179609. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-hidroxi-karbazol előállítására
MAGYAR nEpköztärsasAg SZABADALMI LEÍRÁS 179609 Bejelentés napja: 1980. VII. 11. Uniós elsőbbsége: 1979. VII. 14. (P29 28 483.1) Német Szövetségi Köztársaság ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. II. 27. Megjelent: 1984. VII. 31. (1747/80) Nemzetközi osztályozás: NSZOy. C 07 D 209/82 Feltalálók: Szabadalmas: dr. Lauer Kari vegyész, Schriesheim, dr. Kiegei Einhart vegyész, Mannheim, Boehringer Mannheim GmbH, Német Szövetségi Köztársaság Mannheim, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás 4-hidroxi-karbazol előállítására 1 A találmány a farmakológiailag hatásos karbazolszármazékok előállításához használt fontos kiindulási anyag (vesd össze 22 40 599 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalom), a 4-hidroxi-karbazol új előállítási eljárására vonatkozik. 5 A 4-hidroxi-karbazol szintézisére két lehetőség kínálkozik: 1. Előállítható bróm-nitro-benzolból és jód-anizolbólaz 10 1. reakcióvázlat szerint. Ez az eljárás azonban kevésbé alkalmas a 4-hidroxi-karbazol gazdaságos előállítására, mert a kiindulási anyagok nagyon drágák és az eljárás megvalósítása 15 jelentős eljárástechnikai nehézségekbe ütközik. 2. Előállítható klór-nitro-benzolból dinitro-bifenilen keresztül a 2. reakcióvázlat szerint. 20 Ennek a hatlépéses szintézisnek szintén jelentős hátrányai vannak. Az egyik köztilépés, amelyben nitrogén-hidrogénsawal dolgozunk, veszélyessége miatt különleges elővigyázatossági intézkedések 25 szükségesek. A többi ráfordítás is nagy, így a költségek jelentősek. A kitűzött feladat - nagyobb mennyiségű 4-hidroxi-karbazol előállítása — megoldásához olyan eljárás kifejlesztése volt szükséges, amely gazdaságos és ipari 30 179609 2 méretekben végezhető. Ezt az eljárást a 3. reakcióvázlat szemlélteti. Ciklohexándiont fenil-hidrazinnal monofenil-hidrazonná reagáltatunk és ezt Fischer-átrendeződéssel l,2,3,4-tetrahidro-4-oxo-karbazollá alakítjuk (Ann. 278/1984, S. 39, Soc. 1951, S. 700), ezután 4-hidroxi-karbazollá dehidrogénezzük. Az eljárás gazdaságos végzése szempontjából döntő jelentőségű valamilyen alkalmas dehidrogénező eljárás, illetve dehidrogénező katalizátor kiválasztása. Több, az irodalomból ismert dehidrogénező illetve aromatizáló eljárást vizsgáltunk, így például a) dehidrogénezés brómozás/dehidrobrómozás-sal b) dehidrogénezés kénnel c) dehidrogénezés LiCl/CuCl-dal (TH-Letters 1977, 821) d) dehidrogénezés barnakővel e) dehidrogénezés Pb02 -dal f) dehidrogénezés klóranillal Mindezek a módszerek nem voltak kielégít őek. Továbbá a tetrahidro-oxo-indolnak a J. Hét. Chem. 14, 71 (1977)-ben és Chim. Ther. 1970,279-ben leírt dehidrogénezése Pd/C-nel említendő, ahol azonban jelentős mennyiségű és drága Pd/C-katalizátor — a kiindulási anyagra vonatkoztatva akár 50 súlyszázalék is — szükséges és a reakció csak magas forráspontú oldószerekben - például cimolban — eredményez jó kitermelést. v
