179474. lajstromszámú szabadalom • Eljárás megnövelt hatástartalmú szabályozott hatóanyag-kioldódású szilárd orális gyógyszerkészítmények előállítására

7 179474 8 hatóanyagként előnyösen magnézium-triszilikátot és/vagy magnézium-oxidot, esetleg más bázisos mag­nézium- vagy alumíniumvegyület kíséretében alkalma­zunk és az amfoter jellegű gélképzőszert, célszerűen száraz, porított tragakantát legalább a granulátumban hatóanyagként jelenlevő bázisos bizmut-nitráttal egyező mennyiségben alkalmazzuk. Az eljárás egy további előnyös kiviteli alakja ese­tében az amfoter gélképző anyag egy részét már a granulálás előtt magához a granulálandó száraz porke­verékhez adjuk és csupán a fennmaradó részt keverjük hozzá a száraz granulátumhoz sajtolás vagy kapszu­lába töltés előtt és így oly készítményt állítunk elő, hogy nemcsak a külső fázisban (a készítménynek a granulátum szemcséin kívüli részében) hanem a belső fázisban, tehát magukban a granulátum szemcséiben is amfoter jellegű gélképző anyagot tartalmaz (a gra­nulátumban a 167 604 számú szabadalmi leírás sze­rint alkalmazott nyák-képző anyag, például karboxi­­metil-cellulóz-nátrium mellett, vagy annak legalább egy része helyett). A találmány szerinti eljárás első lépéseként minden esetben a készítmény „belső fázisát”, az antacid ható­anyag, az inert vivőanyag és adott esetben segéd­anyagok, valamint a granuláló folyadékként alkal­mazott emulzióval bevitt hidrofób és hidrofil kompo­nensek keverékéből álló granulátumot állítjuk elő, a 167 604 számú magyar szabadalmi leírásban ismerte­tett módon. Ez az eljárás - amint fentebb már említettük - abból áll, hogy a hatóanyag, vivőanyag és adott eset­ben egyéb segédanyag száraz porított keverékének granulálására olyan különleges emulziót alkalmazunk, amely egy hidrofób komponenst, célszerűen sztearin­­savat vagy palmitinsavat és hidrofil komponensként két különböző nem-ionos emulgeátort (célszerűen gli­­cerin-monosztearátot és/vagy „Tween” vagy „Span” típusú komplex zsírsav-észtereket illetőleg -étere­ket és hasonlókat), továbbá adott esetben valamely nyák-képző anyagot, például karboximetil-cellulóz­­-nátriumot tartalmaz. Az emulzió említett kompo­nensei minőségének és/vagy mennyiségének megfelelő megválasztása útján messzemenően befolyásolható a granulátum szemcséibe zárt hatóanyag kioldódásának a sebessége, amint ezt a 167 604. számú szabadal­munk leírásában részletesen ismertettük. A fenti módon elkészített és megszárított granulá­tumhoz aztán a találmány értelmében valamely amfo­ter jellegű gélképző anyagot, előnyösen tragakantát keverünk száraz porított alakban, a szokásos gyógyszerészeti segédanyagok, mint simítószer vagy csúsztatóanyag mellett. Tragakanta helyett egyéb növényi vagy állati eredetű, amfoter jellegű gélképző anyagok, mint pektin, albumin, kazein, zselatin, arab­­mézga, vagy hasonlók is alkalmazhatók, a gélképző anyag mennyisége a készítmény összsúlyára számítva 5 súly% és 50 súly% között lehet. Amint fentebb már említettük, ennek az amfoter gélképző anyagnak egy részét a készítmény belső fázisába, a granulátum szemcséibe is bevihetjük, a granulálandó porkeverék­hez való hozzákeverés útján. A granulátum, az említett segédanyagok és az am­foter gélképző anyag keverékét azután a szokásos módon tablettákká sajtoljuk, vagy - kapszulázott készítmény előállítása esetén - száraz kemény zsela­tinkapszulákba töltjük. A találmány szerinti eljárással előállítható gyógy­szerkészítményekbe a gyomorsavban oldódó és a tragakanta-nyákkal gélesedő bázisos fémvegyület mellett kívánt esetben más, a gyomorban oldódó gyógyszerhatóanyagok is bevihetők. Az ilyen ké­szítmények esetében a gyomorban való késleltetett oldódás mechanizmusa ugyanúgy megy végbe, amint azt fentebb a csupán antacid hatóanyagot, például bázisos bizmut-nitrátot tartalmazó készítmények ese­tében, és a keletkező viszkózus masszából, amely a gyomorfalba tapadva csak lassan oldódik fel, az emlí­tett más gyógyszerhatóanyag is csak igen lassan, egyenletesen szabadul fel, biztosítva az itt főként csak a késleltetett kioldódást biztosító bázisos fémvegyület mellett jelenlevő más gyógyszerhatóanyag hosszú időn át tartó egyenletes hatását. A találmány szerinti eljárás e kiviteli alakja eseté­ben bázisos fémvegyületként például alumínium-hidr­­oxidot alkalmazhatunk, gyógyszerhatóanyagként lé­nyegileg bármilyen gyomorban oldódó és gyomron át ható farmakológiái aktivitású vegyület, például görcsoldó, altató vagy antihisztamin-hatású vegyüle­­tek alkalmazhatók. A találmány szerinti eljárás különösen előnyös fo­­ganatosítási módja esetében a készítmény alkotóré­szeit, tehát a hatóanyagot, vivőanyagot és adott eset­ben segédanyagokat is tartalmazó porkeverék szem­­csésítésére alkalmazott, fentebb megadott összetételű granuláló folyadék alkotórészeinek mennyiségi ará­nyát úgy választjuk meg, hogy a granuláló folyadék emulgeáló képességére jellemző ún. HLB (hydrophil­­-lipophil balance) érték a 167 604 magyar szabadalmi leírásban ismertetett módon 10 körül legyen. Ezáltal nemcsak a találmány szerinti eljárással elérhető opti­mális késleltetett hatóanyagkioldást biztosíthatjuk, hanem az említett HLB érték például 8 és 12 között történő változtatott beállítása útján a kívánt arányban befolyásolhatjuk a kioldódás késleltetésének mértékét is, amint ezt a 167 604 számú magyar szabadalmi le­írásnak a példákat közvetlenül megelőző részében részletesen ismertettük. Az időben elnyújtott illetőleg szabályozott oldó­dási időtartamú és a gyomorban huzamosabb ideig tartózkodó szilárd, orális gyógyszerkészítményeknek a jelen találmány szerinti előállítási módját az alábbi példák szemléltetik. 1. példa Tablettázott készítmény előállítására az alábbi anyagmennyiségeket használjuk fel, 1 tablettára számítva: Magnézium-triszilikát 0,28 g magnézi um-oxid 0,12 g bázisos bizmut-nitrát 0,05 g tragakanta 0,05 g karboximetilcellulóz-nátrium 0,033 g A fent felsorolt, gyógyszerkönyvi előírásoknak megfelelő minőségű, gyógyszerkönyvi V. szitafinom­­ságúra őrölt anyagokat homogén keverékké alakítjuk, 5 10 15 20 2'5 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom