179136. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üvegek utólagos formázására rogyasztással
179136 szögletes, vagy szabálytalan alakú/. A lapot, melyen a gipszporból készített forma és az üveg van, ezután hőkezelő berendezésbe helyezzük, mely folytonos működésű szalagkemence, tokos, vagyis közvetett fűtésű, amely úgy van felfütve, hogy 4 ra-es szakaszon felmelegszik az üveg 700 °C -ra, majd 2 órán keresztül 700-750 °C -os kemencetérben halad, majd fokozatosan lehűl 50-60 °C -ra, mikorra kikerül 12 óra alatt a kemencéből, ekkor a felfütési szakasz 5*5 m, a hőntartás 2,7 m, a lehűlés 8 m. A felfütés lehet valamivel rövidebb és a lehűlés 1 órával rövidebb, igy a hontartási idő 5,5 óra, vagyis a hőkezelés tartama a kemencében 4,6 m; ebben az esetben 6 mm -es vastagságú üveglap hőkezeléses formázás biztosítható. A lehűlt üveg felvette a formázott alakot a megfelelő görbületekkel. 2/ példa szerint u§y járunk el, hogy 50 sulyrész gipszből és cirkonhomokból kevereket készítünk és ezt helyezzük el egy vaslapra /ez lehet hőálló acél is, sokkal tovább tart/ a keveréket" kb. 4-5 cm vastagon helyezzük el. A vaslapnak célszerűen 4-5 cm -es pereme is van körben, hogy a formázóanyag le ne peregjen az alátétről. A formázóanyag keverékébe kézzel készítjük el az elképzelt negativ hajlítási formát, majd az üveglapot a kiformázott keverékre helyezzük, amelyet egy kamrás kemencébe helyezzük. A kemencét begyújtjuk, majd 5 óra alatt 750 °0 -os hőmérsékletre fütjük fel, az üveglap 5 mm, a rogyasztási forma több görbülettel rendelkezik, ezért a hőntartás 2 óra 40 perc, majd a kemence tüzelését megszüntetjük és az üveget a kemencében lehűlni hagyjuk. Ugyanígy járunk el akkor is, ha a kemence nem gázfűtésű, hanem elektromos fűtésű. A rogyasztott forma alakja olyan bonyolult, amit fémformában, vagy nem lehűtve nyomás /préselés/ igénybevétele nélkül kialakítani, vagy az üveg hozzáragadva a fémformához. A találmány szerinti eljárásnál viszont semmi maradandó tapadás nem jelentkezik. 5/ példa. Ugyanúgy járhatunk el a példa szerinti kivitel esetében, mint a 2/ példánál, ha a 50 % gipsz mellett 70 yS-ban, pl, 1 ma alatti homokszemcsét, vagy pl. 2 mm -nél kisebb méretre őrölt krómércet, vagy 0,2 mm-nél kisebb szemcseméretü krómoxidot, vagy cirkonoxidot,•vagy cirkonkorundot, vagy sziliciumkarbid szemcsét, vagy pl. 2 mm -nél kisebb szemcséjű' mullit őrleményt használunk a formázó keverék készítéséhez. A hőkezelés ugyanúgy megy végbe, mint az 1/, vagy a 2/ példánál sőt akkor is ha a gipsz mennyisége 50-90 % és az adalékanyag mennyisége 10-70 4/ példa esetében úgy járunk el, hogy 50 % gipsz és 50 % aluminiumfoszfát, vagy trisó, vagy grafit keverékéből készítjük el a formázókeveréket és egy fém sablonnal a lapra helyezett keverékébe történő benyomásával alakítjuk ki az üveg formázásához szükséges negativ formát, ami forma és fém sablon segítségével többször ismételhető, tehát a formázási módszerrel a változatos egyedi alakzatok kialakítása mellett nagyobb sorozatok is kialakíthatók. A rogyasztási módszer egyébként azonos a 2/, vagy az 1/ példánál alkalmazott hőkezelési módszerrel, amit annak érdekében kell elvégezni, hogy az üveg felvegye a kívánt görbületet és biztosítva legyen a rogyasztással formázott üveg repedés nélkül le is legyen hüthető. 5/ példa. A formázó keverék 50 % gipsz + 10 % talkum és 40 % cirkonhomok, vagy 0,5 mm -nél kisebb méretű korund szemcse, vagy 0,6 mm -nél kisebb méretű őrölt krómérc, vagy 0,2 mm-nél kisebb méretű timföld keverékből készítjük el, és pere-
