179583. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hatóanyagként 3-szubsztituált- 2-(aminokarbonil)- oxirankarbonsav-észtert tartalmazó lipogenézis inhibitor készítmények előállítására

5 179583 6 látót kapunk (2A), forráspont: 0,1 tormái 117— —126 °C. 8 g 2A vegyületet 10 ml etanolban feloldunk és az oldatot ammónia gázzal telítjük. Az elegyet 2 napig szobahőmérsékleten állni hagyj ide. Az így kapott csa- 5 padékot összegyűjtjük és pentánból átkristályosítjuk. Fehér kristályok formájában a 2. példa szerinti vegyü­letet kapunk, amely 58-60 °C-on olvad. 3. példa 2-(Aminokarbonil)-3-feniloxirán-etilkarboxilát pároljuk és a maradékot metilénkloriddal extraháljuk. Az oldószert az elválasztott extraktumból bepárlással eltávolítjuk, majd a maradékot desztilláljuk. 2-(Etoxi­­karbonil)-3 -feniloxirán-etilkarboxilátot kapunk 0,05 torron a frakció 178-180 °C-on forr. 12 g fenti vegyületet és 4 g 40%-os vizes metil­­amint összekeverünk és az elegyet 30 °C-ra mele­gítjük. Ezután 2 g etanolt adagolunk hozzá és az ele­gyet 105 percig állni hagyjuk. Az oldószert bepá­roljuk. A maradékot vízbe öntjük és a keletkezett ola­jos réteget elválasztjuk és éterrel kezeljük. A cím sze­rinti vegyületet kapjuk fehér szilárd termék formá­jában. Op.: 102-103 °C. 10 A cím szerinti vegyületet fehér kristályos termék 15 formájában kapjuk a 2. irodalmi helyen leírt eljárás szerint. Op. 150—151 °C. 4. példa 20 2-(Aminokarbonil)-3-metiloxirán-etilkarboxilát 60 g 2-ciáno-2-etilbutinoátot [F. D. Popp és társai, J. Org. Chem., 26, 2738-40 (1961)] és 2 g nátrium- 25 -wolframátdihidrátot 100 ml etanolban oldunk. 30 ml 30%-os hidrogénperoxidot csepegtetünk 50 °C-on az oldathoz. Élénk exoterm reakció keletkezik és az ele­gyet hűtjük, hogy a hőmérsékletet 70 °C alatt tart­suk. Amikor a reakció lejátszódott, az oldószert be- 30 pároljuk és olaj maradékot kapunk, amelyet forró cik­­lohexánnal extrahálunk. A maradékot desztillálva 2-ciáno-3-metiloxirán-etilkarboxilátot kapunk 67- —68 °C-on forró frakció formájában 0,1 tormái. 20 g fenti vegyületet, 2 g nátrium-wolframát-dihid- 35 rátot és 2 g trinátrium-foszfátot 30 ml etanollal keve­rünk össze. 30 percen keresztül 50 ml 30%-os hidro­­adagolunk hozzá keverés közben elegyet 90 percig kevertetjük, miköz­ben 60 °C-ra melegítjük. 35 ml 30%-os hidrogénper- 40 oxidot adunk hozzá 60 °C-on, majd elegendő mennyi­ségű etanolt ahhoz, hogy az elegyet homogenizáljuk és az elegyet 5 óráig 60 °C-on kevertetjük. Az oldó­szert bepároljuk és a vizes maradékot metilénklo­riddal extraháljuk. Az oldószert az elválasztott ext- 45 raktumból bepárlással eltávolítjuk és a maradékot széntetrakloriddal eldörzsöljük, így szilárd terméket kapunk, amelyet kloroformból átkristályosítunk és így a cím szerinti vegyületet fehér szilárd termék for­májában kapjuk. Op.: 139-140 °C. 50 5. példa 2-[(Metilaimno)-karbonil]-3-fenil-oxirán- 55-etilkarboxilát 50 g benzalmalon-észtert [E. H. Kroeker és társai, J. Am. Chem. Soc., 56, 1171-3 (1934)] és 10 ml 10%-os vizes nátrium-hidrogénkarbonátot 100 ml eta- 60 nollal elegyítünk. 5 órán keresztül 70 °C-on 42 ml 30%-os hidrogén-peroxidot csepegtetünk hozzá. Ez­után 1 óra alatt 60 °C-on 30 ml 30%-os hidrogén-per­oxidot adagolunk. 100 ml etanolt adunk hozzá és az elegyet 8 óráig 60 °C-on kevertetjük. Az oldószert be- 65 génjperoxidot 55 sC-on és az 6. példa 2-(Aminokarbonil)-3-ciklohexiloxirán-etil­-karboxilát 56 g ciklohexán-karboxaldehid, 56,5 g etil-ciano­­acetát, 1 g piperidin és 100 ml ecetsav elegyét 30 per­cig gőzfürdőn melegítjük. Az ecetsavat csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A maradékot 500 ml pen­tánban feloldjuk. Az oldatot extraháljuk, és vízzel, nátriumhidrogénkarbonát-oldattal és ismét vízzel mossuk. A pentánt csökkentett nyomáson bepároljuk és a maradékot desztillálva 2-ciano-3-ciklohexil-2-pro­­pánsav-etilésztert kapunk, fp.: 120-121 °C, 0,01 torr nyomáson. 100 ml 30%-os hidrogén-peroxidot hozzácsepeg­­tetrnk 21 g 2-ciano-3-metiloxirán-etil-karboxilát 100 ml etanollal készített oldatához 65 °C-on 3 g nátrium-wolframát-dihidrát jelenlétében és a hőmér­sékletet hagyjuk 70—75 °C-ra emelkedni. Az ele­gyet 4 óráig tartjuk ezen a hőfokon, majd éjjel állni hagyjuk. A terméket összegyűjtjük és etanollal mossuk. A termék 160—161 °C-on olvad. 7. példa l-Mctiletil-2-(aminokarbonil)-3-feniloxirán­-karboxilát 125 g cianoecetsav, 170 ml benzol, 140 ml izopro­­pilalkohol és 5 g Amberlit ÍR 180 gyanta elegyét 7 óráig melegítjük visszafolyató hűtő alatt, miközben az izopropilalkohol, benzol és víz azeotrop elegyét le­desztilláljuk. Amikor a vízképződés megszűnik, akkor a folyadék fázist a gyantáról dekantáljuk és a vissza­maradó oldószereket csökkentett nyomáson lepárol­juk. A maradékot desztillálva izopropil-ciano-acetátot kapunk. 95 g benzaldehid, 114,3 g izopropil-cianoacetát, 1 g piperidin és 200 ml ecetsav elegyét 1 óráig gőzfürdőn melegítjük. Az ecetsavat és az el nem rea­gált benzaldehidet ledesztilláljuk míg 0,02 tormái 100 °C-on forró elegyet kapunk. A maradékot forró hexánnal extraháljuk, maradék nem marad. Az olda­tot lehűtjük és a keletkezett terméket metanolból átkristályosítjuk és így 2-ciano-3-fenil-2-propénsav-l­­-metilészterét kapjuk, op: 72-73 °C. 20 ml 30%-os hidrogénperoxidot adunk egy 5 per­ces periódus alatt 21,5 g fenti termék, 100 ml izopro-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom