179192. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-oxo- 20metil-21-acetoxi-pregna-4,20(21)-dién szelektív előállítására

179192 a diklórmetán elegye. A halogénezett oldószerek elegyeiben, például a diklórmetán és a 2-klór-etanol elegyében a célszerű oldószerarány 20:1 - 1:2 térfogatrész, különösen előnyösen 15:1 - 2:1 térfogatrész. Az oldószer például dibrómmetán is le-r het. Azzal kapcsolatban, hogy milyen savat használjunk a 3-as helyzetű acetoxi-csoport elhasitásához, ismét utalunk arra, hogy az oxálsav és a p-toluol-szulfonsav nem vált be. Az, hogy az emlitett savak vizes oldatai nem bizonyultak megfelelőknek, valószinüleg annak a következménye, hogy nem oldódnak a szer­ves rendszerben. Megjegyezzük továbbá, hogy egyes halogéntar­talmú savak, amelyek egyébként használhatók a találmány szerint, nem túlságosan előnyösek, mivel-hajlamosak arra, hogy erősen ’ oxidáljanak és dezacetilezzenek. A találmány szerinti eljáráshoz különösen előnyösen alkal­mazható halogéntartalmú sav a sósav, a halogénezett ecetsavak, például a triklór-ecetsav és a trifluor-ecetsav, a trifluor­­-metán-szulfonsav, a hidrogénbromid, a hidrogénfluorid és a hidrogénjodid. Megfigyeltük, hogy a halogéntartalmú savban a halogénrész elhelyezkedése nem játszik szerepet a dezacetilezési reakció eredményességében. Ennek okát azonban nem ismerjük. így példá­ul a triklór-ecetsav, ahol a klóratomok kovalens kötéssel kap­csolódnak a szénatomhoz, éppúgy felhasználható a találmány sze­rinti eljáráshoz-, mint a sósav, amelyben a klóratom ionos kö­tésben van jelen. A fentebb felsorolt előnyös halogéntartalmú savak közül a hidrogénjodid alkalmazása a legkevésbé célszerű, tekintettel e vegyület oxidáló tulajdonságaira. A koncentrált vizes sósav al­kalmazása igen előnyös, mivel igen erős sav és jól oldódik a halogéntartalmú oldószerekben. Ezért a találmány szerinti eljá­ráshoz előnyösen sósavat és diklórmetánt alkalmazunk. Előnyös lehet társ-oldószerként rövid szénláncu alifás karbonsavak, például ecetsav, célszerűen jégecet hozzáadása. Célszerűen a társ-oldószer és a halogéntartalmú oldószer térfogataránya 20:1 - 1:2, különösen előnyösen 15:1 - 2:1. A találmány szerinti eljárás előnyös foganatositási módja szerint a halogéntartalmú savat a lehető legkoncentráltabb a­­lakban használjuk annak érdekében, hogy maximális legyen a bisz-enol-acetát 3-acetoxi-csoportjának elhasitása. Valószínűleg a halogéntartalmú sav olyan mennyiségű vizet vagy alkoholt, például metanolt, etanolt vagy izopropanolt szol­­vatál, hogy felszabadítja a halogénezett oldószer protonját. A találmány szerinti eljáráshoz alkalmazott sav erősségé­nek mérésére a szokásos módszerek természetesen, nem alkalmazha­tók, mivel a reakcióelegy lényegében nemvizes, és a pH-értéknek csak vizes oldatokban van értelmezése. Amikor megkíséreltük meg­határozni a dezacetilezéshez szükséges hidrogén ionok mennyisé­gét, arra a megállapításra jutottunk, hogy a halogéntartalmú sav savas hidrogénkoncentrációjának és a halogénezett oldószer­nek a súlyaránya 10” :1 - 10” :1 közötti kell, hogy legyen. Itt a súlyarány azt a protonmennyiséget képviseli, amely rendelke­zésre állna, ha a savat vízben, oldanánk. A halogéntartalmú sav savas hidrogénkoncentrációjának és a halogénezett oldószernek-3 -5 a súlyaránya előnyösen 10 :1 - 10 :1„ A dezacetilezéshez alkalmazott halogénezett oldószernek a bisz-enol-acetáthoz viszonyított mennyisege előnyösen 500:1-1:1, különösen előnyösen 100:1 - 2:1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom