179384. lajstromszámú szabadalom • Záróeszköz bor és boralapanyagú termékek árolására alkalmas tartályokhoz

3 179384 4 lacknyakba helyezett állapotban nem illeszkedtek megfelelően a palacknyak belső felületén levő sza­bálytalan felületrészekhez és ezért nem biztosítottak jó tömítést. Már azt is javasolták, hogy az ilyen dugaszokat üreges belső résszel vagy zárt cellás ru­galmas habanyagból készítsék, amely habanyag ke­rületi része sűrített, és így sima külső felületű le­gyen. Eyen módon a dugasz összenyomhatóságát kívánták javítani, azonban az ilyen megoldásnak az volt a hibája, hogy az anyag rugalmassága viszonylag kicsi maradt és ezért az ebből készített dugasz nem tudott megfelelően illeszkedni a palack nyakrészé­nek felületi hibáihoz és így nem jött létre jó tömítés. Ezenkívül az ilyen anyagból készített du­gasznak a tartós alakváltozással szembeni ellenállása aránylag kicsi volt, minek következtében a palack nyakrészébe való helyezés után a dugasz állandóan változtatta alakját és egy idő után a nyakrésszel való kapcsolódása megszűnt. Ennek a műanyagnak súrlódási tulajdonságai olyanok voltak, hogy a du­gasz a palack nyakrész&ől könnyen kicsúszhatott. Egyik előző találmányunk révén bor vagy bor alapanyagú termékek tárolására alkalmas tartályok záróeszközéül olyan dugaszok használatát javasoltuk, amely záróeszköznek legalább a termékkel érintke­zésbe kerülő része melegen képlékeny műanyagból, öntéssel készül, és amelynek egy folyadékot át nem bocsátó, kerületi rétegen belül egy zárt cellás habo­sított magja van. A találmány feladata bor és bor alapanyagú ter­mékek tárolására alkalmas olyan záróeszköz létre­hozása, amely a felsorolt hátrányos tulajdonsá­goktól mentes és amely főként olyan szintetikus műanyagból van, amelynek alkalmazása révén a záróeszköz aránylag olcsón előállítható és behelye­zés, valamint visszatartás szempontjából a termé­szetes parafából levő dugaszok előnyös tulajdonsá­gaivá rendelkezik a parafa dugaszok ismertetett hátrányos tulajdonságai nélkül. A találmány a kitűzött feladatot bor és bor alap­anyagú termékek tárolására alkalmas tartályokhoz használható olyan záróeszköz létrehozása oldja meg, amely záróeszköznek legáább a termékkel érintke­zésbe kerülő része melegen képlékeny műanyagból, öntéssel van előállítva, továbbá egy folyadékot át nem bocsátó, külső rétegen belül egy zárt cellás habosított magja van, és amelynek jellemzője, hogy a melegen képlékeny anyaga egy etilén/vinilacetát kopolimer 10% és 25% közötti vinilacetát tartalom­mal, és hogy az öntött dugasz habosításának foka a sűrűségnek a nem habosított anyag sűrűségéhez viszonyított csökkenésében mérve 45% és 70% között van. Az etilén/vinilacetát kopolimer vinilacetát tar­­tárna előnyösen 10% és 20% között van. Azt tááltuk, hogy az anyagnak és a habosítás fokának ilyen módon való megváasztása révén a létrehozott dugasz az összenyomhatóság és rugal­­masság szempontjából a természetes parafa kívánt tulajdonságaival rendelkezik, úgyhogy ez könnyen behelyezhető valamely tartály nyakrészébe, például üvegpalack nyakrészébe és az ebben levő felületi szabálytalanságokhoz olyan jól illeszkedik, hogy jó tömítést biztosít. Az anyagnak a kúszó alakválto­zással szemben jó az ellenállása, úgyhogy a dugasz megtartja a nyakrészben elfoglát helyzetét és nem hajlamos arra, hogy e helyzetéből véletlenszerűen kilazuljon. A találmány szerinti dugaszok — ha szo­kásos, megfelelő méretekkel készültek — a palac­kozó üzemekben ugyanazokká a gépekkel helyez­hetők a páackokba, mint a parafa dugaszok. A megadott határok közötti vinilacetát tartámú anyagot választva azt is talátuk, hogy az oxigénnek tartáyba való behatolásának meggátlására vagy leg­áább is korlátozására kielégítő gázátáramlást gátló táajdonságokat lehet elérni. Ez azt jelenti, hogy ha az öntött dugasz a borospáackokhoz használt parafa dugaszok méreteivel azonos méretű, azaz hossza 30 mm és 50 mm között van és átmérője össze nem nyomott állapotban lényegében 22 mm, akkor oxi­gén átáramlásával szemben elegendő gátlást lehet el­érni, azaz a dugasszal lezárt tartáyba vagy páackba évenként kevesebb mint 4 milliliter oxigén juthat. Az oxigén átáramlásával szembeni gátlás még to­vább javítható azátal, hogy a habosított mag cellá­ban kéndioxid és víz tartalom van és a kéndioxid oxigén-eltávolítóként tud hatni. Ez egy előző sza­badalmunk szerint érhető el, amely révén a habosí­tott magot egy olyan gázképző anyag segítségével állítjuk elő, amelyben hő révén bontható szulfit és egy vizet létrehozó komponens van. A kívánt súrlódási tulajdonságok elérése és ezátá a záróeszköz meglevő parafa-behelyező gépben való kezelésének megkönnyítése érdekében előnyös, ha az öntött dugaszt egy kenőanyaggal vonjuk be. A kenőanyagnak vízben oldhatatlannak kell lenni, mert a vízben oldható kenőanyag keveredni tud a tartályban levő termékkel és lehetővé tészi, hogy' a dugasz a nyakrészben elcsússzon. Az is fontos, hogy a kenőanyag ne tudjon a dugasz testébe szivárogni és így a kenőanyag felületen levő mennyisége csökkenjen. Az öntött dugasz felületének bevonására alkámas, el&iyös kenőanyag a szilikon, főként egy polimetil sziloxán, amely vízben oldhatatlan és a dugasz felületén marad. A talámányt részleteiben a következőkben példával kapcsolatban ismertetjük. Hengeres, 38 mm hosszú és 22 mm átmérőjű, a szokásos boros parafa dugaszokhoz hasonló duga­szokat áakítottunk ki három különböző etilén/vinil­acetát (ÉVA) kopolimerből, amelynek vinilacetát tartalma’ (VA) 12,5%, 15%, illetve 18% volt. Egy fröccsöntési technológiát alkalmaztunk, amelynek során az ÉVA kopolimert egy gázképző anyaggal kevertük, hevítettük és befecskendeztük egy hideg öntőformába, és így ismert módon olyan dugaszt állítottunk elő, amelynek egy sima, vizet át nem eresztő felületi rétegen belül egy zárt cellás, habo­sított magja volt. Az ÉVA kopolimerek ömlesztett anyagának szétterjedési jelzőszám értékei 4, 8, il­letve 10 voltak. Úgy véljük, hogy ebben az össze­függésben az ömlesztett anyag szétterjedési jelző­szám értékei nem különösen lényegesek, azonban a túlságosan folyékony kopolimereket ajánlatos el­kerülni, mert ilyen esetben a kis zárt cellák kívánt sokaságának kialakulását nehéz biztosítani és a ha­­bosítási folyamat során a cellák összeesését nehéz elkerülni. A keverék összetételét és a betáplálás se-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom