179191. lajstromszámú szabadalom • Új eljárás 6-(helyettesített -amino)- 3-piridazinil- hidrazinok és sóik előállítására
179191 A 772 365 sz. belga szabadalmi leírás szerint a 3»6-diklór-piridazint helyettesített aminokkal reagáltatva 40, illetr ve 70 %-os hozammal jutnak 6-/helyettesitett-amino/-3-klór-piridazinhoz, s ezt a fentebb említett 1 595 910 sz. NSZK-beli szabadalmi leírásban ismertetett módon 98 %-os hidrazinhidráttal hozzák kölcsönhatásba. Ez utóbbi lépés hátrányait fentebb részleteztük. Az igy kapott szennyezett I általános képletü végterméket két lépésben úgy tisztítják meg, hogy benzaldehiddel 6-/helyettesitett-amino/-3-/benzilidén-hidrazino/-piridazin-származékká alakítják, ez utóbbit kristályosítják, s végül hidrolizálják. E módszer hatékonysága nem ítélhető meg', mert az idézett belga szabadalmi leírás hozamokat nem közöl. A hozamokra vonatkozóan a szabadalmi leírás'tartalmával azonos^ ugyanazon szerzőktől publikált közlemény £J. Med. Chem., 18, 741 /1975/J ad tájékoztatást j mely szerint az első lépés aillaghozama'60,3 %, a második lépesé 25,5 %, a savas hidrolízis után /3. és 4. lépés/ pedig a nyert végtermékek átlaghozama 67»3 %ï igy a kiindulási anyagra vonatkoztatva az I általános képletü vegyületek átlaghozama 10,4 %, azaz rendkívül alacsony. Az eljárás további hátránya a savas hidrolízis megadott kísérleti körülményei, tehát a magas hőmérséklet és a hosszú reakcióidő, a hidrolízis csak részleges lejátszódása, valamint az oxidációra igen hajlamos benzaldehid visszanyerésében fellépő veszteségek. A 821 389 sz. belga szabadalmi leírás szerint 3-/nietil-tio/-6-klór-piridazinból indulnak ki, amelyet a megfelelő helyettesített aminnal reagáltatva 3-/nietil-tio/-6-/helyettesitett-amino/-piridazint nyernek, s ezt hidrazinhidrát /koncentráció nincs megjelölve/ feleslegével úgy hozzák kölcsönhatásba, hogy 40 órán át forralják dimetilformamid jelenlétében, majd a nyers végterméket tisztítás céljából benzilidén-származékká alakítják. Az eljárás hátrányai azonosak a fentiekkel. További előnytelen vonása az eljárásnak a dimetilformamid alkalmazása; a dimetilformamid ugyanis 100 C° feletti hőmérsékleten reakcióba lép a piridazinil-hidrazinokkal /vagy hidrazonokkal/ dimetilén és viz kilépése közben, és s-triazolo/4,3-b/-piridazin származékokat szolgáltat Cpl* Croat. Chem. Acta, 38, 299 /1966/î C. A. 66j_ 55 458 y /1967/, továbbá Synthesis 19777 176 J , tehát a fellepő mellékreakció is tovább csökkenti a megfelelőnek egyébként sem tekinthető hozamokat. A fentebb tárgyalt - közelítőleg analóg - ismert eljárások hátrányai az alábbiakban összegezhetők: a/ Az I általános képletü vegyületek bázisos körülmények között, magas hőmérsékleten, a bomlásnak kedvező feltételek között képződnek. b/ A nyert bázis igen szennyezett, ezért további kétlépéses tisztítási eljárásnak kell alávetni; a védő csoportnak az adott kísérleti körülmények között, magas hőmérsékleten kivitelezett 'savas hidrolízisét követően az összhozamok igen alacsonyak. 0/ Dimetilformamid alkalmazása melléktermékek képződéséhez vezethet, s ez a végtermék hozamát rontja. d/ Minden egyes végtermék előállítására a teljes reakciósort külön-külön le kell játszatni. e/ A védőcsoport hidrolízisekor képződő benzaldehid csak nagyobb veszteségek árán nyerhető vissza. 2
