179435. lajstromszámú szabadalom • Diagnosztikai eszköz leukociták kimutatására testfolyadékokban és eljárás az ehhez megfelelő színképzők előállítására

179435

10

c) Diacetil-3’,3”-dibróm-5’,5 ”-dikiór-fenolszulfonftalein (=brómklórfenolkék-diacetát),

színtelen kristályok, olvadáspont: 217 °C (bomlás).

d) Diacetil-4,5,6,7-tetrabróm-3 ’,5’ ,3”,5 -tetraklór-fenolszulfonftalein (-tetrabrómtetraklórfenolkék-diacetát), színtelen kristályok,

olvadáspont 253-254 °C (bomlás).

9

5. példa

Di(klór-ace ti!)-4,5,6,7,3 ’,5 ’,3 ”,5 ’’-oktabróm-fen olszulfonf táléin [=tetrabrómfenolkék-di(klór-acetát)j.

5,0 g (5 mmól) tetrabrómfenolkék 100 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készült oldatához keverés közben hozzáadunk 0,81 ml (10 mmól) vízmentes piridint, és hűtés közben 10 °C-on hozzácsepegtetjük 1,18 g (0,79 ml = 10,5 mmól) frissen desztillált klór-acetil-klorid 3 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készült oldatát Szobahőmérsékleten 2 órát kevertetjük, utána a keletkezett piridinium-kloridot kiszűijük, és a szűrletet vákuumban 50 °C-on bepároljuk. így 6,1 g olajos maradékot kapunk, ezt 50 ml izopropanollal forraljuk, az oldatlan részeket kiszűrjük. Jeges fürdőben való hűtés után 3,9 g (68,7%) tetrabrómfenolkék-di(klór-acetát)-ot kapunk enyhén sárgás kristályokként, olvadáspont: 226— -227 °C (bomlás).

Analóg módon kapjuk a megfelelően szubsztituált fenolszulfonftaleinekből és a megfelelő savkloridokból a következő vegyületeket:

a) Di(kló r-ace til)-3 ’,5 ’,3 ”, 5 ”-tetrabróm-fenolszulfonftalein [-brómfenolkék-di(klór-acetát)], színtelen kristályok, olvadáspont 206—207 °C (bomlás).

b) Di(klór-acetil)-3’,3”-dibróm-5’,5”-diklór-fenolszulfonftalein [=brómklórfenolkék-di(klór-acetát)], színtelen kristályok,

olvadáspont: 172 °C (bomlás).

c) Di(2-metoxi-propionil)-4,5,6,7,3’,5’,3”,5”-oktabrónvfenoLszulfonftalein

[ =te trabrómfenolkék-di(2-metoxi-propion át) ],

színtelen kristályok,

olvadáspont 214—216 °C (bomlás).

d) Dibenzoil-4,5,6,7,3’,5’,3”,5”-oktabróm-fenolszulfonftalein (=tetrabrőmfenolkék-dibenzoát), színtelen kristályok,

olvadáspont 196—197 °C (bomlás).

6. példa

Di'N-ibenziL'>xi-karbonil)L-alanií]-3’,5’,3”,5”tetrafctóm-fenolszulfonftalein /=di[N-töenzíiOxi-karbonil)-L-alanil]-brómfenolkék/.

1. oldat:

A vegyes anhidrid előállításához 3,13 g (14 mmól) N-(benziloxi-karbonil)-L-alanint feloldunk 50 ml vízmentes tetrahidrofuránban, hozzáadunk

I, 93 ml (14 mmól) trietil-amint, és -15 °C és —20 °C közé lehűtjük. Utána keverés közben hozzápipettázunk í ,34 ml (14 mmól) klór-hangyasav-etilésztert, és a reakcióelegyet nedvesség kizárása mellett 20-30 percig a hűtőfürdőben hagyjuk.

2. oldat:

4,69 g (7 mmól) brómfenolkéket feloldunk 45 ml vízmentes tetrahidrofuránban, és —10 °C és —15 °C közé hűtjük.

Reakció:

Az 1. oldatból a vegyes anhidrid képződésekor kivált trietil-ammónium-kloridot gyorsan kiszűrjük, és a szűrletet hozzáadjuk a 2. oldathoz. Még 2 ml piridint adunk hozzá, és nedvesség kizárása mellett —15 °C-on kevertetjük, mikor is lassan széndioxid fejlődik.

Mintegy 2 óra múlva másodszor, mintegy 16 óra múlva harmadszor is hozzáadunk azonos mennyiségű frissen készített, szűrt vegyes anhidridet (1. oldat), és utána tovább keverjük még körülbelül 5 órán át -15 °C-on.

Feldolgozáskor a reakcióelegyhez néhány csepp vizet adunk (a fölös anhidrid elbontására), és az oldószert vákuumban eldesztilláljuk. A maradékot 100 ml etil-acetáttal oldjuk, és egymás után 30 ml 1 n citromsavoldattal, 20 ml vízzel, 70 ml 7%-os nátrium-hidrogén-karbonát oldattal és kétszer 25 ml vízzel mossuk. Nátrium-szulfáton való szárítás után az etil-acetátos fázist vákuumban bepároljuk. így

II, 3 g sárgás, ragacsos nyersterméket kapunk, amelyet oszlopkromatográíiásan tisztítunk szilikagélen toluol : dioxán : etil-acetát (9:2:1) eleggyel eluálva.

így 5,5 g (68%) di[N-(benziloxi-karbonil)-L-a! anil]-3 ’,5 ’,3 ”,5 ’’-tetrabróm-fenolszulfonftaleint kapunk színtelen, amorf porként, [a]p° = -33,6° (c = 1, metanol).

Az analízis szerint a vegyület 0,39 mól vizet, 0,19 mól dioxánt és 0,60 mól toluolt tartalmaz.

Hasonló módon kapjuk a következő vegyületeket a megfelelően szubsztituált fenolszulfonftaleinek különböző aminosavakkal való reagáltatásával:

a) Di[N-(benziloxi-karbonil)-L-fenilalanil]-3’,5’,3”,5”-teírabróm-fenolszulfonftalein /=di[N-(benziloxi-karbonil)-L-fenilalanilj-brómfenolkék/, színtelen, amorf por, [a]^° = -33,5°

(c = 1, etil-acetát).

b) Di[Na,N0J -di(benziloxi-karbonil)-L-lizil]-3’,5’,3”,5”-tetrabróm-fenolszulfonftalein /=di[Ntt,NOJ-di(benziloxi-karbonil)-L-lizil]-brómfenolkék/, színtelen, amorf por, [a]^° = -15,0°

(c = 1, etil-acetát).

c) Di[ N-(be nzil oxi-karbonil)-0-acetil-L-tirozü]-3’,5’,3”,5”-tetrabróm-5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

55

60

65

5