179136. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üvegek utólagos formázására rogyasztással

179136 célszerűen 0,1-1,0 mm közötti méretben alkalmazzuk. Az Alumi­­niumfluoridot akkor alkalmazzuk, ha az üvegtárgy felületét a * formázással egyidejűleg homályositani, illetve méretni akarjuk. Ebben az esetben az A1F7 mellett Ammoniumfluoridot és Al/OH/^­at és/vagy borsavat is adagolhatunk. Végezhetjük a találmány szerinti formakészitést úgy is, hogy az adalékanyagok szemcsés keverékét lC%-nyi mennyiségű mik­roporózus 200 um-nél, célszerűen 50 um szemcsemèretnei fino­mabb mullit őrlemények, melynek fajlagos felülete legalább 6.000 cm2/g /vizzel mérve/ és 10 %-nyi etyIszilánnal és 1 fi­nal kevesebb sósavval és 10-20 % vizzel keverjük el, majd a keveréket formázzuk és száritjuk 150 °C alatt, vagy külön, vagy a rogyasztássa1 egybekötve. Eljárhatunk a találmány szerinti formakészítésnél úgy is, hogy az adalékanyagokat 20-30 % cementporral és 20-30 % vizzel keverjük el és a keveréket formázzuk. A találmány szerint úgy járunk el, hogy egy szemcséspor­­szerü, vagy szemcsés anyagot, vagy anyagok száraz, vagy vizes keverékét szilárd alapra, célszerűen fémre visszük fel kézzel, vagy szórással, öntéssel, majd az igy előkészített keveréket szerszámmal, vagy kézzel a kivánt célnak megfelelően alakitjuk nyomással, vagy hasítással és/vagy simítással, ezt szükség e­­setén szárítjuk /200 °C alatt/, majd az igy kialakított formá­­re helyezzük a formázandó üveglapot, amit hőkezelő - szakaszos, vagy folyamatosan működő - berendezésbe juttatva, az üveget és a formát" 650-900 °0-os hőmérséklet intervallumban kezeljük, hogy az üveg a forma által meghatározott alakot felvegye, majd azután az üveget a formával együtt lehűtjük, biztositva a for­mázott tárgy feszültségmentesítését a szükséges mértékig. A formázó anyag készítésénél alkalmazhatunk a keverékhez kötőanyagként műgyantát, célszerűen hőre keményedő műgyantát, pl.: aralditot, teflont, szilikongyantát, stb. Elsősorban olyan tipust, amely vizoldható, vagy vizzel, egyéb szerves oldószer­rel oldatba vihető, illetve emulzióvá alakítható. Ebből a szer­vetlen formázó anyag keverékhez, amelyet a felsorolt adaléka­nyagokból készitünk, vagy gipsszel együtt, vagy gipsz nélkül, 1-10 %-nyi mennyiséget célszerűen 5 ^-nál kevesebb mennyiséget adunk 50-100 -szoros mennyiségű vizben feloldva, illetve elhe­verve. A formázási alapanyagot homogénen elkeverjük és a-formát felhasználás előtt 100-150 fokra melegitve kiszárítjuk. A for­mát különösen olyan esetben készítjük műanyag kötőanyaggal, ha bonyolult, különösen visszahajló görbületekkel rendelkező for­mát kell kialakítani, amihez szükséges, hogy a formázás és le­hűlés közben ne repedezzen meg a belső görbülettel rendelkező rogyasztott üveg. Végezhetjük a forma kialakítását úgy is, hogy egy homoru­­an kiképzett formába néhány, a forma anyagból készített granu­látumot, közelítőleg golyó alakban formázott anyagot is adago­lunk, amely a rogyasztott üveg bonyolultabb kiképzését teszi lehetővé. 1/ példa szerint üvegtárgyak rogyasztás utján történő formázására úgy járunk el, hogy kb. 3 kg gipszport egy fém, vagy samott lapra helyezünk és egy sablon segítségével egy be­mélyedést képezünk ki a gipszben a sablont enyhe nyomással be­lenyomva a gipszbe, majd ráhelyezzük az előre levágott 4 mm vastag üveglapot /ez lehet szimmetrikus pl. köralaku, vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom