179273. lajstromszámú szabadalom • Úszótest szabályozó szerv

MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 179272 Bejelentés napja: 1979. V. 30. (PE-1084) Nemzetközi osztályozás: NSZO3 : ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1981. XII. 28. Megjelent: 1983. XII. 30. F 16 K 24/00, E 03 F 5/042 HIVATAL Feltalálók: Petz Péter okleveles gépészmérnök 80%, Lóránt Gábor okleveles gépészmérnök 20%, Dunaújváros Szabadalmas: Dunaújvárosi Tervező' Iroda, Dunaújváros Uszótestes szabályozó szerv 1 A találmány úszótestes szabályozó szerv nagyobb részében folyékony halmazállapotú elegyeket szállító vezetékrendszerekben áramló közegek légnemű kom­ponenseinek a vezetékrendszerből való eltávolítására, pl. folyadék hőhordozójú központi fűtőberendezé- 5 sekből a levegő kiengedésére, csatornahálózatok visszaduzzadásának meggátlására stb. A szabályozó szervnek úszóháza, az úszóháznak a vezetékrendszer­hez kapcsolódó csatlakozó csonkja és belsejében el­helyezkedő, a folyadék felhajtó erejével mozgatott i0 úszótestje, valamint az úszótest útján kinyíló és záródó kibocsátó nyílása van. Az úszótest belső tere gázzal, pl. levegővel van megtöltve. Az úszóház a kibocsátó nyílástól és a vezetékrendszerhez kapcso­lódó bevezető csonktól eltekintve légtömör zárású 15 szekrény, amely a kibocsátó nyílás közelében az úszótest fölfekvésére alkalmas kibocsátó üléket képez. Az épületgépészeti gyakorlatban gyakran előfor­duló feladat, hogy folyadékot szállító csővezetékek, 20 vezetékekből összeállított hálózatok és adott esetben azokhoz csatlakozó kisebb vagy nagyobb zárt terek belsejéből gázhalmazállapotú részeket, pl. elegykom­­ponenaeket kell eltávolítani. A feladathoz tartozik ointe minden esetben az is, hogy gondoskodni kell 25 a gázfázis eltávozása közben a folyadékfázis teljes egészében való visszatartásáról. Tipikus példák e te­kintetben a központi fűtőberendezések, ahol gyak­ran kell gondoskodni azok — célszerűen automati­kus működtetésű - légteleníléséről. 30 2 Többé-kevésbé hasonló jellegű a feladat az olyan csatornahálózatok esetében, ahol épületeket vagy egyéb műtárgyakat kell megvédeni a csatornaháló­zatban föllépő visszaduzzadás következtében azok elöntésétől. A központi fűtőrendszereknél általában nem vagyonbiztonsági okokból kell légteleníteni, ha­nem a fűtőrendszer működésének zavartalansága érdekében. A gyakran előforduló feladat megoldása az eddi­giekben két alapvető módszer szerint történt. A légtelenítést az egyik esetben ún. duzzadó betét, míg a másik esetben úszótest segítségével hajtották végre. A duzzadó betét működése azon alapul, hogy a ■folyadék hatására annak térfogata megnövekszik, és ezáltal a csőhálózatból eltávozni igyekvő folyadék útját elzárja. Az alapjában véve egyszerű és szellemes megoldás a gyakorlatban azonban sokszor nem válik be. A változó folyadékszint hatására ugyanis a betét gyak­ran kiszárad, és emiatt a szerelvény nagy „késlelte­téssel” működik. A kiszáradás - ami egyébként elő­feltétele a légtelenítési folyamatnak - lassan megy végbe, és emiatt egyrészt kedvezőtlen üzemi feltéte­lek alakulnak ki, másrészt a szerelvény csak kismér­tékű légátbocsátásra képes. Ezért a légtelenítés egy feltöltés során meglehetősen hosszadalmas. Az úszótestes légtelenítők szerkezetileg nem ilyen egyszerűek. Szükséges hozzájuk valamilyen zárt edény, egy benne elhelyezett úszótest, valamint olyan szelep, amelyet az edényben süllyedő és emel­

Next

/
Oldalképek
Tartalom