179360. lajstromszámú szabadalom • Eljárás timidin-foszforiláz előállítására
179360 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1978. VI. 13. (WE-578) Nagy-Britannia-i elsőbbsége: 1977. VI. 14. (24665/77) Nemzetközi osztályozás: NSZOa : C 12 N 9/26 ORSZÁGOS találmányi HIVATAL Közzététel napja: 1981. XII. 28. Megjelent: 1983. XII. 30. Feltaláló: Szabadalmas: Kienitsky Thomas Anthony biokémikus, Ciripel Hill, North Carolina, Amerikai The Wellcome Foundation Limited, Egyesült Államok London, Nagy-Britanma Eljárás tímidin-foszforiláz előállítására 1 A találmány tárgya eljárás stabil timidin-foszforiláz-készítmény előállítására. A találmány értelmében előállított timidin-foszforiláz-készítmény az antifolát típusú mikroba-ellenes szerekre, így szulfametoxazolra (S MX) és/vagy timetoprimra (TMP) 5 érzékeny baktériumok vizsgálatánál, a táptalajban kerül felhasználásra. Régóta ismert, hogy az általában használt táptalajok sokszor nem megfelelőek a baktériumok szulfon- jq amid- vagy trimetoprim-érzékenységének vizsgálatára. Az említett szerek közös jellemzője, hogy a folát szintézisét gátolják. Ha szokásos táptalajon végzik a vizsgálatot, akkor a sorozathigítás módszerét alkalmazva hosszú, elnyúló végpontot kapnak, a u diffúziós módszert alkalmazva pedig a gátlási zónán belül is megfigyelhető részleges növekedés. Bushby (Med. J. Aust. Special Supplement, 1, 10 (1973)], valamint Kock és Burchall [Applied Microbiology, 22, 812 (1971)] kimutatták, hogy a timidin igen 2o hatásos ellenszere a szulfonamidok és trimetroprim gátló aktivitásának. Harper és Cawston [J. Path. Bact. 57, 59 (1945)] azt tapasztalták, hogy egy kevésbé érzékeny vizsgá- 25 lati közeg érzékenysége megnőtt, ha lízisnek alávetett ló-szérumot adtak hozzá. Ezt a felismerést több munka is megerősítette, és ettől kezdve az antibakteriális érzékenység vizsgálatánál a táptalajhoz lízisnek alávetett ló-szérumot is adtak, hogy a 30 szulfonamidok hatására keletkezett gátlási zónában megakadályozzák a részleges növekedést. Újabban a trimetoprim vizsgálatánál is hasonló hatást mutatott a ló-szérum alkalmazása [Bushby, Postgraduate Med. J. 45, 10 (1969), Darrel és munkatársai, J. Clin. Path. 21, 202 (1968)]. Harper és Cawston megállapították, hogy a lízisnek alávetett ló-szérum egy faktort tartalmaz, amely a szulfonamidantagonista anyagokat közömbösíti, és ez a Harper-Caws ton faktornak nevezett anyag csak olyan közegben hatásos, amely bizonyos mennyiségű - 0,1-15 Mg/ml töménységben - timidint tartalmaz. 0,1 pg/ml töménység alatt a timidin nem gátolja a gyógyszerek aktivitását, és így' ilyen kis mennyiségű timidin eltávolítása nem változtat a gyógyszer hatásán. Igen nagy, 15pg/ml-nél nagyobb timidin-koncentrációnál a Harper-Cawston-faktor nem képes a szulfonamidok és trimetoprim aktivitását megvédem. Valószínűleg a timidin hasításának eredményeként nagy mennyiségben keletkező timin eléri a sokkal aktívabb timidin hatását. A Harpe r-Cawston-faktorról megállapítottuk, hogy a timidin-foszforiláz [Bushby, Trimethoprim/Sulphamethoxazole in Bacterial Infections, A Wellcome Foundation Symposium, Ed. Bernstein and Salter, Churchill Livingston, Edinburgh and London, 1, 10—18 (1973), Ferone és munkatársai, Antimicrobial Agents and Chemotherapy, 7, 91 (1975)]. Az előbbi munkában kimutatták, hogy 179360
