179562. lajstromszámú szabadalom • Mozgó vágánymegmunkáló gép, váltók, kereszteződések és szabad szakaszok számára

3 (79562 4 két szomszédos helyén hatnak a sínre, úgy, hogy a vágányrészek egyoldalú túlterhelése elkerülhető. A 2 255 092 számú NSZK közrebocsátási irat be­rendezést ismertet vágányszakasz függőleges és oldal­irányú eltolására, amelynek tartó szerszámkerete van és ezen az oldalszabályozó szerszámok a vágány síkjával párhuzamosan és az emelőszerszámok a vágány síkjára merőlegesen tolhatok el az erre létesí­tett vezetékekben, illetve járulékos további szerszám­­tartókban. Eltekintve attól, hogy a vezetékekben el­tolható szerszámtartók és különleges hidraulikus állítóhajtásaik rendkívül bonyolultak és sok hibafor­rást rejtenek magukban, ennek a berendezésnek a fel építése nagyon törékeny és kevéssé kopásálló. Ezért ez a berendezés a váltók és kereszteződések tartomá nyában a vágányrészek jelentősen megnövelt súlya miatt tartós igénybevételre egyáltalán nem alkalmas Ezenkívül ennél a berendezésnél az emelőkampó az oldalszabályozó szervként szolgáló nyomkarimás ke rékkel közvetlenül szemben van elhelyezve úgy, hogy a megfelelő sín megfogása csak egyetlen helyen való sítható meg, ami különösen nehéz váltórészeknél az esetleges áthajlások szempontjából igen hátrányos Avégből, hogy ezeknek a szerszámoknak a működésé' egyáltalán lehetővé tegyék, a nyomkarimás kerekek ennél a berendezésnél a szerszámkerethez képest to­vábbi hidraulikus hajtásokkal a vágány síkjában oldal­irányban állíthatók, ami a berendezés felépítését még bonyolultabbá teszi és a kiszolgálást és biztonság: körülményeket is hátrányosan befolyásolja. A találmány feladata, hogy olyan, a bevezetőber ismertetett fajtájú mozgó vágánymegmunkáló gépet létesítsen, amely nemcsak azáltal tűnik ki, hogy ? vágánymegmunkálási munkák elvégzésére mind a váltók, mind a kereszteződések tartományában, mine pedig a szabad szakaszokon univerzálisan alkalmas hanem azonkívül viszonylag nagy emelő- és szabályo zóerőket tudjon a vágány majdnem minden helyén a vágány testre átvinni. Azonkívül egyszerű és a legkü­lönbözőbb fajtájú vágánymegmunkáló gépekhez egy­aránt alkalmazható szerkezeti felépítése legyen, amely viszonylag kis költség mellett lehetővé teszi a már meglevő gépek utólagos átalakítását. Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal old­juk meg, hogy sínstrangonként szerszámként a leg­alább egy nyomkarimás keréken és a megfogókam­póként kialakított megfogóeszközön kívül legalább egy további, a sínfej alatt a sín külső oldalának megfo­gásához megfogógörgőként kialakított megfogószerv; van és a nyomkarimás kerék a gép hosszirányába i mindenkor a megfogókampó és a megfogógörgá között van elhelyezve. Ily módon először sikerült meglepően egyszerű módon az emelő- és szabályozó - szerkezetek erőátvivő szervét úgy kialakítani, hogy az, ezeknek a szerszámoknak az igen különböző felhasz­nálási lehetőségeihez az egyenes szakaszokon és a váltók, illetve kereszteződések tartományában alka;­­mazható legyen. Még a gép legegyszerűbb kivitelénél is sínstrangonként az oldalszabályozó szervként szol­gáló, nyomkarimájával a sín belső oldalán felfekvő nyomkarimás kerékkel mindenkor két, a sín külső ol­dalán váltakozva, vagy egyidejűleg alkalmazható, ke­resztirányban állítható, különböző kialakítású megfo­gószerv