179433. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új karbazolil-4-oxi-propanolamin-származékok és az ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

5 179433 6 c) egy IV és egy VI általános képletű vegyület keverékét - ahol az utóbbi képletben R3, R4, X, Ar, Rä és R6 a fenti jelentésű — redukáljuk, vagy d) valamely IV általános képletű vegyületet egy VII általános képletű vegyülettel - ahol Y, R4, X, Ar, Rs és R6 a fenti jelentésű - reagáltatunk és a kapott amidot redukáljuk, majd kívánt esetben a fenti eljárásokkal előállított olyan I általános képletű vegyületeket, amelyek R, helyén hidrogénatomot tartalmaznak, acilezzük és/vagy az R- helyén benzilcsoportot és/vagy az Rs, Ré helyén benziloxicsoportot tartalmazó vegyülete­ket debenzilezzük és/vagy kívánt esetben a kapott általános képletű vegyületeket farmakológiailag elvi­selhető sóikká alakítjuk. A II, V és VII általános képletű vegyületek reak­cióképes Y csoportjai különösen savmaradékok, például hidrogénhalogenidek vagy szulfonsavak sav­­maradékai. A találmány szerinti eljárás a) és b) eljárásválto­zatát célszerűen valamely, a reakció körülményei között közömbös szerves oldószerben, például to­­luolban, dioxánban, etilénglikoldimetiléterben, izo­­propanolban vagy dimetilformamidban valósítjuk meg, adott esetben valamely savmegkötőszer jelenlé­tében. A II általános képletű epoxidok (Y és Rí együtt vegyértékkötést jelent) és a III általános képletű aminok reagáltatását megvalósíthatjuk úgy is, hogy a reakciókomponensek összekeverése után a reakcióelegyet szobahőmérsékleten állni hagyjuk vagy pedig melegítjük. A c) eljárásváltozat szerint egy IV általános képletű amint VI általános képletű karbonil-vegyülettel hidrogénezünk valamely alkal­mas oldószerben (például metanolban) katalizátor (például Raney-nikkel) jelenlétében. A d) eljárással előállított amidok redukálását komplex fémhidridekkel, előnyösen lítiumalumí­­niumhidriddel végezzük. Azokat az I általános képletű vegyületeket, amelyekben Rí hidrogénatomot jelent, valamely sav­­halogeniddel vagy savanhidriddel észterezhetjük, adott esetben valamely savmegkötőszer (például pin­áin, trietilamin) jelenlétében, az esetlegesen jelenlevő benzil védőcsoportot nemesfém katalizátor jelenlété­ben végzett katalitikus hidrogénezéssel távolíthatjuk el. A találmány szerinti eljárásokban alkalmazott kiindulási anyagok általában irodalomból ismert ve­gyületek. Az új vegyületeket általában az ilyen is­mert vegyületek előállítására leírt eljárásokkal analóg módon állítjuk elő. így a III általános képletű ami­­nokat előnyösen halogénalkilnitrilek és megfelelő fenolok, naftolok vagy aril-vegyületek (például klóracetonitril és fenol) reagáltatásával, majd am­mónia jelenlétében végzett hidrogénezéssel állíthat­juk elő. A IV általános képletű aminokat az ismert 4-(2,3-epoxipropoxi)-karbazolból (2 240 599 számú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírás) állíthatjuk elő folyékony ammóniával végzett reagál­­tatással. Az V általános képletű, reakcióképes vegyülete­ket, például p-toluolszulfonsavésztereket általában a megfelelő fenolokból, naftolokból vagy aril-vegyüle­/ tskből állítjuk elő halogénalkoholokkal végzett rea­­gáltatással, majd a termék p-toluolszulfonsawal végzett észterezésével. A VI általános képletű karbonil-vegyületeket és a VII általános képletű savkloridokat a megfelelő fenolokból, naftolokból és aril-vegyületekből állítjuk elő megfelelő halogénalkil-vegyületekkel. Az I általános képletű vegyületek farmakoló­giailag elviselhető sóikká történő átalakítását úgy végezzük, hogy ezeket a vegyületeket előnyösen valamely szerves oldószerben, ekvivalens mennyiségű szervetlen vagy szerves savval, például sósavval, hidrogénbromiddal, foszforsavval, kénsavval, ecet­savval, citromsawal, maleinsawal, benzoesawal rea­­gáltatjuk. A találmány szerinti eljárással előállítható vegyu­­leteket racém keverékeikből ismert eljárásokkal a diasztereomer sókon keresztül optikailag aktív for­mákká választhatjuk szét. A racemát hasításához például borkősavat, almasavat, kámforsavat, kámfor­­szulfonsavat alkalmazhatunk. Gyógyszerkészítmények előállítása céljából az I általános képletű vegyületeket vagy azok sóit alkal­mas gyógyászati hordozóanyagokkal, aromaanyagok­kal, ízesítő anyagokkal és színező anyagokkal kever­jük össze önmagában ismert módon, és például tab­lettákká vagy drazsékká alakítjuk vagy pedig meg­felelő segédanyagok hozzáadásával vízben vagy olaj­ban, így például olívaolajban szuszpendáljuk vagy oldjuk. Az I általános képletű új hatóanyagokból és azok sóiból folyékony vagy szilárd készítményeket készíthetünk és azokat enterálisan v„gy parenterá­­lisan adagolhatjuk. Injekciós közegként előnyösen vizet használunk, amely tartalmazza az injekciós ol­datokban általánosan alkalmazott adalékanyagokat, így stabilízálószereket, oldást közvetítő anyagokat vagy puffereket. Ilyen adalékanyag például a tarta­rát- és citrátpuffer, etanol, komplexképzők (így eti­­léndiamintetraecetsav és annak nem mérgező sói), nagy molekulájú polimerek (így folyékony polieti­­lénoxid), ezek a viszkozitást szabályozzák. Szilárd hordozóanyag például a keményítő, laktóz, mannit, rnetilcellulóz, talkum, nagy diszperzitású kovasavak, nagy molekulájú zsírsavak (így sztearinsav), zselatin, agar-agar, kalciumfoszfát, magnéziumsztearát, állati és növényi zsírok és nagy molekulájú szilárd poli­merek (így poüetilénglikolok), az orális adagolásra alkalmas készítmények kívánt esetben ízesítő és éde­sítő anyagokat tartalmazhatnak. A találmány szerinti eljárást az alábbi kiviteli j>éldákkal szemléltetjük. 1. példa 1- [Karbazolil-(4)-oxi]-3-[2-(2-metoxifenil)­­-etilamino]-propanol-(2) 6,0 g 4-(2,3-epoxipropoxi)-karbazolt és 7,6 g 2- (2-metoxifenil)-etilamint 20 órán keresztül 70 °C hőmérsékleten keverünk. Ezután éterrel eldörzsöl­jük, leszűrjük és etilacetátból aktív szénnel és derítő­földdel derítve átkristályosítjuk. 3 5 10 IS 20 25 30 35 40 45 50 55 60 «5

Next

/
Oldalképek
Tartalom