshoz való 0 vonatkozási pont — az említett módon — a köszörűcsiga fogárkának kezdetén van, a V eltolási mérték egyszerű módon meghatározható a V=MLS—Mzw (2) képlet segítségével. • A mérés előnyös módon a mérő impulzusok számlálásával végezhető, amelyek a köszörűcsiga és a fogaskerék munkadarab mérő fúvókák terében elhaladó fogfejei és fogárkai révén jönnek létre. E mérő impulzusoknak algebrai összegezése révén a köszörűcsiga minden P fogosztásához olyan mérő impulzust kapunk, amely a V eltolási mértéknek felel meg. Előnyös, ha a mérő impulzusokat a fogaskerék-munkadarab fordulatszámától függően hozzuk létre és a fogaskerék-munkadarab hajtásával kapcsolódó szögléptető impulzusaiból származtatjuk. Ha fM a mérő impulzusok frekvenciája és fw a szögléptetővel a munkadarabon fölfogott munkadarab-impulzusok frekvenciája, akkor a legegyszerűbb esetben ■ -f _ww- Nw rM *W-------------Z-------------»' ahol ww a munkadarab szögsebessége és Nw a munkadarab körülfordulásonkénti impulzusok száma, amelyet a fogaskerék munkadarabon a szögléptető szolgáltat. A mérő impulzusok frekvenciája azonban lehet az fw frekvenciának, a munkadarab-impulzusok frekvenciájának egy meghatározott tényezővel szorzott értéke is, illetve egy a következőkben még ismertetett mérésnél, amelyet a köszörűcsiga több P fogosztása fölött végzünk, a mérő impulzusok frekvenciája lehet az fw munkadarab-impulzus frekvenciának fogosztások számával osztott értéke. Annak érdekében, hogy a mérő impulzusoknak egy P fogosztás fölötti algebrai összegezésénél a munkadarab fogaknak köszörűcsiga-fogárkokhoz való minden lehetséges viszonya esetén olyan értéket kapjunk, amely valóban megfelel a középvonal-távolságok egymáshoz közelítéséhez és egybeeséséhez szükséges eltolásnak, vagyis a fogaskerék-munkadarab köszörűcsigához viszonyított eltolásának, ezt az értéket egy meghatározott, minden viszonytól függő vázlat alapján kell képezni. Az lf>—le, lg és 1 h ábrákon a fogaskerék-munkadarab szakaszok köszörűcsiga P fogosztásához viszonyított helyzetei vannak föltüntetve és a következőképpen vannak jelölve: E szakasz: L0 fogárok az Ls fogárkon belül, F szakasz: Z0 fog az Ls fogárkon belül, G szakasz: L1 fogárok az Ls fogárkon belül, H szakasz: Zj fog az Lg fogárkon belül, I szakasz: L0 fogárok a Zs fogon belül, J szakasz: Z0 fog a Zs fogon belül, K szakasz: Lj fogárok a Zs fogon belül, L szakasz: Zj fog a Zs fogon belül. Attól függően, hogy a fogaskerék-munkadarabnak egy fogárka, illetve egy foga a köszörűcsiga hozzá tartozó fogárka, illetve foga előtt vagy után van, a mérő impulzusokat az értékképzésnél negatív vagy pozitív előjellel kell összegezni. Másrészt azt is figyelembe kell venni, hogy ennél az előre sietésnél vagy késésnél a fogaskerék-munkadarabnak arról a fogárkáról, illetve fogáról van-e szó, amely a köszörűcsiga adott P fogosztásához tartozik, vagy a fogaskerék-munkadarabnak előző vagy következő fogárkáról, illetve az előző vagy következőfogáról. Ezekben az esetekben a mérő impulzusokat kétszeres mérőimpulzus-frekvenciával kell összegezni. Ezáltal az értékképzéshez a következő mérőimpulzusszámlálási vázlatot, sémát kapjuk; 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
