179573. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolószerkezet vasbeton tartószerkezeti elemekhez
3 179573 4 A találmány szerinti kapcsolószerkezet alkalmazásával olyan tartószerkezet építhető, amely vasbeton oszlopokból, főgerendákból és adott esetben fiókgerendákból áll. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti megoldás néhány példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon: az 1. ábra a találmány szerinti kapcsolószerkezet példakénti kiviteli alakjának szétbontott perspektivikus képe; A 2. ábrán az 1. ábra szerinti kapcsolószerkezet üreges testének további példakénti kiviteli alakja látható; A 3. ábra az 1. ábra szerinti kapcsolószerkezetekkel összeszerelt találmány szerinti tartószerkezet példakénti kiviteli alakjának függőleges metszete; A 4. ábra a 3. ábra szerinti tartószerkezet felülnézete, viszonylag kisebb léptékben; Az 5. ábrán a 3. ábra szerinti tartószerkezet további példakénti kiviteli alakjának részlete látható; A 6-8. ábrákon a 3. ábra szerinti tartószerkezethez használható további kapcsolószerkezet részletei láthatók; A 9. ábra gerenda végének kialakítását szemlélteti; A 10. ábrán a 9. ábrán látható gerendavégbe beépített vasalás látható. Amint az 1. ábrán feltüntettük, a találmány szerinti kapcsolószerkezetnek 1 teste és két 2 és 3 befogóegysége van. Ezek a befogóegységek vasbetonelemek, így gerendák, oszlopok, vagy más hosszúkás betonelemek (az 1. ábrán ezeket nem tüntettük fel) rögzítésére szolgálnak és az 1 testhez leszerelhetően a jelen esetben csavarokkal és anyákkal vannak rögzítve. A jelen esetben az 1 testnek párhuzamos 4 és 5 lapja van, amelyeket a következőkben felső, illetve alsó lapként is említünk. A 4 és 5 lapokat 6 és 7, valamint 8 és 9 oldallapok kötik össze. A jelen esetben a 6 és 7 oldallapok hosszúsága lényegesen nagyobb, mint a 8 és 9 lapoké. Ezzel a kialakítással az 1 testnek a függőleges keresztmetszete szabálytalan hatszög. Az 1 testnek szimmetriasíkja van, amely merőleges a 4 és 5 lapokra, a 6, 7, illetve 8, 9 oldalapok pedig erre a szimmetriasíkra tükörkép-szerűen helyezkednek el. A 6 és 7 oldallapok 10, illetve 11 nyílással vannak ellátva, amelyek olyan téglalap alakúak, amelynél a szélesség a hosszúság felével egyenlő. A 10 és 11 nyílások keresztmetszete megfelel a kapcsoló részeknek. A 10 és 11 nyílásoknak az a rendeltetése, hogy a befogandó tartóvégeket ezeken át az üreges 1 testbe helyezhetjük. Ezek alakja és méretei úgy vannak megválasztva, hogy a tartóvégek és a 10 és 11 nyílások szélei között hézag legyen. A 10 és 11 nyílások körül hosszúkás, vagy ovális 12 furatok vannak elrendezve, a jelen esetben négy ilyen 12 furat négyzet-sarkaiban helyezkedik el. A felső 4 lapon négyszög alakú 13 nyílás van kialakítva, amelynek oldala azonos méretű a 10, illetve 11 nyílás szélességével. A 4 és 5 lapok ovális 14 furatokkal vannak ellátva, amelyeknek osztása megegyezik a 12 furatokéval. A 4-9. oldalakkal határolt belső térben 15 és 16 betét egymással párhuzamosan, és az oldallapokra merőlegesen van elrendezve. A 15 és 16 betét úgy van elrendezve, hogy a 4-9 lapokkal a 12 és 14, illetve a 11 és 13 nyílások közötti körzetben érintkezzen. A 15 és 16 betétnek központi 15a, illetve 16a nyílása van, amelynek szélei a külső szélekkel párhuzamosak. A 15 és 16 betéteket külső oldalukon a 4-9. oldallapokhoz 17 merevítőlemezek merevítik. Az 1 testnek az üreges részében, azaz a 15 és 16 betétek közötti középső részében a 4 lapon 18 ütköző van elrendezve, amely párhuzamos a 6 és 7 oldallapokkal. A 18 ütközőnek az a rendeltetése, hogy az üreges 1 testbe bevezetett gerendákat, vagy oszlopokat határolja. A 2 be fogadó egység az 1 testhez a test 7 oldallapján van rögzítve. Ez két 20 és 21 félből áll, amelyek azonos szerkezeti kialakításúak, ezért eiég csupán az egyiket ismertetni. A 20 félnek U-alakú része van, amely a téglalap keresztmetszetű gerenda, vagy oszlop felső felét körülfogja. Ezt az U-alakú részt az 1. ábrán 22 hivatkozási számmal jelöltük, amelynek magassága kisebb, mint a befogandó tartó magasságának fele. Amint az 1. ábra jobboldali részén látható, a 2 befogóegység 22 felének 23 homloklapja van, amely 24 furatokkal van ellátva. A 24 furatok osztása megegyezik a 12 furatokéval. A 12 és 24 furatokon az 1 test és a 2 befogóegység rögzítésekor átmenő csavarok vannak átvezetve. A 20 fél alsó részén és négy sarkán 25 és 26 fülekkel van ellátva. A 25 fül belső oldala 23 homloklaphoz és 22b oldallaphoz van rögzítve. A 25 és 26 fülek 27, illetve 28 furatokkal vannak ellátva, amelyeken külön nem ábrázolt feszítőcsavarok vannak átvezetve. A 25 és 26 fülek között 29 borda helyezkedik el, amelyben 30 furat van kialakítva, a jelen esetben a 25 fülhöz közel. A 20 fél továbbá mellső 31 és 32 homloklappal van ellátva. Ezek a jelen esetben a 26 füllel, valamint a 22 elem megfelelő 22b oldalával egy darabból vannak kialakítva. Az U-alakú 22 elem felső 22a oldalán központi téglalap alakú 33 nyílás van kialakítva. A 22a lap mellső részén 35 és 36 borda van elrendezve, amelyeknek 35a, illetve 36a éle tájolóütközőként szerepel a fiókgerendák számára, amelyekre részletesebben a 3. ábra ismertetésénél térünk ki. Ugyanerre a célra szolgálnak a 23 homloklapon kialakított 37a és 38a élek, amelyek a 37 és 38 oldallapok mellső éleit képezik. A 37 és 38 oldallapok lényegében a 22b és 22c oldalakkal párhuzamosak. A befogandó tartók megfelelő szorítása érdekében a 22b és 22c oldalak magassága kisebb, mint a befogandó tartó magasságának fele. A 3 befogóegységnek két azonos 40 és 41 fele van. A 40 félnek U-alakú 42 eleme van, amelynek alaplapját 42a hivatkozási számmal jelöltük, és amelyen téglalap alakú 43 nyílás van kiképezve. A 42 elem 42b és 42c oldallapjai végeiken 44 fülekkel vannak ellátva, amelyeken a szorítóelemek, így például csavarok átvezetésére 45 furat van kialakítva. A 40 félnek felső 46 oldala van, amelyen 47 furatok vannak kialakítva az 1 test 5 lapjának megfelelő lyukosztásban. 5 10 15 70 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
