179540. lajstromszámú szabadalom • Folyékony állapotban kiszárítás nélkül alkalmazható tűzálló habarcs
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1979. VI. 21. (ME-2279) Közzététel napja: 1982. II. 27. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Megjelent: 1984. VI. 30. HIVATAL 179540 Nemzetközi osztályozás: NSZO3 : C 04 B 19/00 Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Gyurkó István okleveles vegyészmérnök, 45%, Moskó Károly okleveles ve- Mecseki Szénbányák, Pécs gyészmémök, 20%, Wágner András vegyipari gépésztecnikus 25%, Virágh János okleveles bányamérnök, 10%, Pécs Folyékony állapotban kiszárítás nélkül alkalmazható tűzálló habarcs 1 A találmány tárgya tűzzel, savas kémhatású folyadékokkal és gázokkal szemben ellenálló habarcs. Az ipari gyakorlatban többféle összetételű tűz- és saválló habarcs ismeretes. így a Ferrari cement, a kohósalakportlandcementek és a traszportlandcementek felhasználásával a betont és habarcsot ellenállóvá lehet tenni savas korróziós behatással szemben (Dr. Palotás László: Építőanyagok II. Akadémiai Könyvkiadó, Budapest, 1961.). A korrózióval szembeni ellenállóképességet bitumen, vízüveg, nátriumszilikofluorid, valamint műgyanták adagolásával lehet növelni (Újhegyi János: Beton és habarcs technológia, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1973.) A tűzálló habarcsnak sokféle összetétele ismert. Legelterjedtebben a samottból és tűzálló cementekből készült habarcsokat alkalmazzák. Szintén alkalmaznak timföldből, magnezitlisztből, kovaföldből bentonitból, szillimonitból és krómércekből előállított habarcsot (Dr. Újhegyi János: Beton és habarcs technológia, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1973.) Az iparban jelenleg is alkalmazásra kerülő tűzálló habarcs összetételek például a) samottliszt 35 súlyrész kohósalakportlandcement 35 súlyrész andezit túzalék 50 súlyrész + viz b) samottliszt 65 súlyrész timföldcement + víz 30 súlyrész c) kvarcliszt 50 súlyrész kaolin 8 súlyrész vízüveg 30 súlyrész timföldcement + víz 7 súlyrész 10 A fent említett habarcsok hátránya, hogy a hő- és savas-agressziós igénybevételük csak teljes kiszáradásuk után kezdődhet. A szárítás során a habarcs hőmérséklete nem emelkedhet 20°C/óra értéknél 15 gyorsabban és a teljes kiszáradásig a hőmérsékletet lehetőleg 100 °C alatt kell tartani. A habarcs hőmérsékletének további emelése csak a teljes kiszáradás után kezdődhet meg. Felfűtés közben, például kemencékben a habarcs repedezése csak nehezen kerül- 20 hető el (Dr. Újhegyi János: Beton és habarcs technológia, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1973.) A találmány célja a fenti hátrányok kiküszöbölése és olyan tűz- és saválló habarcs-összetétel kidolgozása, mely előzetes szárítás nélkül magas hőmérsékletre me- 25 legítve nem repedezik, összefüggő felületet alkot. Ezt a feladatot úgy oldjuk meg, hogy az alábbi összetételű habarcsot alkalmazzuk: 40,0-57,0 súly% homokból, 3Q 1,5- 3,0 súly% cementből, 179540
