179420. lajstromszámú szabadalom • Eljárás színarany visszanyerésére villamos vezető érintkező felületét alkotó aranybevonatból
9 179420 10 mennyisége erősen ingadozó, 8—50 g/1 közötti ami azonban igen kedvező eredmény. Az említett ismert eljárás alkalmazása során a fürdőbe került réz-jodid az aurum-trijodid mennyiségének a többszöröse volt és éppen ezért nem lehetett azt az eljárást réz-, illetve nikkel alapú aranybevonatoknál alkalmazni. A találmány szerinti eljárással kapott legrosszabb aránynál is jóval kisebb a fürdőbe került réz-jodid mennyisége, mint a kapott aurum-trijodid mennyiség, általában pedig a fürdőbe kerülő réz-jodid mennyisége a kapott aurum-trijodid mennyiségének a negyedrészét, gyakran a nyolcadrészét sem teszi ki. 2. példa (kicsapatás nátrium-tioszulfáttal) Az 1. példa szerint kapott aranytartalmú elegy 1 literéhez 20 °C hőmérsékleten, folyamatos keverés közben 900 g/1 Na2S203 x 5H20 tartalmú oldatból 500 ml-nyit adunk, majd csepegtetve, titrálva még annyit, hogy a jódra jellemző szín eltűnjön. A kicsapatott oldatot 10 percig állni hagyjuk, eközben, ha a jódra jellemző szín újra visszatér, újabb néhány csepp nátrium-tioszulfát oldatot adunk hozzá, amíg a jódra jellemző szín el nem tűnik. Az így kezelt oldatot két órán át állni hagyjuk, eközben teljesen kiválik az arany és szemcse alakban leülepszik az edény aljára. Ezután a folyadékot dekantáljuk, a maradékot 400 ml vízzel háromszor mossuk, a víz dekantálása után az aranyszemcséket szűrőpapírra helyezzük és szárítószekrényben 200 °C hőmérsékleten 1 órán át szárítjuk. Az előállított köztitermék legalább 90%-os tisztaságú arany. 3. példa (a köztitermék további tisztítása) Ha a 2. példa szerint kapott köztiterméket forgalomba hozatal előtt tovább kívánjuk tisztítani, a ?.. példában utolsóként említett száritó műveletet elhagyjuk. Az aranyszemcsékre rakódott kolloid ként úgy távolítjuk el, hogy a 2. példában említett háromszori vizes mosás után 200 ml szén-diszulfiddal kétszer átmossuk a terméket, a mosófolyadékot ugyancsak dekantálással eltávolítva. Az aranyiszapban maradt réz eltávolítását úgy végezzük, hogy háromszor mossuk a köztiterméket 300 ml 15%-os ammónium-hidroxid oldattal (a mosás és dekantálás az eddigiek szerint történik). Ezután hasonló módon mosást végzünk háromszor 300 ml 65%-os salétromsavval, majd kétszer 500 ml desztillált vízzel. A vizet célszerűen ugyancsak dekantáljuk, kisebb figyelem és gyakorlat szükséges, ha leszűrjük, de ez tovább tart. Ha a második desztillált vizes mosás után végezzük el a 2. példában utolsó műveletként említett szárítást, a kapott termék már a végtermék, legalább 98%-os tisztaságú arany. 4. példa (kálium-cianidos kicsapatás) Az 1. példa szerint kapott aranytartalmú oldathoz (1 liter) folyamatos keverés közben 20 °C hőmérsékleten és 1 bar nyomáson 300 g/1 kálium-cianid tartalmú oldatból adagolunk 500 ml-nyit. Ezután csepegtetve tovább adagolunk a kálium-cianidos oldatból, amíg a jódra jellemző szín el nem tűnik. A műveletet jól szellőző elszívófülkében végezzük, mert a reakció során jód-dán is képződik. A reakció végén az arany Au+(I) alakban, KAu(CN)2-ként van jelen. A jód jellemző színének eltűnése után az oldatot két órán át állni hagyjuk, közben a jódra jellemző szín újabb előbukkanásakor még néhány csepp cianid ddatot adunk az elegyhez. A két órás állás idő után az elegyet üvegszűrőn leszűrjük, ekkor az AuCN csapadék a szűrőn marad, mennyisége kb. 600 g. Ezt 500 ml desztillált vízzel szuszpendáljuk, majd 50 °C•ra melegítjük és addig adagolunk hozzá 300 g/1 koncentrációjú kálium-cianid oldatot, amíg a. csapadék maradéktalanul feloldódik. Ehhez az eddigi tapasztalat szerint kb. 250 ml KCN oldat szükséges, így a végtérfogat átlagosan 550-600 ml. A teljes feloldódás után az oldathoz 2 vegyszerkanálnyi aktív szenet adunk és feketecsíkos papírszűrőn szűrjük az oldatot. Ügyelni kell arra, hogy a KCN adagolása után csapadék ne maradjon az oldatban, illetve az edény alján, mert az oldatból színarany is kiválhat, mely a KCN oldatban nehezen oldódik fel. Ha csapadék marad az edényben, néhány csepp hidrogén-peroxidot adunk hozzá, így az arany viszonylag gyorsan oldódik. Az aktívszenes szűrés után az oldatot be pároljuk kb. egyharmadára. Eközben az oldat hőmérséklete ne haladja meg a 90°C-t, hogy elkerüljük a színarany kiválását. Bepárlás után az oldatot kristályosító edénybe helyezzük és 24 órán át állni hagyjuk. A láváit KAu(CN)2-t ismert analitikai módszerrel megvizsgáljuk szennyező tartalomra, szükség szerint ismételt átkristályosításnak vetjük alá. Kétszeri átkristályosítás után a KAu(CN)2 tartalom eléri a 98—99%-os tisztasági fokot, az Uyen arany-ciariid alkalmas aranyfürdőkben való közvetlen felhasználásra. A leírt többszöri átkristályosítás során az arany megtisztul az egyéb szennyező fémektől is, mert ezen elemek eltérő oldhatósága folytán a réz és a nikkel tekintélyes hányada már a kicsapatáskor elkülönül. Mint már említettük, az AuCN tisztítása utólag is elvégezhető a találmány szerint előállított köztiterméket átvevő felhasználónál. 5. példa (jódszublimációs eljárás) Az 1. példa szerint kapott aranytartalmú oldat 1 literét szárazra pároljuk (célszerűen vákuum-bepárlóban a jódgőzök elkerülésére). A bepárlást előnyösen 70 °C hőmérsékleten végezzük. A szárazra párolt iszapot porcelán csészébe helyezzük, a porcelán csészét homokfurdőbe vagy elektromosan fűtött lapra. 10 ml koncentrált kénsavat öntünk az iszapra, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5