179544. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázok, gőzök és illatanyagok számára átjárhatatlan, két- vagy többrétegú idomtestek előállítására hőrelágyuló anyagokból

etilénglikolt, a polietilénglikolt, a glicerint, a trimeti­­lénpropánt többek között. Előnyös továbbá, ha a po­­livinilalkoholhoz a periódusos rendszer első vagy második csoportjába tartozó valamely fém sztearát­­jának 1-3%-át adjuk, hogy a polivinilalkoholnak nagyobb termikus stabilitást kölcsönözzünk. A koext­­rudálandó keverékhez, amely polivinilalkoholra épül fel, kívánt esetben kenőanyagokat, pigmenteket vagy egyéb ismert adalékokat adhatunk. A találmány szerinti eljárás jobb megvilágítása érdekében azt az ábrákra történő hivatkozással is be­mutatjuk. Az ábrák a találmány szerinti megoldás néhány előnyös kiviteli formáját szemléltetik anélkül, hogy a találmányt ezekre korlátoznánk. Az egyes ábrák a következőket ábrázolják: az 1. ábra egy koextrudáló berendezés sematikus rajza, amely berendezés két egymással összekapcsolt extruderből és egy ezekkel, összekötött koextrúziós fejből áll, és ahol a koextrudált kétrétegű nyers csövet egy nyitott formába vezetjük, a 2. ábra egy az 1. ábráéhoz hasonló koextrudáló berendezés sematikus rajza, amelynél az extruderek egyike egy háromrétegű nyers cső legbelső és legkülső rétegét hozza létre egyidejűleg, és amelynél a három­rétegű nyers csövet egy nyitott formába vezetjük, a 3. ábra egy, az 1. ábráéhoz hasonló koextrudáló berendezés sematikus rajza, amelyben három extruder van, melyek mindegyike egvetlen koextrudáló fejjel van összekötve, és amelyben az extudált háromrétegű nyers csövet egy csőformájú filmek előállítására szol­gáló fúvó berendezéssel dolgozzuk fel, a 4. ábra egy, az 1. ábráéhoz hasonló koextrudáló berendezés sematikus rajza, amelyben az extruderek egyike egy háromrétegű nyers cső belső és külső réte­gét hozza létre egyidejűleg, és amelyben a nyers csövet egy kalibráló és hűtő berendezéssel dolgozzuk fel és az 5. ábra egy olyan tartály perspektivikus képét mutatja, amelyet az 1. ábra szerinti berendezés segít­ségével nyertünk, aholis a tartály egyes részeit az érthetőség kedvéért felhasított formában adjuk meg. Az ábrák hivatkozási számaira utalva, a polivinilal­­koholt vízzel, egy többértékű alkohollal és kívánt esetben egyéb lágyítókkal és stabilizátorokkal elke­verve a 2 betöltő tölcséren át adjuk az 1 extruderbe, amelyből a 3 koextrudáló fejbe vezetjük. A polivinilalkohollal koextrudálandó termoplasz­­tikus polimert ugyanahhoz a 3 koextrudáló fejhez ve­zetjük a 4 extruder által, amely egy 5 betöltő tölcsérrel van ellátva. A polivinilalkohol részére szolgáló 1 extruder nagy hosszűság/átmérő arányú, és a csiga úgy van kiké­pezve, hogy az extruder 5 zónára oszlik, melyek mindegyike más és más, ellenőrzött hőmérsékleten van tartva, és a hőmérséklet úgy emelkedik, hogy a maximális értéket a harmadik, a dekompressziós zónának megfelelő zónában éri el. Az 1 extruder zónái a következők:- az 1 polimerbeadagolási zóna, amelyet 140-200 °C-on tartunk,-aß kompressziós zóna, amelyet 150-210°C­­<>n tartunk, ebben következik be a polimer meglá­­gyítása, / — a C dekompressziós zóna, amelyet 170-220 °C mn tartunk, — a D rekompressziós zóna, amelyet 170-215 °C -on tartunk, és — az E adagoló zóna, amelyet 170-205 °C-on tar­tunk. Az 1 extrudert a dekompressziós zóna közelében egy 6 levegőztető nyílással is ellátjuk, amelyen keresz­tül nyomáscsökkenéssel az összes, a lágyított polimer­ből fejlődő gőzt eltávolítjuk, miként azt az előzőkben kifejtettük. A gőzök ilyen eltávolítását egy elszívó berendezés­nek ezen nyílás közelébe történő felszerelésével meg­­könnyíthetjük. A polivinilalkoholt plasztikus állapotban és légte­lenítve a 3 koextrudáló fejhez vezetjük, amelyet egy, a C dekompressziós zónáénál alacsonyabb hőmér­sékleten tartunk, ami előnyösen 160 és 200 °C kö­zött van. A granulátum vagy por formájú termoplasztikus polimert, ami a 120—200 °C hőmérsékletre történő felhevítéstől lassanként megolvad és meglágyul, a 4 extruderen vezetjük át. Miként az előzőekben már megemlítettük, a termoplasztikus polimer hőmérsék­letének alacsonyabbnak kell lennie, mint amilyen a polivinilalkoholé akkor, amikor a két polimer egy­mással a koextrudáló fejben érintkezésbe kerül. Az 1. ábrán az 1 és 4 extruder egy 3 koextrudáló fejjel van összekapcsolva, amelynek két koncentrikus 7 és 8 nyílása van, és a polivinilalkoholt a külső 7 nyíláson, a másik polimert pedig a belső 8 nyíláson keresztül extrudáljuk. A 2. ábrán az 1 és 4 extruder egy olyan 3 koextru­dáló fejjel van összekapcsolva, amelynek három kon­centrikus 9, 10 és 11 nyílása van, és a polivinilalko­holt a centrális 10 nyíláson, míg a másik polimert a külső 9 és a belső 11 nyíláson keresztül extrudáljuk. A 3. ábrán egy olyan 3 koextrudáló fejet alkal­mazunk, amelynek - miként a 2. ábrán - három koncentrikus 9’, 10’ és 11’ nyílása van, de ezek mind­egyikét más és más extruderrel tápláljuk. Itt ezért három extrader van, amelyek közül a külső 9’ és a belső 11’ nyílást tápláló extruderek ha­sonlóak a 4 extruderhez, míg az az extrader, amelyik a középső 10’ nyílást táplálja, az 1 extruderhez ha­sonló. A 4. ábra egy, a 2. ábrán láthatóhoz teljesen ha­sonló koextrudáló fejet mutat azzal az eltéréssel, hogy az 1 és 4 extruderek itt az extradálási tengely mentén vannak elrendezve. A 3 koextrudáló fejből kilépő 12 nyers csövet egy 15 forma 13 és 14 szektorai közé szoríthatjuk, amelyeket szokásos eszközökkel a 3 koextrudáló fej alatt tartunk és a fej kilépő nyílásával axiálisan he­lyezünk el, miként ezt az 1. és 2. ábrák szemléltetik. A 12 nyers csövet alternatív módon levegőnek a kitá­gított 17 csőbe történő fúvásával csőformájú filmmé alakíthatjuk, és a csőformájú film külső hűtésével a 16 hűtőgyűrű segítségével - utánfeszíthetjük ismert fechnikák alkalmazásával, miként a 3. ábrán látható. Magától értetődő, hogy egyenesvonalú nyílásokkal ellátott koextrudáló fej alkalmazásával lehetőség van sík, összetett, két- vagy többrétegű lapok, rétegek vagy filmek előállítására is. 5 10 15 .10 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom