179542. lajstromszámú szabadalom • Specifikus kötésen alapuló kimutatási módszer és kompozíció antigének és haptének kimutatására

7 179542 8 konjugáttal érintkezne. A folyadékmintával érintkez­­tetett specifikus kötőpartner mennyisége rendszerint fölöslegben van ahhoz a mennyiséghez képest, amely képes a folyadékmintában feltételezhetően jelenlevő ligandumok teljes mennyiségével specifikus kötési reakcióba lépni azon idő alatt, amikor a folyadék­­minta és a specifikus kötőpartner egymással érintke­zésben annak a folyadékminta és a konjugát egymás­sal való érintkeztetését megelőzően. Továbbá akonju­­gátba vitt ligandumnak vagy specifikus kötési analóg­jainak a mennyisége rendszerint fölöslegben van ahhoz a mennyiséghez képest, amely képes a specifi­kus kötőpartner kötésbe nem lépett mennyiségével reagálni azalatt az idő alatt, amikor a folyadékminta és a konjugát egymással érintkezésben vannak a kon­­jugátban kötött reaktáns aktivitásában bekövetkező bárminemű változás észlelésének befejezését meg­előzően. Az előre meghatározott követési reakció egyik komponensét alkotó, konjugátban kötött reaktáns ak­tivitásában bekövetkező bárminemű változás megha­tározását, illetve észlelését előnyösen úgy foganatosít­juk, hogy a specifikus kötési reakcióelegyet legalább egy olyan anyaggal érintkeztetjük, amely a konju­­gátba vitt reaktánssal reakcióba lép, vagyis létrehozza a követési reakciót, és meghatározzuk a specifikus kötési reakció hatását a követési reakció valamelyik jellemzőjére. Heterogén kimutatási sémák vagy rendszerek Egy reaktáns jelzőanyagként való használatát alkal­mazhatjuk a hagyományos heterogén kimutatási technikák esetében is, ahol a jelzett komponenst tar­talmazó kötött fázist és szabad fázist egymástól elvá­lasztjuk, majd a jelzőanyag mennyiségét valamelyik fázisban meghatározzuk. Egy ilyen heterogén kimu­tatási technika megvalósításához alkalmazható rea­genseszköz sokféle különböző formájú, illetve össze­tételű lehet. Általában azonban egy ilyen eszköz há­rom alapvető komponenst tartalmaz, éspedig (1) a ki­mutatandó ligandumot, (2) a ligandum egy specifikus kötőpartnerét és (3) egy jelzett komponenst, amely rendszerint (a) a ligandum, (b) a ligandum specifikus kötési analógja vagy (c) a specifikus kötőpartner jelzett formája. A specifikus kötési reakcióban részt vevő reakciópartnereket egyidejűleg vagy adagolások sorozatában kombináljuk egymással és alkalmasan megválasztott inkubálási periódust vagy periódusokat hasznosítunk, amikor is a jelzett komponens úgy kötődik megfelelő kötőpartneré­hez, hogy a kötés mértéke, azaz egy kötőpartner­hez kötött jelzett komponens mennyisége a kötetlen jelzett komponens mennyiségéhez képest a jelenlevő ligandum mennyiségének függvénye. Ä találmány sze­rinti eljárásban alkalmazható különböző kötési reak­ciósémákat ismertetjük röviden az alábbiakban. Míg a hagyományos heterogén kimutatási techni­kák, például a radioimmunológiai vagy enzimatikus immunológiai meghatározások esetében a jelzett kon­jugátban a jelzési mód, például a radioaktivitás vagy az enzimatikus aktivitás lényegében azonos a konju­gát szabad és kötött formáiban, addig a találmány szerinti eljárás esetében a jelzőanyagként használt reaktáns aktivitását bizonyos esetekben befő! ásolja az a tény, hogy jelzett konjugát formájában kötve van. Ilyen helyzetben a követési reakciónak viszony­lag egyenletes jellege van abban az esetben, ha a vizs­gálandó folyadékminta nem tartalmaz vagy csak nem szignifikáns mennyiségben tartalmaz ligandumot. Ha a vizsgálandó folyadékminta tartalmaz ligandumot, akkor - miként a homogén kimutatási technika ko­rábbi tárgyalásánál már említettük — a követési reak­ció egyik jellemzője vagy tulajdonsága meg fog vál­tozni. Az alábbi diagramokban az alábbi szimbólumokat fogjuk használni: Szimbólum Definíció L meghatározandó ligandum (antigén — illetve haptén) © ligandum specifikus kötési analógja B a ligandum specifikus kötőpartnere x jelzőanyag, azaz a reaktáns |- oldhatatlan fázis-------» inkubálási periódus, amelyet alkalmas szepa­rálás követ (Üml korlátozott, vagyis az a komponens, amellyel való kötésért a többi komponens „versenye­zik”, kisebb mennyiségben van jelen ahhoz a mennyiséghez képest, amely képes adott reakciókörülmények között, adott inkubá­lási idő alatt a jelenlevő összes kötési helyhez kapcsolódni (exc) fölösleg, vagyis az a komponens nagyobb mennyiségben van jelen ahhoz a mennyiség­hez képest, amely képes adott reakciókörül­mények között, adott inkubálási idő alatt a jelenlevő összes kötési helyhez kapcsolódni 1. Kompetitiv kötési módszeren alapuló heterogén kimutatási technika a) L +(px + B(lim)----->• + inszolubilizálószer B vagy(px számára Ez a klasszikus kompetitiv kötési módszer. Az ilyen inszolubilizálószerekre példaként megemlít­hetjük a specifikus kicsapott antitesteket, specifikus inszolubilizált antitesteket és - ha B vagy ©x fehér­je jellegű anyag - a fehérjéket kicsapó anyagokat, például az ammónium-szulfátot vagy — ha B vagy Lx kisméretű, adszorbeálható molekula — a dext­­ránnal bevont aktívszenet. Hasonló rendszerek megis­merhetők például a Biochem. J;, 88,137 (1963) iro­dalmi helyről és a 3 839 153 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásból. b) L + (L^ + I — B(lim)-----» Ezt a módszert szokásosan szilárdfázisú techni­kának nevezik. Azonos típusú radioimmunológiai és enzimatikus immunológiai vizsgálatokat, illetve vizs­gálati módszereket ismertetnek többek között a 3 505 019, 3 555 143, 3 646 346 és 3 654 090 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom