179474. lajstromszámú szabadalom • Eljárás megnövelt hatástartalmú szabályozott hatóanyag-kioldódású szilárd orális gyógyszerkészítmények előállítására
11 179474 12 A továbbiakban az 1. példában megadott granuláló folyadékok valamelyikével a szokásos módon szemcsésítjük a porkeveréket, majd ebből a szemcsés anyagból 1-1 dózisnak megfelelő mennyiséget a szokványos csúsztató és síkosító anyagok és kapszulánként 0,06 g pektin hozzákeverése után megfelelő méretű zselatin-kapszulába letöltünk. Az így kapott gyógyszeres kapszulák tulajdonságai megegyeznek az előző példában megadottakkal. 6. példa Zselatin-kapszulába töltött készítmény előállítása céljából az előző példákban leírt módon járunk el, de a gyógyszerhatóanyagokat tartalmazó porkeveréket az alábbi, gyógyszerkönyvi minőségű anyagokból készítjük, 1 kapszulára számítva: Magnézium-triszilikát 0,20 g magnézium-hidroxid 0,10 g alumínium-hidroxid 0,10 g karboximetilcellulóz-nátrium 0,023 g A továbbiakban az 1. példában megadott granuláló folyadékok valamelyikével a szokásos módon szemcsésítjük a porkeveréket, majd ebből a szemcsés anyagból 1-1 dózisnak megfelelő mennyiséget a szokványos csúsztató és síkosító anyagok és kapszulánként 0,10 g arabmézga hozzákeverése után megfelelő méretű zselatin-kapszulába letöltünk. Az így kapott gyógyszeres kapszulák tulajdonságai megegyeznek az előző példában megadottakkal. 7. példa Az 1. példában leírt módon járunk el, de görcsoldó hatású hatóanyagot tartalmazó tabletták készítése céljából az alábbi anyagokat alkalmazzuk, 1 tablettára számítva: 3,4,6,7-tetraetoxi-l-benzal-3,4-■dihidro-izokinolinklórhidrát (drotaverin HC1) 0,15 g tragakanta 0,20 g nátrium-alginát 0,12 g alumínium-hidroxid 0,05 g karboximetilcellulóz-nátrium 0,04 g A granuláló folyadékot az 1. példában megadott összetételben és mennyiségi arányban alkalmazzuk és így az 1. példában leírt módon további feldolgozási műveletekkel oly tablettázott készítményt állítunk elő, amelynek tulajdonságai lényegileg megegyeznek az 1. példában megadottakkal. 8. példa Az 1. példában leírt eljárással altató hatású hatóanyagot tartalmazó tabletták készítéséhez az alábbi anyagokat alkalmazzuk, 1 tablettára számítva: 5-(l-dklohexen-l-il)-l,5- •-dimetilbarbitúrsav, (hexobarbital) 0,25 g karboximetilcellulóz-nátrium 0,20 g bázisos bizmutkarbonát 0,05 g tragakanta 0,06 g A granuláláshoz a granuláló folyadékot az 1. példában megadott összetételben és mennyiségi arányban alkalmazzuk és olyan tablettázott készítményt állítunk elő, amely a szokásos segédanyagok felhasználásával 0,70 g átlagsúllyal készül és hatóanyagleadási képessége a szabályozott kioldódás következtében megegyezik az 1. példában megadottakkal. 9. példa Az 1. példában leírt eljárással antihisztamin hatású vegyületet tartalmazó tabletta készítéséhez az alábbi anyagokat alkalmazzuk: 2-[(p-klórbenzil) (2-dimetiiaminoetil)-amino]-piridin hidroklorid 0,05 g tragakanta 0,15 g karboximetilcellulóz-nátrium 0,10 g bázisos bizmutnitrát 0,05 g A granuláló folyadékot az 1. példa szerint megadott összetételben és mennyiségi arányban alkalpiazzuk és 0,40 g átlagsúlyú tablettákat állítunk elő a szokásos segédanyagok felhasználásával, melynek hatóanyagleadási képessége a szabályozott kioldódás következtében az 1. példában megadottakkal egyező. A találmány szerinti eljárással előállított készítmények gyakorlati előnyeinek szemléltetésére összehasonlító klinikai kísérleteket végeztünk emberen, az egyes készítmények hatás-időtartamának és savközömbösítő hatékonyságának mérésével. A kísérleteket 6—6 önként jelentkező hiperacid (éhgyomori pH 0,5 és 2,0 között), de egyéb gasztrointesztinális betegségben nem szenvedő személyen végeztük, a találmány szerint a fenti 3. példában leírt módon előállított antacid-kapszulák (A) mellett azonos körülmények között párhuzamos kísérleteket végeztünk (B) a korábbi 167 604 számú magyar szabadalmunk 1. példája szerint előállított antacid tablettákkal és (C) egy ismert és a klinikai gyakorlatban alkalmazott, elnyújtott hatású, tablettánként 400 mg szárított Mg(OH2) -fe Al(OH)3 gélt tartalmazó antacid készítménnyel, az amerikai ^W. H. Rorer Inc. cég által gyártott MaaloxR tablettákkal is. Mindhárom készítményt 7,00. (+ 0,5—0,5) milliekvivalens savlekötőszemek megfelelő adagban adtuk be a kísérleti személyeknek és Heidelberg-kapszulával [vö.: Connell, A. M., Waters, T. E.: „Assessment of Gastric Function by pH Telemetering Capsule”. Lancet 2,227 (1964), Steinberg, W. H., Mina, F. A., Pick, P. G., Frey, G. H.: „Heidelberg Capsule I. In Vitro Evaluation of a New Instrument for Measuring Intragastric pH”. J. Pharm. Sei. 54, 772 (1965)] mértük a gyomomedv pH-értékét és annak időbeli változását. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
