179332. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmányfehérje előállítására
5 179332 6 adagoljuk, hogy a fermentlében mérhető alkoholtartalom 0,1-5,0, előnyösen 1,8-2,5 térfogat% legyen. A szénforrást a fermentációs közegbe légnemű halmazállapotban is bejuttathatjuk, az oxigéntartalmú vagy az oxigénnel dúsított gáz segítségével. A felhasznált 1—2 szénatomos alkanol akár tisztított, akár tisztítás nélküli, nyers termék is lehet. így használhatunk például a metán oxidációjával előállított, nyers, formaldehidet és/vagy hangyasavat is tartalmazó metanolt is. A vizes tenyésztési közeg a szénforráson kívül a növekedés elősegítéséhez szükséges tápanyagokat is tartalmazza, így asszimilálható nitrogén- és foszfortartalmú anyagokat, szervetlen sókat, nyomelemeket, biosz adalékanyagokat stb. Asszimilálható nitrogén- és foszfortartalmú anyagokként ásványi savak ammóniumsóit vagy alkáli- és földalkáli-fémsóit, célszerűen ammóniumkloridot, ammónium-szulfátot, diammónium-hidrogén-foszfátot, ammónium-nitrátot, kálium-dihidrogén-foszfátot, nátrium-dihidrogén-foszfátot, dikálium-hidrogén-foszfátot, dinátrium-hidrogén-foszfátot, vagy karbamidot alkalmazunk olyan mennyiségben, hogy a fermentlé ammóniumion-koncentrációja 0,1-10 mg/ml közötti, előnyösen 4 mg/ml, foszfáttartalma 1,0— -60 mg/ml közötti előnyösen 15—30 mg/ml legyen. Az alkalmazott anorganikus sók összmennyiségében a magnézium, kálium és foszfor grammatomsúlynyi mennyiségének atomsúlyaránya 1 : 5 : 10, és 1 : 10 :20 közötti, ezen belül a magnézium és foszfor aránya 1 : 10, és 1 :20 közötti legyen. Biosz adalékanyagként élesztőt, kukoricalekvárt, enzimaktivátorként magnézium, mangán, cink, vas, réz, kobalt, kalcium kationok és/vagy a borát- és molibdenát anionok vízoldható sóit, vitamin-prekúrzorként 5,6-dimetil-benzimidazolt vagy 5-amino-levulinsavat alkalmazunk. A fermentlé pH-ját célszerűen hígított ammóniavagy ásványi sav-oldattal 6,8 ± 0,3 értékre korrigáljuk. A fentiek szerint elkészített fermentlében — a disszociáló ionok folytán kialakult - vezetőképesség értékének 3000—110 000 ^Siemens, előnyösen 40 000 ^Siemensnek kell lennie. A fermentáció folyamán 0,1 —1,5 előnyösen 0,7 térf./térf.fermentlé/perc áramlási sebességű oxigéntartalmú gázt áramoltatunk át a rendszeren. A szeptikus fermentációt szakaszos, félfolyamatos, vagy folyamatos üzemeléssel tartjuk fenn, és a szeptikus fermentációban a felsorolt tápanyagokat, vagy azok mennyiségét a felsorolt tápanyagokat, vagy azok mennyiségét változtathatjuk, illetve elhagyhatjuk annak érdekében, hogy a vegyes populációjú tenyészet előnyös növekedését biztosítsuk az ammónia, a foszfát-tartalom, valamint a vezetőképességi értékek alapján optimális körülmények beállításával. A mért értékek alapján a fermentációt bizonyos mértékig úgy folyamatosítjuk, hogy 5-7 nap után a fermentlé térfogatát az eredeti térfogat 80%-ig leengedjük, és helyébe azonos térfogatú táptalajt öntünk, vagy a napi cserét több részre osztva növelhetjük a leengedett térfogatot. A szeptikus fermentáció távolról sem igényel olyan szigorú előírásokat, mint bármely steril fermentáció. .Alkalmazásának körülményeit, kivitelezésének méreteit az adott lehetőségekhez képest szabjuk meg. Ily módon 15-45 °C, előnyösen 28—31 °C hőmérsékleti határok között üzemelő, tetszőleges méretű, keverővei és levegőztetéssel ellátott tárolótartályban, úgynevezett ipari fermentorokban, vagy szennyvízderítő berendezések úgynevezett „oxidációs árok” megoldásában, illetve bármely nyitott és a rendszerrel meleget és oxigént közlő, keverővei ellátott berendezésben az eljárás kivitelezhető. A fermentációhoz közvetlenül folyóvizet, termálvizet, ciszternák esővizét, vagy szennyvízderítő berendezések félig, illetve teljesen letisztított vizét, vagy magát a tengervizet is felhasználhatjuk, amely utóbbi az ismert előnyökön kívül, a fermentációhoz nélkülözhetetlen nyomelemeket is tartalmazza. A víz megválasztásánál tetszőlegesen járhatunk el a helyi adottságoknak megfelelően, így értelemszerűen a termálvíz, folyóvíz vagy tengervíz megfelelő keverékét is alkalmazhatjuk. Anorganikus sókként előnyösen felhasználhatók a mezőgazdaságban kiterjedten alkalmazott műtrágyák, mint amilyen a Péti-só néven forgalomba hozott ammonium-nitrát, vagy az orfofoszfát tartalmú Szuperfoszfát, továbbá az ammónium-szulfát, adott kereskedelmi minőségben. Az anorganikus sók felhasználása tengervíz alkalmazása esetén értelemszerűen módosul. A fermentáció folyamán a kiindulási sötétszínű inokulum, mely szennyvízderítő berendezések anaerob, vagy csak részben aerob tenyészetéből származik, illetve mocsárból, vagy a szarvasmarha bendőjének iszapolt kivonatából, néhány hét alatt világos, halvány szürke színű sűrű folyadékká változik. Egyidejűleg a kiindulási, rendkívül bűzös inokulum teljesen szagtalanná válik. A fermentlé pH értéke csupán a kezdeti napokban ingadozik, amikor is a pH 6,0-ról 8,5, illetve 9,0 értékig felnő. Azonban bármely hígított ásványi savval a pH-t könnyen korrigálhatjuk, mely a továbbiakban már 6,5 és 6,9 között állandósul. A találmány egyik előnyös változata szerint oly módon járunk el, hogy keverővei és gázbevezetővel ellátott üveg- vagy fémedénybe városi szennyvízderítő berendezés kirothasztott anaerob, szeptikus tenyészetét öntjük. Ezután csapvízben feloldjuk az ammonium és foszfát sókat és a káliumkloridot, valamint a karbamidot, hozzátesszük a kukoricalekvárt és a vízzel előzőleg felfőzött száraz élesztőt, majd az egészet a fermentléhez öntjük. A magnézium só vizes oldatát, a nyomelemeket tartalmazó vizes oldatot (A oldat) és a vitamin prekúrzor metanolos oldatát (B oldat) külön-külön adjuk a fermentléhez, minthogy közvetlen a tápoldathoz adva, az egyes fémek — a koncentrációviszonyoktól függően - csapadékot képeznek. Gondos elkeverés után meghatározzuk a fermentlé pH értékét és 6,8 ± 0,3-ia állítjuk be 10%-os ammónia, illetve 10%-os sósav oldattal. A metanol hozzáadása és elkeverése után mintát veszünk, a készüléket összeillesztjük, 29 °C-os termosztátba helyezzük, majd 380 ford/perc keverés és 0,7 térf./térf./perc levegőbcvezetéssel megindítjuk a fermentációt. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
