179162. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés termékek, különösen gabona vagy darabos áru szállítására
179.162 nagy honvl okvetületi kérésztmetszetet követelne meg, ami technikailag megvalósíthatatlan, illetve csak nagyon drágán valósítható meg. Másik hátrány, hogy az igen nagy térfogatot kis nyomásesóssel szállító ventillátor sokkal rosszabb hatásfokú és drágább, mint az ugyanakkora elméleti teljesitményfelvételü, de nagyobb nyomásesés ellen kisebb mennyiséget szállító ventillátor. Felismertük, hogy a fenti hátrányt a találmány szerint azáltal lehet kiküszöbölni, illetve csökkenteni,hogy a meghajtó szervtől, pl. ventillátortól érkező száritó gázáramot nem egyszer, hanem legalább kétszer vagy többször kell a szorpciós folyadékkal kiszárítani, és a szárítandó áru szárítására felhasználni .A találmány tehát eljárás termékek, különösen gabona vagy darabos áru szárítására, amelynek során a szárítandó terméken száritó gázt áramoltatunk át, a száritó gáz nedvességtartalmát szorpoiós folyadékkal való érintkeztetéssel csökkentjük, és a szorpoiós folyadékot az órintkeztetés után legalább részben regeheráljuk, és az jellemzi, hogy a száritó gázáramot egymás után legalább két szárítandó termékrétegen áramoltatjuk át, és minden egyes termékrétegen történő áthaladás előtt vagy után órintlceztetjük a szorpoiós folyadékkal. A találmány szerinü berendezésben a meghajtó szerv, pl. ventillátor kisebb térfogatú, pl. kétszeres szárítás esetén fele annyi gázt hajt meg, igaz, hogy nagyobb, pl, kétszeres szárítás esetén kétszerannyi nyomáskülönbség ellenében, ezért egyrészt a berendezés áteresztő keresztmetszete, homlokvetülete is kisebb lesz, másrészt a ventillátor és a berendezés olcsóbb lesz, illetve technikailag megvalósíthatóvá válik. A nagy gázmennyiség folytán célszerű alkalmazni a találmány kivitelezésekor a gázáram vezetésének és kezelésének ugyanosak a találmány szerinti gazdaságos és uj rendszerű megoldását . Az ismert megoldásokban ugyanis a gázt a száritó térből, ahol a száritó gáz a szárítandó áruval érintkezik, a gázkezelő szervbe, ahol a gázta felvett nedvességtől a szorpoiós folyadékkal érintlcez tetve megszabadítják, csatornákon vezetik. Ezeknek mind költsége, mind áramlási ellenállása gazdaságtalanná teheti a szárítás ezen módszerének alkalmazását. A találmány szerinti eljárás egy célszerű foganatosítása szerint úgy járunk el, hogy a gázáramot a szorpoiós folyadékkal való érintkeztetés és a szomszédos termékréteg között lényegében sebesség- és irányváltoztatás nélkül vezetjük. Egy másik kivitelnél a gázáraraot a szorpoiós folyadékkal való érintkeztetés és a szomszédos termékréteg között lényegében sebességváltoztatás nélkül és 45 °-nál kisebb irányváltoztatással vezetjük. A szorpoiós folyadékos gázkezelő szervet és a szárítandó árut tehát egymáshoz közel és oly módon kell elhelyezni, hogy a gázáram a szárítás során minél kisebb sebesség- és irányváltozást szenvedjen. A találmány szerinti megoldásnál igen előnyös a gázáram és a szorpoiós folyadék érintlcez tété sónek a találmány szerinti megoldása. Az ismert megoldásokban ugyanis a szorpoiós folyadékot porlasztással vagy permetezéssel történő folyadékteritóssel Juttatják a gáz-folyadólc érintkeztetés céljára szolgáló tórbe, ami többnyire szükségessé teszi az órintkeztetés után oseppleválasztók alkalmazását. Ez egyrészt geometriailag 2
