179192. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-oxo- 20metil-21-acetoxi-pregna-4,20(21)-dién szelektív előállítására
179192 A kiindulási aldehid az /I/ képletü 3-oxo-bisz-nor-4-kolén-aldehid. A bisz-enol-acetáfc szerkezetét a /II/ általános képlet Írja le, ahol Ac jelentése acetil-csoport. Az enol-acetát a /III/'általános képlettel jellemezhető, ahol Ac jelentése a fenti. A 6-alfa-/vagy beta/-hidroxi-progeszteront a /IV/ képlet jellemzi, mig a progeszteron szerkezetét az /V/ képlet írja le. Amikor a bisz-enol-acetátot szelektiv reakcióval az enol-acetáttá alakítottuk, azt tapasztaltuk, hogy komoly nehézségeket kell legyőznünk. Például biztosítanunk kell azt, hogy egyedül a 3-as helyzetű acetoxi-csoport dezacetileződjön, ugyanakkor pedig a 21-es helyzetű acetoxi-csoport sértetlenül maradjon. Az, hogy a 21-es helyzetű acetoxi-csoport érintetlen maradjon, igen fontos, mivel a találmány szerinti eljárás értelmében az enol-acetát és a bisz-enol-acetát keverékét vetjük alá kezelésnek anélkül, hogy a vegyületeket előzetesen szétválasztanánk. A bisz-enol-acetát és az enol-acetát keverékében a komponensek súlyaránya célszerűen 15:1 - 1:40, különösen előnyösen pedig 5:1 - 1:30. Vizsgálataink során azt találtuk, hogy megfelelő erősségű halogéntartalmú savak használhatók fel a dezacetilezés kivitelezéséhez. Egyéb tipusu erős sava£, például oxálsav vagy p-toluol-szulfonsav alkalmazása nem biztosított jelentősebb mértékű konverziót. Tekintettel arra, hogy erős protondonorsav alkalmazása szükséges ahhoz, hogy a bisz-enol-acetát enol-acetáttá alakuljon, megfelelő oldószerrendszert kell kiválasztanunk a reakció kivitelezéséhez. Amint arra fentebb már utaltunk, az oxálsav és a p-toluol-szulfonsav - jóllehet rendkívül erős protondonornem alkalmas a 3-as helyzetű acetoxi-csoport elhasitásához, * összehasonlítva a halogénezett savakkal elérhető eredménnyel. Az enol-acetát és bisz-enol-acetát keverékei vízben gyakorlatilag oldhatatlanok. Jóllehet a 3-acetoxi-csoport elhasitása után e keverékek vizes oldatban akár a végtelenségig is higithatók lennének, ez nem volna gazdaságos, ha figyelembe vesszük, hogy milyen nagy mennyiségű vizet kellene eltávolitanunk a reakcióelegyből ahhoz, hogy a kívánt terméket elkülönítsük. Azt találtuk, hogy a bisz-enol-acetát 3-as helyzetű acetoxi-csoport j át halogéntartalmú savval dezacitelezhetjük, halogénezett oldószer jelenlétében, ez a reakció egészen gyorsan lejátszódik, és a bisz-enol-acetát szinte teljes mennyiségében a kívánt enol-acetáttá alakul. Oldószerként gyakorlatilag bármilyen hozzáférhető halogé-' nezett oldószert használhatunk a találmány szerinti eljáráshoz. Előnyösek azonban azok a halogénezett oldószerek, amelyek cseppfolyós halmazállapotuak a reakció hőmérsékletén, hogy igy elkerüljük a nyomást biztositó berendezés használatát. Nincs különösebb jelentősége annak, hogy az oldószer molekulái hány halogénatomot tartalmaznak. Megállapítottuk, azonban, hogy a bisz-enol-acetát enol-acetáttá történő átalakításánál előnyös oldószerek a klórozott szénhidrogének, például a diklórmetán, kloroform, diklóretán, 2-klór-etanol és'a széntetraklorid. Különösen előnyös oldószer a diklórtnetán. Kívánt esetben az oldószer halogénezett oldószerek elegyébol áll. Különösen előnyös oldószerrendszer a 2-klór-etanol és 3
