179483. lajstromszámú szabadalom • Fenoxi-propionsav-származékokat hatóanyagént tartalmazó herbicid és fungicid kompocíciók, valamint eljárás fenoxi-propionsav-származékok előállítására
i, y48j 4 A (III) és (V) általános képletben szereplő halogénatom előnyösen klór- vagy brómatom. Az (I) általános képletű vegyületek herbicid hatásúak, és mind a preemergens mind a posztemergens alkalmazásnál a káros gyomok széles spektrumával szemben erős hatást mutatnak. A találmány szerinti készítményekkel olyan fűszerű gyomokat, mint a vadzab (Avena), parlagi ecsetpázsit (Alopecurus), vadóc (Lolium), muhar (Setaria), kakaslábfű (Echinochloa) és a pirókujjas muhar (Digitaria) irthatunk kétszikű kultúrákban. A találmány szerinti készítmények egynémelyikével a fűszerü gyomok még gabona kultúrában is szelektíven irthatok. A szójababot, földimogyorót, bokorbabot, lóbabot, borsót, lucernát, káposztát, repcét, uborkát, napraforgót, dohányt, répát, zellert és cukorrépát nagy dózisokban sem károsítják. A gyomokkal, mindenekelőtt a vadzabbal, a parlagi ecsetpázsittal, a vadóccal és a kölessel szembeni speciális hatásuk révén az erősen gyomos földeken történő alkalmazásuk esetén hatásukban felülmúlják az új, bevált herbicid szereket, mint például az alachlor, a monèlinuron, a linuron, a pyrazon, a fenmedifam, a TCA-nátrium (nátrium-triklór-acetát), a fluorodifen és a mekoprop néven („common name”) ismertek nagy számát. Ezen kívül a gyomok tökéletes elpusztításához szükséges alkalmazási mennyiségük messzemenően csekélyebb, mint a fentnevezett ismert herbicideké. Előnyös az (I) általános képletű vegyületek kedvező toxicitása is melegvérűeknél. Meglepő módon az (I) általános képletű vegyületek a technikai szubsztrátokon előforduló káros gombák, valamint a fitopatogén gombák, mint például a Piricularia oryzae, a rozsdagombák, a Botrytis cinerea, a Plasmopara viticola, a Phytophthora infestans, a lisztharmat gombák, a Rhizoctonia solani, a Septoria nodorum, az Ustilago nuda, a Phoma betae, a Pythium ultimum és a Helminthosporium gramineum ellen is jó hatást mutatnak. Technikai fungicidkénti alkalmazásukhoz a vegyületeket például lakkok, firniszek és festékek adalékai gyanánt használjuk fel. Növényvédőszerkénti alkalmazásukhoz a vegyületeket porok, szóróporok, diszperziók vagy emulziós koncentrátumok alakjában formulázhatjuk. Ezek hatóanyagtartalma általában a formulázástól függően 2—80 súlyszázalék. Ezen kívül a formulázások a szokásos tapadásfokozó-, nedvesítő-, diszpergáló-, töltő- és hordozóanyagokat tartalmazzák. Egyéb fungicidekkel is keverve lehetnek. A találmány tárgyát ezért herbicid és fungicid szerek is képezik, amely szerekre az jellemző, hogy (I) általános képletű vegyuleteket tartalmaznak, a szokásos formálási segédanyagok és inert anyagok mellett. Ily módon az (I) általános képletű vegyületeket gyomok és káros gombák elpusztítására használhatjuk fel. A találmány szerinti szerek az (I) általános képletű hatóanyagokat 2—80 súlyszázalék mennyiségben tartalmazzák. Ezeket nedvesíthető porok, emulgeálható koncentrátumok, permetezhető oldatok, porozósze3 rek, vagy granulátumok gyanánt a szokásos készítményekben használhatjuk fel. A nedvesíthető porok vízben egyenletesen diszpergálható preparátumok, melyek a hatóanyag mellett hígító- vagy inertanyagon kívül még nedvesítőszereket, például polioxetilezett alkil-fenolokat, polioxetilezett oleil- vagy sztearil-amint, alkil- vagy alkil-fenil-szulfonátokat, és diszpergálószereket, például ligninszulfonsavas nátriumot, 2,2,-dinaftil-metán-6,6’-diszulfonsavas nátriumot, vagy még oleoil-metil-taurinsavas nátriumot is tartalmaznak. Az emulgeálható koncentrátumokat a hatóanyag szerves oldószerben, például butanolban, ciklohexanonban, dimetil-formamidban, xilolban vagy akár magas forráspontú aromás vegyületekben történő feloldása útján kapjuk. A beporzószereket a hatóanyagnak finoman elosztott szilárd anyagokkal, például talkummal, természetes agyagokkal, mint a kaolin, a bentonit, a pirofillit és a diatómaföld, történő összeőrlése útján kapjuk meg. A permetezhető oldatok, ahogy azokat sokszor szóródobozokban forgalmazzák, a hatóanyagot szerves oldószerben feloldva tartalmazzák, és emellett hajtógázként egy fluor-klór-szénhidrogén keverék és/vagy széndioxid is van bennük. A granulátumokat vagy a hatóanyagnak adszorpcióképes, granulált inert anyagra történő ráfúvatása útján, vagy a hatóanyagkoncentrátumnak ragasztószerek, például poli(vinil-alkohol), poliakrilsavas nátrium vagy akár ásványi olajok segítségével hordozóanyagok, mint a homok, a kaolinit vagy a granulált inert anyagok felületére történő felvitele útján lehet előállítani. Alkalmas hatóanyagokat a műtrágyagranulátumok előállítására szokásos módon kívánt esetben műtrágyákkal képezett keverékek formájában is elő lehet állítani. Herbicid szereknél a hatóanyagok koncentrációja a kereskedelmi formulázásokon különböző lehet. A nedvesíthető porokban a hatóanyagkoncentráció például mintegy 10% és 80% között változik, és a maradék a fent nevezett formulázási adalékokból áll. Az emulgeálható koncentrátumoknál a hatóanyagkoncentráció mintegy 10-80%. A porszerű formulázások legtöbbször 5—20% hatóanyagot tartalmaznak, a permetezhető oldatok mintegy 2-20%-ot. Granulátumoknál a hatóanyagtartalom részben attól függ, hogy a hatásos vegyület folyékony vagy szilárd-e, és hogy milyen granulálási segédanyagokat, töltőanyagokat alkalmazunk. Felhasználáshoz a kereskedelmi koncentrátumokat adott esetben a szokásos módon felhígítjuk, például a nedvesíthető poroknál és az emulgeálható koncentrátumoknál vízzel. A porszerű és granulált készítményeket, valamint a permetezhető oldatokat, felhasználás előtt már nem hígítjuk fel további inert anyagokkal. A külső körülményekkel, mint a hőmérséklet és a nedvesség többek között, változik a szükséges felhasználási mennyiség. Ez tág határok között változhat, például 0,1-10 kg aktív anyag/ha között, azonban előnyösen 0,1 és 3 kg/ha között van. A találmány szerinti hatóanyagokat más herbicidekkel és talaj-inszekticídekkel kombinálhatjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
