179332. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmányfehérje előállítására
7 179337 8 A fermentorból naponként mintát veszünk. A fermentlé pH értékét — eltolódás esetén 10%-os ammónia, illetve 10%-os sósav oldattal — korrigáljuk, majd a napi metanolszükségletet hozzáöntjük. A hatodik napon olyan mennyiségű mintát veszünk, hogy a fermentorban a fermentlé térfogatának 80%-a maradjon. Ezután a fermentorba — a hiányzó fermentlé pótlására — csapvízzel készült tápoldatot öntünk, melyet a kiindulási teljes térfogathoz felhasznált anyagok részarányos mennyiségéből készítettünk. A napi metanolszükségletet szintén hozzáadjuk a fermentléhez. A fermentációt a továbbiakban naponkénti 20%-os térfogat-cserével folytatjuk, az egyes paraméterek vizsgálatait elvégezzük, a pH értéket korrigáljuk és a hatodik naptól kezdve a képződött fehérjét ismert módon leválasztjuk. A napi táptalajcserét több részre elosztva, változó térfogattal és táptalajösszetétellel is elvégezhetjük annak érdekében, hogy minél magasabb fehérjetartalmú biomasszát nyerjünk. A találmány egy másik kiviteli módja szerint baktérium tenyészetként a városi szennyvízderítő berendezés kirothasztott, sűrű iszapját lehet alkalmazni, csapvíz helyett pedig a városi szennyvízderí'ő berendezés félig vagy teljesen letisztított vizét. A találmány szerint eljárva, további lehetőség adódik gázosodó mocsáriszap, földminta, vagy a kérődzők bendője (oltógyomor, abomasus) belső tartalmának iszapolt baktérium tömegének a közvetlen felhasználására is. Vízként megfelel még tavak, ciszternák, folyók vize, továbbá tengervíz, termálvíz, illetve ezek célszerű keveréke. A fermentáció további fenntartását a — baktérium tenyészet szaporodási idejének az ismeretében — előnyösen úgy végezzük, hogy az adott időközökben leengedett fermentlevet egy másik berendezésben tovább fermentáljuk, míg az a maximális biomassza tartalmat el nem éri. Ezzel elérhetjük azt, hogy 1 nap alatt akár a fermentor teljes térfogatát is lecserélhetjük. A leengedett, illetve tovább fermentált folyadékból ezután a biomasszát bármely, a kereskedelemben kapható detergenssel, így ion aktív, vagy nem ionos detergenssel ismert módon leválasztjuk. Erre a célra igen megfelelő a nátrium-laurilszulfát. Előnyösen úgy járunk el, hogy a leeresztett fermentlé pH-ját 40%-os nátronlúggal 9,5—12,0 érték közé állítjuk, majd rövid keverés után 0,1—0,3% nátriumlaurilszulfátot adunk hozzá és ezt követően ásványi savval a sűrű keverék pH értékét 4—6-ig savanyítjuk vissza. Az oldat viszkozitása ekkor megváltozik, majd a dús pelyhekben leülepedett csapadékról a felettes folyadékot dekantálással eltávolítjuk, és a csapadékot centrifugálással tömörítjük. Az így kapott nedves masszát ismert módon mossuk. A készítmény kívánt mértékű sterilitásának elérése céljából az ismert sterilezési eljárások valamelyikével, mint például hősterilezés, baktericid szerek, sugársterilezés stb. alkalmazása útján csíramentesítjük, majd önmagában ismert módon leszárítjuk, amikoris halvány-szürkés-bamaszínű szagtalan terméket kapunk, amely táptalajhoz, illetve takarmányhoz keverve azoknak biológiailag hasznos értékét megnöveli. A találmány szerinti eljárás egy másik változatának megfelelően a fermentlében képződött fehérje kinyerését elvégezhetjük ciklonok, vagy hidrociklonok alkalmazásával, szűréssel, mint amilyen a mikropórusos szérüs, lepárlással, fagyasztással, vagy a megfordított ozmózis elvén működő betöményítéssel, továbbá szerves kicsapószerek, koaguáló szerek felhasználásával. Ezek közül bármelyik vagy ezek kombinációja felhasználható a fehérje betöményítésére illetve beszárított termék előállítására. A fenti eljárásváltozatok bármelyikével a fermentléből literenként 10-50 g száraz biomasszát kapunk és ennek fehérjetartalma N-alapon (x 6,25) mérve 50-75%. A kapott takarmányfehérje hidrolízis után azonos összetételű és mennyiségű esszenciális aminosavakat tartalmaz amint azt a „F.A.O. reference standard” megadja. [Chemical and Engineering News, 1967,46-48]. Az alábbi táblázatban a F.A.O. referencia standarddal összehasonlítva tüntetjük fel a jelen találmányi leírás 1. példájában előállított száraz termék aminosav összetételét, mégpedig aminosav g (16 g N-alapon) = 100 g fehérje. Aminosav Találmány F.A.O. összetétel szerint (g) referencia (g) lizin 4,83 4,2 metionin 2,20 2,2 treonin 3,64 2,8 triptofan 1,40 1,4 valin 4,21 4,2 izo-Ieucin 4,21 4,2 leucin 4,92 4,7 fenil-alanin 2,82 2,8 hisztidin 2,33 arginin 4,68 aszparaginsav 6,84 szerül 2,50 glutaminsav 8,36 prolin 1,85 glicin 3,75 alanin 5,03 tirozin 2,05 A találmány szerinti eljárással előállított termék az 50-75% fehérjetartalom mellett aránylag sok B12-vitamint tartalmaz. A grammonkénti Bi2-vitamin tartalom az U.S. Pharmacopoeia XVIII. „Vitamin Bj2 Activity Assay, page 887” cikkelye szerint mikrobiológiailag mérve 2—30 mikrogramm között adódik. A takarmányból felhasznált mennyiség bőségesen biztosítja az állatok vitamin szükségletét, ezért a termékhez egyéb, B12 -vitamin tartalmú takarmánykiegészítőt nem kell hozzátenni. A találmány szerinti eljárás nem igényel aszeptikus körülményeket, így egyszerűbben és gazdaságosabban kivitelezhető, mint. a fertőtlenítést is igénylő eljárások. Az asteril fermentáció folyamatos üzemmódot is lehetővé tesz. A találmány szerinti eljárás egyik előnyös változatánál, kérődzők bendőjének mimetizálásával az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
