179162. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés termékek, különösen gabona vagy darabos áru szállítására
179.162 teszi nehézkessé a szárítandó áru és a gáz-folyadék érintkeztető kívánatos közelhelyezését, összeépítését, másrészt tetemes nyomásveszteséget okoz. Másrészt a porlasztásnál és pennetezésnél fuvókákat, kis réseket, szűk nyílásokat alkalmaznak, amelyekben a szárítandó termékből származó porral, piszokkal többnyire erősen szennyezett szorpoiós folyadék eltömődéseket, elrakódásokat okoz. Ezeket a nehézségeket, amelyek az eddigi megoldásoknál sok esetben a szorpoiós folyadékkal történő szárítás műszaki megvalósíthatóságát is kérdésessé tehetik, főként nagy ellenállású áru, pl. gabona esetében, ahol sok sorbakaposolt száritó-gázkezelő egység szükséges, a találmány szerinti célszerű kivitellel úgy küszöböljük ki, hogy a szorpoiós folyadékkal való érintkeztetést a gázáram útjában létrehozott legalább egy folyadékréteggel végezzük. Különösen előnyösen a folyadékréteggel való érintkeztetóshez folyadékfilm vezető elemeken folyadékfilmet hozunk létre, és a gázáramot a folyadékfilm vezető elemek között keresztirányban áramoltatjuk. A szorpoiós folyadék és a gáz érintkeztetését tehát filmszerűen folyó és nem porlasztással vagy permetezéssel szétoszlatott folyadékkal oldjuk meg. A szorpoiós folyadékot legalább egy bukógáton ferde, lefelé néző folyadékelosztó felületre juttatjuk vékony rések, rfuvókák, furatok nélkül, a folyadékelosztó felületről pedig folyadékfilm vezető elemek, pl. szálak, lemezek stb. filmszerűen vezetik a folyadékot a kérésztrlányban áramló gázáramba. A szorpoiós folyadékkal történő szárítás műszaki irodalmában és gyakorlatában kialakult e^y olyan előítélet, amely szerint a szorpoiós folyadékkal történő szárítás az áruk kis hőfokon történő szárítására van predesztinálva. Ezen előítélet miatt a szorpoiós folyadékos szárítókban a szorpoiós folyadék regeneráldsakor keletkező kondenzáoiós hőt nem a szárítás hőfokának a szárítandó termék sajátosságai által megszabott még megengedhető maximális hőfokára történő emelésére használják, hanem egyéb célokra, pl. járulékos szárítás elvégzésére. Miután a hőfok csökkenésével a gázok nedvességfelvevő képességei is osökkeu, a fenti megoldás sokszor főként nagy hőfokot is elbíró anyagok, pl. tégla esetében a szorpoiós folyadékkal történő szárítás költségét a hagyományoshoz képest igen naggyá teszi. Eme felismerés alapján a találmány szerinti szárítást célszerű olyan nagyobb hőmérsékletű gázárammal elvégezni, amit a szárítandó termék természete még megenged, és ehhez a száritó gázt a szorpoiós folyadékkal az érlntkeztetés során célszerű felmelegiteni. Egy előnyös foganatosítás szerint a szorpoiós folyadék regenerálását kigőzölögtetéssel végezzük, és a kigőzölögtetés során a folyadékból kiűzött gőz párolgási hőjének legalább egy részét a regenerálandó folyadékba visszatápláljuk. A kiűzött gőz párolgási hőjét a regenerálandó folyadék forralására, vagy forralás nélküli melegítésére használhatjuk. Célszerűen a. szorpoiós folyadék regenerálása során nyert gőzt magával a beérkező regenerálandó szorpoiós folyadékkal kondenzáltatJuk. A szárítási folyamatban lehűlő szorpoiós folyadék.adott esetbeh erre közvetlenül alkalmas, de lehetséges, hogy járulékosan hűteni kell. A találmány szerint előnyös, ha a szorpoiós folyadék regenerálás előtti hűtését a folyadék szárítás során beálló lehűlésének függvényében 3.
