179361. lajstromszámú szabadalom • Eljárás indolilmetil-piperidin-származékok előállítására

179361 4 3 szubsztituensre rövidszénláncú alkoxi-csoportokként a me toxi-, etoxi-, propoxi- és a butoxi-csoportot nevezzük meg. Abban az esetben, ha Rs hidroxil­­vagy rövidszénláncú alkoxi-csoport, akkor ez előnyö­sen az 5-ös helyzetben van. A találmány szerinti eljárás kiterjed a (II) általá­nos képletű vegyületek gyógyszerészetileg elfogad­ható savaddíciós sóinak előállítására is. A találmány szerinti eljárással előállítható vegyü­letek előnyös képviselőiként az alábbiakat említjük meg: l-[l-(indol-3-il-metil)-piperid-4-il]-3--benzoil-karbamid, 1 -benzoil-3-[ l-(5-hidroxi-indol-3-il­­-metil]-piperid-4-il]-karbamid, l-[l-(indol-3-il-metil)-piperid-4-il]-3-(2--tenoil)-karbamid és az l-[l-(indol-3-il-metil)-piperid-4-il]-3--benzoil-tiokarbamid, valamint ezek savaddíciós sói. A (II) általános képletű vegyületeket a találmány a) eljárása értelmében úgy állítjuk elő, hogy vala­mely (III) általános képletű indolt, ahol R5 és R* jelentése a fenti, formaldehiddel és egy (IV) általá­nos képletű piperidin-származékkal, ahol R7 és X jelentése a fenti, reagáltatunk. A formaldehidet ennél a reakciónál valamely közömbös oldószerrel készített oldat vagy paraforir­­aldehid alakjában alkalmazhatjuk. Más változatok a (II) általános képletű vegyületek előállítására a következők: b) valamely (V) általános képletű vegyületet egy —COR7 csoportot tartalmazó acilező szerrel acile­­zünk, c) valamely (VI) általános képletű vegyületet egy R7CONCX általános képletű izocianáttal vagy izc­­tiocianáttal vagy egy R7CONHCXNH2 általános kép­letű vegyülettel reagáltatunk, d) valamely (VII) általános képletű vegyületet, ahol Y halogénatom, vag>' egyenértékű helyettesít hető atom vagy gyök, így szerves szulfoniloxigyök.. előnyösen tozilgyök, vagy diszubsztituált amino-cso port, előnyösen dimetilamino-csoport, vagy egy tri szubsztituált ammóniumgyök, előnyösen (®NMe3) képletű trimetilammóniumgyök, egy (IV) általános képletű vegyülettel reakcióba hozunk, e) valamely (VIII) vagy (Villa) általános képletű vegyületet, ahol Xe valamely anion, előnyösen halo génion, redukálunk, előnyösen nátrium-bórhidroddel szekunder alkohol jelenlétében, vagy katalitikus hid­­rogénezéssel, elsősorban Raney-nikkel vagy platina -katalizátor jelenlétében. f) valamely (IX) általános képletű vegyületet egy (IV) általános képletű vegyülettel, ahol X oxigénato­mot képvisel, valamely katalizátor, előnyösen Ra­ney-nikkel jelenlétében reagáltatunk. A b)-f) eljárásoknál szereplő képletekben meg­adott R5, R6, R7 és X szubsztituensek jelentése az előzőekben megadottakkal egyezik. Abban az esetben, ha olyan (I) általános képlet­nek megfelelő vegyületet állítunk elő, ahol R5 rövid­szénláncú alkoxi-csoportot képvisel, akkor a megfe­lelő hidroxi-vegyületté való dezalkilezést ismert módon végezhetjük. A (IV), (V), (VI), (VII), (Villa) és (IX) általános képletű kiindulási vegyületek előál­lítására alkalmas módszerek az 1 425 354 számú nagy-britanniai szabadalmi leírásban vannak leírva. A találmány kiterjed a (II) általános képletű vegyületeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszer­készítmények előállítására is. A hatóanyagokat kívánt esetben finom porrá alakíthatjuk. A gyógy­szerkészítmények a hatóanyag mellett valamely nem-toxikus vivőanyagot is tartalmaznak. Vivő­anyagként a gyógyszerkészítésnél szokásosan al­kalmazott vivőanyagok kerülnek felhasználásra. A készítményekben a vivőanyagok szilárdak, folyéko­nyak vagy szilárd-folyékony elegyek lehetnek. A szi­lárd alakú készítmények porok, tabletták és kapszu­lák lehetnek. A szilárd vivőanyag egy vagy több olyan anyag lehet, amely ízesítésre szolgál, csúsz­tató, oldáselősegítő, szuszpendáló vagy kötőanyag, valamint a tabletta szétesését elősegítő szer lehet. A vivőanyag kapszulázásra szolgáló anyag is lehet. Po­rokban a vivőanyag finoman eloszlatott anyag, amely a finomeloszlású hatóanyaggal van összeke­verve. A tablettákban a hatóanyagot megfelelő arányban összekeverjük a szükséges kötőtulajdonsá­gokkal rendelkező vivőanyaggal és a kívánt formájú és méretű készítményekké alakítjuk. A porok és a tabletták előnyösen 5—99%, különösen 10—80%, hatóanyagot tartalmaznak. Előnyösen a gyógyszerkészítmények egységadag­­-formában készülnek. Az egységadag-forma kapszula, ostya vagy tabletta lehet, de készülhetnek ezek meg­felelő számú egységet magukban foglaló csomagfor­mában is. A hatóanyag mennyisége az egységadag­­-formákban 5 mg-tól 500 mg-ig terjedhet vagy ennél több is lehet a szükséglettől és a hatóanyag aktivitá­sától függően. A következő példák a találmány szerinti eljárás bemutatására szolgálnak. 1. példa l-[ 1 -(indd-3-il-metil)-piperid-4-il]-3- -benzoil-karbamid 0,62 ml (0,0082 mól) 40%-os jéghideg, vizes formaldehid-oldatot hozzáadunk 2,00 g (0,0081 mól) 4-benzoilureido-piperi din 8 ml víz és 2 ml ecet­sav elegyével készített jéggel hűtött oldatához. Az oldatot ezután 0,95 g (0,0081 mól) indolhoz öntjük, az egészet 16 óra hosszat szobahőmérsékleten kever­jük, majd 4,00 g káliumhidroxid 40 ml vízzel készített oldatába öntjük. Az oldatot és a kívánt kristályokat 4 óra hosszat jéggel hűtjük, utána a kristályos anyagot szűréssel elkülönítjük, utána pe­dig 3x10 ml jéghideg vízzel mosssuk. A kristályo­kat szárítjuk, a lehető legkisebb mennyiségű etanol­­ban oldjuk és etanolos hidrogénkloriddal 1-es pH-ra savanyítjuk. Az oldatot jéggel hűtjük, éter hozzáadá­sával és az edény falának a kaparásával megindítjuk a kristályosodást, majd a kívánt kristályokat 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom