179112. lajstromszámú szabadalom • Kiegyensúlyozott,kötött lökethosszú dugattyús gép
179112 A technika állását tükröző szakirodalomra vonatkozó elemzés, valamint a konstrukciós kérdések, továbbá az egykönyökös forgattyustengellyel rendelkező erőgépnél a kiegyensúlyozás elérésére irányuló próbálkozás például a 3 415 237 sz. USA szabadalmi leirásában olvasható. Amint erről ott szó van, úgy törekedtek ellensúlyozni a dugattyú alternáló mozgását, hogy a forgat tyüstengelyre egy ellensúlyt erősítettek, éspedig l80°-kal eltoltan attól a forgattyus résztől, amelyhez a dugattyú hajtórudjának egyik vége csatlakozott. Ez a megoldás jelentős nagyságú ellensúlyt, illetve tömeget kivánt volna, amely lényegeben ntul-ellensulyozta” volna magát a forgattyut, s a hajtórud csatlakozó végét. Ennél fogva egy eredő centrifugális erő lép fel a forgattyuval átellenes irányban. Ezért a leírásban hangsúlyozzák, hogy gyakorlatilag még nem valósult meg a teljes kiegyensúlyozás mind az alternáló dugattyú, mind a forgó forgattyurész tekintetében, továbbá, hogy az ilyen egykönyok-tipusu gépek csak olyan mértékig egyensúlyozhatok ki, ami elegendő arra,hogy a forgás szempontjából behatárolt, korlátozott, "tul-kiegyensulyozás" lépjen fel. Ugyanakkor az alternáló erők kiegyensúlyozása nem teljes mértékű. A leírásban lévő javaslat szerint két átellenes forgó ellensúlyt ajánlatos alkalmazni, amelyek úgy helyezkednek el, hogy csökkentik a centrifugális erőt, amely egyébként adódna ezen tömegek forgásából, és a valóságban 100 %-os "tul-kiegyensulyozást" biztosit az ide-oda mozgó dugattyurészeknek. Ez az ismert megoldás azonban szükségessé teszi a jelentős járulékos - azaz felesleges - forgó tömegeket, a további csapágyazást, valamint további alkatrészeket kiván meg, a forgatytyustengely konstrukciójából kifolyólag. Ez az ismert javaslat azt is magában foglalja, hogy a forgattyustengelyhez egy kiegyensúlyozó szerkezetet csatlakoztassanak anélkül, hogy bármifeleképpen is megváltoztatná a forgattyustengely és az alternáló dugattyú közötti normális, közvetlen összeköttetést. A mélykut-szivattyuk területén a 417 470 sz. német szabadalom mutat egy olyan kialakítástj amelynél a kút fenekén elhelyezett dugattyút a földfelszínen lévő forgattyus tengely hajt egy közbeiktatott rudazat segítségével, amely a felfele mozgó dugattyú, valamint a szállított folyadék súlyát egy ellentétes értelemben mozgó tengely, rúd és forgattyu utján igyekszik ellensúlyozni. Az ilyen konstrukció és annak központon kivül, aszimmetrikusan elhelyezett csatlakozó rudazata igen kevéssé volna használható és praktikus, de nem is volna hatásos a jelen találmány által javasolt, illetve biztositott kiegyensúlyozott, vibrációmentes működés eléréséhez. Ismeretes továbbá a nehéz, alternáló mozgást végző géprészek kiegyensúlyozását célzó szerkezet a forgattyustengellyel rendelkező gépek más típusainál, amilyenek például a forgattyus- és lyukasztóprések vagy a dombornyomógépek; ezeknél külön kiegyensúlyozó egység nyer alkalmazást, amelyben egy forgattyus tengely egy hajtókaron át alternáló mozgást végző tagot hajt, amely alternáló mozgást végző tag viszont egyedi, elforgathatóan szerelt emeltyűk utján egy-egy pár, egymástól térközzel elválasztott ellensúlyhoz van kapcsolva, amelyek az alternáló mozgást végző tag ellentétes oldalain helyezkednek el. Ebben az esetben az ellensúlyok elhelyezése és azok meghajtása elkülönített a gépben lévő fő-forgattyus hajtóműtől, amelynek súlyos, alternálómozgást végző alkatrészeit kell kiegyensúlyozni. Ez a megoldás azonban nem utal arra a módra, ahogyan az említett kü