áll szemben a sínstrang harapófogószerű erő­záró megfogására. Azáltal, hogy a nyomkarimás kerék a gép hosszirányában a két megfogószerv között van elhelyezve, lehetőség van arra, hogy a nehéz helyeken, például sínkapcsolások, csúcsbetétek, vagy váltó­csúcssínek tartományában legalább az egyik meg­fogószerv a sín külső oldalával kapcsolódjék és az emelő- illetve szabályozóerőket a sínnel kapcsolódó megfogószerv és a vele harapófogószerűen összedol­gozó nyomkarimás kerék a vágánytestre vigye át. A sín külső oldalára felhelyezhető megfogószervek különböző kialakítása megfogókampóként vagy meg­fogógörgőként azt az előnyös lehetőséget nyújtja, hogy az emelő- és szabályozóberendezés munkamód­ját a szóban forgó vágányszakasz mindenkori adott­ságaihoz a legmesszebbmenően hozzá lehessen illesz­teni, azaz olyan szerszámokat lehessen alkalmazni, amelyek az illető vágányszakaszban végzendő mun­kákra különösen alkalmasak, és amelyekkel egyben gyors munkavégzés várható. így például szabad szaka­szon viszonylag jó vágány helyzet és nem túl nagy emelés esetén túlnyomóan megfogógörgőket alkal­mazunk és csak hevederes sínkapcsolások tartomá­nyában vonunk be megfogókampókat mint emelő- és szabályozószerveket, úgy, hogy a vágánykiigazítás lényegében folyamatosan történhessék meg. Másrészt váltók, vagy kereszteződések tartományában végzett vágánykiigazító munkáknál lehetőség van arra, hogy ott, ahol a sín külső oldalán nincs elég hely a megfo­gógörgők alkalmazására, például a csúcsbetétek csatla­kozási tartományaiban, ahol a fővágány és leágazóvá­gányok egymást keresztező sínstrangjai hegyesszögben találkoznak, megfogókampót alkalmazunk, amelynek sokkal kisebb oldalirányú szabad térre van szüksége, mint a megfogógörgőnek és ezt a megfogókampót még egy bizonyos útszakaszon továbbra is kapcso­lódni hagyjuk a sín fejjel. Ha a megfogókampó azon­kívül nemcsak keresztirányban állítható, hanem ma­gasságirányban is, akkor az emelő- és szabályozóbe­rendezés szerszámait még más változatban is alkal­mazni lehet. így például olyan vágányhelyeken, ahol sem a megfogógörgőt, sem a megfogókampót nem le­het a sín alsó oldalával kapcsolatba hozni, a meg­fogókampót le lehet süllyeszteni és a sín külső ol­dala felől a síntalp alá be lehet forgatni. Az emelő- és szabályozóerők kifogástalan átadása a nyomkari­más kerék és a megfogókampók útján ebben az eset­ben is biztosítható. A találmány egy előnyös kivitele szerint legalább az egyik megfogógörgő-görgőfogópár képzése céljából a sínfej alatt a sín belső oldalán való megfogásra alkal­masan kialakított további megfogógörgővel van társítva. Ezáltal az emelő- illetve szabályozóerőket mindegyik sínstrangnak két, a vágány hosszirányában egymást követő helyén lehet mindenkor páronként a sínfej belső, illetve külső oldalán felfekvő megfogó­szervvel átadni. A találmány egy további jellemzője szerint rend­kívül előnyös, ha mindegyik, a gép hossztengelyével párhuzamos tengely körül forgathatóan ágyazott, a megfogókampóként, illetve megfogógörgőként kiala­kított megfogdszervhez különálló, különösen hidrauli­kus elforgató hajtás van társítva. így mindegyik meg­fogószerv egymástól függetlenül a mindenkor kívánt, illetve szükséges helyzetbe, azaz a sínnel kapcsolatba hozható, úgy, hogy a gép kezelőszemélye által 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom