179373. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rovarnövekedést gátló hat 3-alkil-7,11-dimetil-2(E),4(E)-dodekadiénsav- és 2(E), 4(E),10-dodekatriéensav származékok előállítására

3 179373 4 reoizomerjét és a kettőskötések átrendeződéséből származó 3,5-dodekadiénsav származékot (10%) kap­tak. Az eljárás nagy hátránya, hogy az észterezés csak gyenge termeléssel oldható meg (50%), és jelen­tős mennyiségű melléktermék képződik. Az eljárás javított változatában C. A. Henrick és munkatársai 3,3-dimetil-akrilsavból indultak ki, amelyből a diizopropilamin lítium vegyületével di­­aniont képeztek, majd a dianiont reagáltatták 6,7-di­­hidro-dtronellállal. A képződött 3-hidroxi-2-izopro­­penil-5,9-dimetil-dekánsavat termikus reakcióban 5-hidroxi-3,7,l í-trimetil-2(Z)~dodecénsawá rendez­ték át, amely savas közegben hattagú laktonná ala­kult. A laktont nátriumetiláttal a hydropren 2(Z) sztereoizomerjévé alakították, amelyet tiofenollal hydropren és 2(Z) sztereoizomerjeinek 6,5 :3,5 súlyarányú elegyévé alakítottak. Az eljárás a drága kiindulási anyag és az egyes reakcióképesek alacsony hozama miatt kedvezőtlen. C. A. Henrick és munkatársai egy újabb eljárásuk­ban [J. Org. Chem. 40. 8 (1975), J. Agric. Food Chem. 23, 396 (1975)] 6,7-dihidro-citronellált rea­­gáltattak az 1-propin lítiumvegyületével. A kapott 4-hidroxi-6,10-dimetil-2-undecint ortoecetsav-etil­­-észterrel reagáltatva etil-(3,7,l l-trimetil-3,4-dodeka­­dienoát)-ot nyertek, amelyet bázissal a hydropren és 2(Z) sztereoizomerjének elegyévé alakítottak. Az elegyet tiofenollal kezelve a hydropren és 2(Z) szte­reoizomerjének egyensúlyi elegyévé (6,5 :3,5 súly­arány) alakították. A módszer hatásosságát lerontja az egyes reakciólépések alacsony hozama (pl. az addicionálás hozama 29%). Újabban a hydropren metil-észter-analógjának (I, R1=H, Z=H, R2=CH3, R3=CHj) előállítására G. Cardillo és munkatársai (J. C. S. Perkin I., 1979, 1729) 3-metil-3-butén-l-olból kiinduló eljárást közöltek. A vegyületből két mól butil-lítiummal di­aniont képeztek, amelyet 6,7-dihidro-dtronellállal reagáltatva 1,5-dihiroxi-3-metilén-7,l 1-dimetil-dódé­ként nyertek. A vegyületet acilezték, majd a diacil­­-vegyületet részlegesen hidrolizálták. A kapott 5- -acetoxi-3-metilén-7,l 1-dimetil-dodekán-1 -olt Jones­­-reagenssel oxidálták, a kapott karbonsavat diazome­­tánnal észterezték, majd az észtert nátrium-hidriddel koronaéterek jelenlétében a 2(E), 4(E) és 2(Z), 4(E) sztereoizomerjeivé alakították. Az eljárás alkalma­zása a drága kiindulási anyagok miatt gazdaságtalan. A methopren előállítását C. A. Henrick és mun­katársai [J. Org. Chem. 40. 1 (1975)] 7-metoxi-6,7- -dihidro-citronellálból és acetecetészterből kiindulva oldotta meg. Az acetecetésztert savas közegben di­­merizálták, majd a dimert nátrium-alkoholáttal ke­zelve 3-metil-glutakonésztert nyertek. Az utóbbit alkoholos kálium-hidroxid jelenlétében 7-metoxi­­-6,7-dihidro-citronellállal kondenzálták, és a kapott 11 -metoxi-4-karboxi-3,7,11 -trimetil-2(Z), 4(E)-dode­­kadiénsavat 2,4-dimetil-piridin jelenlétében hevítve dekarboxilezték. A reakcióelegyből főtermékként ll-metoxi-3,7,1 l-trimetil-2(Z), 4(E)-dodekadiénsavat nyertek, mellette változatlan kiindulási anyag, lakto­­nizációs termék és kétszeres dekarboxileződésből származó 10-metoxi-2,6,10-trimetil- 1,3(Z)-undeka­­dién volt