179384. lajstromszámú szabadalom • Záróeszköz bor és boralapanyagú termékek árolására alkalmas tartályokhoz
5 179384 6 bességét meghatároztuk és a gázképződést úgy szabályoztuk, hogy 50% és 70% közötti habosodási fokot éljünk el, a sűrűség csökkenését a habosítatlan anyag sűrűségéhez viszonyítva. Azt találtuk, hogy a habosodás mértékének nagy a jelentősége. 45% habosodás alatt a dugasz nem eléggé lágy és nem eléggé összenyomható, rendszerint előnyös, ha a habosodás minimálisan 50%. 70% habosodási fok fölött a dugasz felületi rétege nagyon vékony ahhoz, hogy megfelelő szilárdságú legyen és az oxigén átáramlását gátló tulajdonságai is megfelelőek legyenek. Az e kísérletsorozatban használt gázképző anyag nátriumhidrokarbonát és nátrium metabiszulfit keveréke volt, és a betáplált anyagot a következő összetételűre választottuk: Etilén/vinilacetát kopolimer 96% Nátriumhidrokarbonát 1% Nátrium metabiszulfit 2% Pigment 1% A nátriumhidrokarbonát és a nátrium metabiszulfit azon a hőmérsékleten bomlik, amelyre az anyagot az öntőformába való betáplálás előtt fölmelegítjük, széndioxid, vízgőz és kéndioxid képződik, valamennyi kéndioxid reakcióba lép a nátriumhidrokarbonát bomlása révén nyert nátriumkarbonáttal, több széndioxid szabadul föl. Na2 S2Os Na2S03 + S02 2NaHC03 Na2C03 + H20+ C 02 Na2C03 + S02 Na2S03 +C02 A nátrium metabiszulfit sztöchiometrikus többletben van jelen, a gázképző anyagban kéndioxid, széndioxid és vízgőz van, amely kitágulva az anyagnak öntőformába való jutása során a keverék habosodását okozza. A hideg öntőforma falak hatására az öntött dugasz felületén vagy ennek közelében a cellák képződése korlátozott, úgyhogy egy sima, folyadékot át nem bocsátó felületi rétegen belül egy zárt cellákból álló habosított mag jön létre. A gázképzési folyamat során keletkezett kéndioxid, széndioxid és víz a cellákban marad. A kéndioxid hajlamos arra, hogy a cellákból lassan kidiffundálódjon akkor, ha a dugaszokat levegőn tároljuk. Ezért előnyös, ha ezeket egy tömített tartályban, kéndioxid atmoszférában tartjuk mindaddig, amig felhasználásra nem kerülnek. A dugaszokat az előzőkben ismertetett módon polimetil sziloxán kenőanyaggal vontuk be és szokásos parafa dugaszok behelyezésére használatos gép segítségével borospalackok 19 mm belső átmérőjű nyakrészeibe helyeztük, amelyekbe való behelyezés előtt a dugaszokat 15 mm átmérőjűre nyomtuk össze. A dugaszok összenyomhatósága, rugalmassága, kúszó mozgással szembeni ellenállása és súrlódási tulajdonságai - a vizsgálat szerint - nagyon alkalmasak a gépi behelyezésre. Ezek biztosítják, hogy a dugaszokat könnyen lehessen behelyezni, és hogy ezek a nyakrészekben szorosan üljenek, hatásosan és tartósan tömítsenek. A dugaszok nem hajlamosak a nyakrészekből való kicsúszásra. m Normál atmoszférikus nyomáson méréseket végeztünk annak megállapítására, hogy az oxigén milyen mértékben diffundál keresztül az ismertetett dugaszokon. A 12,5% és 15% VA kopolimerekből készített dugaszok az első évben megközelítően 3 milliliter/év oxigént bocsátottak át. A 18% VA kopolimerből készített dugaszok átlagos átbocsátó képessége 3,35 milliliter/év volt az első évben, ebben az évben maximálisan 3,5 milliliter. Az első év után az átszivárgás mértéke 2,5 milliliter/év-re esett. Ezek az értékek messze alatta vannak az oxigén átszivárgás 6,5 milliliteres értékének, amely tömeggyártással előállított könnyű asztali borban levő 50 milliomodrész szabad S02 esetén megengedhető, ami azt mutatja, hogy jó élettartam várható. Ismert, hogy a legtöbb más bor és bor alapanyagú termék az oxidációval szemben jobb tulajdonságokkal rendelkezik, jobb az ellenállásuk, úgyhogy a találmány szerinti dugaszokkal lezárt ilyen más termékeknél még az előbbinél is hosszabb élettartamot várhatunk. Abban az esetben, ha a találmány szerinti dugaszokat olyan különböző etilén/vinilacetát kopolimerekből készítjük, amelynek vinilacetát tartalma 28%, azt találtuk, hogy az oxigén átszivárgás mértéke 6,6 milliliter/év vagy ennél magasabb, és így nem kapunk az oxigén átszivárgásával szemben elegendő ellenállást. Az előzőkben ismertetett gázképző anyagot úgy határoztuk meg, hogy ez a cellákban kéndioxidot és vizet hozzon létre, amelyek oxigén-eltávolítóként hatnak és így javítják az oxidációval szembeni ellenállást, azonban természetesen más szokásos gázképző anyagok is használhatók, mint például nitrogén, pentán, alacsony forrpontú komponensek, mint például klórmetilén vagy fluorozott szénhidrogének. A kéndioxid és víz a cellákban más olyan gázképző anyagok révén is létrehozható, amelyek az említett nátrium metabiszulfittól és nátriumhidrokarbonát tói eltérnek. Ilyenek például más fémek metabiszulfitjai és hidrokarbonátjai. Főként más alkáli fémek, így kálium használható. A vízgőz vagy ennek egy része bevihető a gázképző anyagban levő hidratált nátriuméi trátban is. A dugaszok mindegyik végükön kis lesarkítással önthetők, azonban kialakíthatók karimás véggel vagy fejjel, például gömbnek vagy a gömb egy részének megfelelő alakban, amely ugyanazon ÉVA kopolimerből vagy ettől eltérő polimerből önthető. Szabadalmi igénypontok: 1. Záróeszköz bor és bor alapanyagú termékek tárolására alkalmas tartályokhoz, amelynek legalább a termékkel érintkezésbe kerülő része melegen képlékeny anyagból, műanyagból öntéssel van előállítva, és amelynek egy folyadékot át nem bocsátó, külső rétegen belül egy zárt cellás habosított magja van, azzal jellemezve, hogy a melegen képlékeny anyaga egy etilén/vinilacetát kopolimer 10% és 25% közötti vinilacetát tartalommal, és hogy az öntött dugasz habosításának foka a sűrűségnek a nem habosított anyag sűrűségéhez viszonyított csökkenésében mérve 45% és 70% között van. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
