179291. lajstromszámú szabadalom • Emelőtargonca
179291 4 olyan hosszúságú, mint a gém csúszószánon levő cSaklócsaniának távolsága a teherhordó szervnek ugyanezen gémen levő forgástengelyétől. A találmány szerinti emelőtargoncában az emelőgép bármely ferde helyzetet elfoglalhat, elvben vízszintesre állítható, és súlypontjának helye a targonca tengelyei között fekszik, miáltal nagymértékben megnövekszik a statikus egyensúly, valamint a vezető látómezeje. Ezenkívül, minthogy az emelőtargonca súlypontja igen alacsonyan, a padló felett kis magasságban fekszik, az emelőtargonca érzéketlenné vált azon dinamikus erőhatásokkal szemben, amelyek gyorsulásakor és lassításakor keletkeznek. A találmány szerinti emelőtargoncát részletesebben egy példaképpeni kiviteli alak kapcsán, a csatolt rajzok alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra az emelőtargonca oldalnézete, mely a gémet és a teherhordó szervet felemelt helyzetben mutatja, a 2. ábra a targonca oldalnézete, amelyen a gém és a teherhordó szerv alsó helyzetben látható, és a 3. ábra a targonca felülnézete, a teherhordó szerv működtető szerkezetének leengedett helyzetében. Az 1. és 2. ábrán vázolt targoncának 1 váza, hajtott 2 kerekei és vezérlő vagy hajtott — vezérlő 3 kerekei vannak, amelyek a targonca elején, illetve végén elhelyezett két tengelyen vannak. Az 1 váz alapját lényegében két hosszanti 5 és 6 hossztartó képezi, amelyek 7 összekötőlapot hordanak, és három 8, 9 és 10 kereszttartóval vannak merevítve. A hossztartók az elülsőtől 2 kerekektől a hátsó 3 kerekekig nyúlnak, és I-keresztmetszetűek. E keresztmetszetek övlemezei vízszintesek és targonca hossztengelyével megegyező irányúak. Az említett két szelvény övei görgős vezetéket alkotnak, amint ez a továbbiakból kitűnik. Mindegyik 5 és 6 hossztartóval egybefügg két függőleges 11 és 12 oszlop. Az elülső 11 oszlopok hordják a hajtott kerékpár tengelyét, míg a hátsó 12 oszlopok két emelőbak vázának rögzítésére szolgálnak, amely emelőbakok rendeltetését később részletezzük. Az ábrán nem szereplő bordázatok biztosítják az 1 váz merevségét és szilárdságát, hogy a targonca elbírja a felborító nyomatékot, valamint a működtető-emelő erő reakcióerejét. Vázlatosan tünteti fel az ábra a 14 hajtó-motor 13 vezérlőberendezését, a 15 olajtartányt, a 16 ellensúlyt, a vezetőt védő szekrénynek egy részét, valamint a 17 kormányszerkezetet. Az emelőmű, amelyet az 1. ábra részletesebben ábrázol, lényegében legalább egy 19 gémet tartalmaz, amely például egy, a csavarásnak és hajlításnak ellenálló tartóból áll. A 19 gém végén 20 teherhordó szerv, pl. változtatható ágtávolságú villa van, amely 23 csomólemezekkel egybefogott két 21 és 22 tartóra támaszkodik és ez utóbbiak a targonca hossztengelyére keresztirányban helyezkednek el. A 21 és 22 tartók hossza jelentékenyen kisebb a targonca szélességénél. A villa ágtávolságának változtatása ismert módon történik, az ágaknak a 21 és 22 tartókon való elcsúsztatása révén. A 20 teherhordó 3 szerv a 19 gémhez a 24 forgástengellyel csatlakozik, amelyet a 23 csomólemezek hordanak. A 19 gém olyan szerkezetekkel működik együtt, amelyek lehetővé teszik vízszintes fekvésbe jutását, amikor a 20 teherhordó szén' le van engedve. A találmány szerint a 19 gém alján egy 25 csuklócsap van, amely a 26 csúszószánhoz van rögzítve. Ez utóbbi ' kicsiny, vezetékes kocsiként van kialakítva és lényegében két kis, összemerevített hossztartóból áll, amelyeken négy görgő van és az 5 és 6 hossztartók „F’-szelvényfelületei vezetik. fly módon a 26a görgők teszik lehetővé a vezetékes 26 csúszószán elmozdulását, valamint ennek folyományaként a 25 csuklócsap elmozdulását a vízszintes síkban. A 26 csúszószán másrészt hordozza még a telyzetbiztosító 28 főcsatlórúd 30 csuklócsapját és a 28 főcsatlórúd végei a 27 csuklócsap, valamint a 30 csuklócsap körül fordulnak el. A 27 csuklócsap két 29 konzolra van rögzítve, amelyek a felső 22 tartóval egybefüggenek. A kialakítás folytán a 26 csúszószánon levő 25 és 30 csuklócsapok közötti távolság megegyezik a 24 forgástengely és a 27 csuklócsap közötti távolsággal. A 25 és 30 csuklócsapok, valamint a 24 forgástengely és a 27 csuklócsap egymással páihuzamosak, párhuzamos síkokban fekszenek és ily módon egy paralelogrammának csúcsait alkotják, amelynek egymással szemközti oldalai mindig párhuzamosak maradnak a 26 csúszószán mozgásakor. Avégett, hogy a targonca haladásakor a 24 forgástengely és a 27 csuklócsap függőlegesen elmozduljanak, az 1 vázon a 32 támrúdnak 31 fix forgáspontja van, amely 32 támrúd hosszmérete fele annak a távolságnak, mely elválasztja a 26 csúszószán 19 gémjének 25 csuklócsapját a villás 20 teherhordó szerv 24 forgástengelyétől. Amikor a 20 teherhordó szerv alsó helyzetében van, a 31 fix forgáspont közös tengelybe esik a 24 forgástengellyel. A 32 támrúd ezenkívül csuklósán kötött a 19 gém O’ tengelycsapjához és az O’ tengelycsap felezi a párhuzamos 24 forgástengely és 25 csuklócsap közötti távolságot, vajamint az ezek által meghatározott síkban is fekszik. A leírt szerkezeti jellemzők biztosítják a teher függőleges síkban történő felemelését azon működtető berendezéssel, amelynek az ábrák alapján történő ismertetésére most rátérünk. A 19 gémhez van rögzítve egy emelőbakhoz csatolt vonószerkezet. A vonószerkezet rögzítését a 19 gémre hegesztett 37 süveg képezi. A 37 süvegen van a 38 csuklócsap 36 forgástengelye. A 38 csuklócsap összefügg a vonószerkezettel, amelyet választott példánkban a 39 lánc testesít meg. Ez a 39 lánc együttműködik a 40 forgótárcsával. Itt két működtető 41 emelőbak végzi a 19 gém felemelését és lesüllyesztését. E célból mindegyik 41 emelőbak teste csuklósán van rögzítve egy függőleges 12 oszlophoz és az emelőbaknak 42 dugattyúrúdján egy, a 39 vonóláncot feszítő 43 görgő van, a lánc végei pedig a 38 csuklócsaphoz, illetve a 41 emelőbak testéhez vannak lekötve. A 39 lánc vonó- illetve feszítőerejét a 40 forgótárcsának 45 tengelye veszi fel. E célból a 45 tengelyt a targonca 1 vázának egyik eleméhez rögzített persely hordozza. A 40 forgótárcsa kerületének 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