izolálható. A dodekadiénsavat tiofenollal a 2(E), 4(E) és 2(Z), 4(E) sztereoizomerek elegyére izomerizálták, majd ammóniumsót képeztek, és a 2(E), 4(E) sztereoizomer sóját kristályosítással vá­lasztották szét. Az ammóniumsóból visszanyert savat tionil-klorid/dimetil-formamid eleggyel kezelve sav­­kloriddá alakították, majd a savkloridot i-propanollal kezelve nyerték a methoprent. Az eljárás gazdaságosságát és hatásosságát leront­ja, hogy egy mól methopren előállításához elvben is legalább két mól ace te cetészter szükséges, a dekarb­­oxilezési lépésben a melléktermékek elválasztása körülményes, a savklorid képzésnél a metoxicsoport egy része eliminálódik, és a terméket ipropil-(3,7,l 1- -trimetil-2(E),4(E)10-dodekatrienoát), valamint i-pro­­pil-(3,7,l 1-trimelil -11-trimetil-l l-klór-2(E),4(E)-do­­dekadienoát) szennyezi. Az előzőekben ismertetett szintézis köztiterméké­ből is megoldották a kívánt észterek előállítását oly módon, hogy a dodekadiénsavat, illetve ammónium­­-sóját titán(IV)-alkoxiddal kezelték 110—200°C-on (Chemical Abstracts 91. 107680 c.). Az (I) általános képletű vegyületek közül ugyan­csak ismert etil-[3-(3,7-dimetil-l- oktilidén)-2-metil­­-2-dklopentenkarboxilát]-ot C. A. Henrick és mun­katársai [Bioorganic Chemistry 7, 235 (1978)] 1-etoxi-karbonil -ciklopropil-trifenil-l foszfónium-flu­­oro-borátból és a dietil-(2-oxo-propilfoszfonát)-ból szintetizálták. A két vegyület reakciója etil-(3-dietil­­-foszforil-2-metil-l-cillopentén-karboxilát)-ot adott, amelynek reakciója 6,7-dihidro -citranellállal a hydropren dklopentán vázas analogonjához vezetett. A szintézis foszfónium-fluoroborát kiindulási anya­gának előállítása nagyon költséges, és az egyes műve­letek hozama is nagyon alacsony (20% és 10%). Kutatásaink során célul tűztük ki az értékes biológiai hatással rendelkező (I) általános képletű vegyületek gazdaságosabb és ipari méretekben is könnyebben megvalósítható előállítási eljárásának ki­dolgozását. Azt tapasztaltuk, hogy az (I) általános képletű 3,7,1 l-trimetil-2,4-dodekadi énsav származékok az ismert eljárásokhoz képest egyszerűbb módon, keve­sebb művelet segítségével állíthatók elő a (II) álta­lános képletű 3-oxo-7,1 l-dimetil-4(E)-dodecénsav­­-észterekből — a képletben R1, Z és R3 jelentése a fent megadott - oly módon, hogy valamilyen (II) általános képletű 3-oxo-7,l l-dimetil-4(E)-dodecén­­sav-észtert - a képletben R1, Z és R3 jelentése a fent megadott - valamilyen (III) általános képletű dialkil-foszforil-halogeniddel - a képletben R4 egye­nes vagy elágazó láncú, 1-4 szénatomos alkilcsopor­­tot, X halogénatomot jelent — éter-típusú oldószer­ben, forrási hőmérsékleten enol-foszfáttá alakítunk, amit - célszerűen magában a reakcióelegyben - valamilyen (IV) általános képletű dialkil-réz-lítium­­-vegyűlettel — a képletben R2 jelentése a fent megadott - reagáltatunk inertgáz-atmoszférában, (—70)—(—20) °C közötti, célszerűen -50 °C körüli hőmérsékleten, és a kapott terméket a reakcióelegy­­től elkülönítjük. A találmányunk szerinti kétlépéses reakció első lépésben a 2(Z), 4(E) és 2(E), 4(E) wniigurádójú vegyület 7 :3 súlyarányban képződik. A sztereoizo­­mereket nem választottuk szét. A reakciósor máso­dik lépése sztereospedfikus, így a 2(E), 4(E) és 2(Z), 4(E) konfigurádójú sztereoizomerek 7:3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom