179112. lajstromszámú szabadalom • Kiegyensúlyozott,kötött lökethosszú dugattyús gép

179112 a forgattyurészhez, mig a másik vége ugyancsak csuklósán a csú­szó alkatrészhez van kapcsolva. Az összekötő - azaz közbeiktatott - szerkezetnek szimmet­rikus erőátviteli és kiegyensúlyozó rendszere van, amely min­denkor biztositja a csúszó alkatrész, valamint a kiegyensúlyo­zó szerkezet arányos egyenesvonalu mozgását, ugyanazon hosszan­ti tengely mentén, de ellentétes irányban. Mindegyik csúszó-al­katrész és kiegyensúlyozó szerkezet megfelelő közös összekötő­résszel van ellátva, amely azonos hosszanti irányban mozog az­zal az alkatrésszel, amelyhez a közbeiktatott szerkezet megfe­lelő szimmetrikus erőátviteli alkatrészei kapcsolódnak, és a­­mely közös összekötőrészben a közbeiktatott szerkezet által létrehozott bármiféle keresztirányú erőkomponens kiegyensúlyo­zást nyer, illetve minimálisra lecsökken. Nagyszámú és igen változatos kivitelű kötött lökethosszu dugattyús gépek ismeretesek már, amelyeknél egy forgattyus ten­gely egy vagy több hajtókar utján egy vagy több ide-oda mozgó dugattyúval van összekötve, annak érdekében, hogy átvigye illet­ve átalakitsa a forgattyus tengely forgómozgását az emlitett dugattyúk ide-oda történő hosszmozgásává, vagy megfordítva. Egy jól ismert kompresszor-tipusnál a gépalapnál elhelyez­kedő forgattyus tengely egy hajtórud utján kapcsolódik a gép tetején lévő kompressziós kamrában, illetve hengerben működő dugattyúhoz. Ahol ez a hajtórud közvetlenül csatlakozik az i­­lyen dugattyúhoz, ott problémát okoz a kompresszor-henger el­szigetelése attól a kenőanyagtól, amelyre a forgattyustengely és a hajtórud csatlakozásainál szükség van. Emellett ahol nagy kompresszor-kapacitásra van szükség, a nagyméretű kompresszordugattyu függőleges, váltakozó irányú mozgásából, valamint a forgattyus tengely forgómozgásából, to­vábbá az őket összekötő hajtórud összetett mozgásából jelenté­keny nagyságú váltakozó irányú és forgó erők jönnek létre, ame­lyek erős vibrációt idéznek elő. Az ilyen gépek éppen ezért rendszerint ennek megfelelő, viszonylag terjedelmes és súlyos gépalappal rendelkeznek, amelyek megnövelik a gép méreteit és árát anélkül, hogy a nem-kivánatos erőknek az epület tartófödém­jére, vagy alapjára való átadódását ténylegesen kiküszöbölnék, továbbá anélkül, hogy biztosítanák a hatásos, nagysebességű üze­melés lehetőségét. Számos változatban javasoltak már megoldásokat a különböző tipusu gépek kiegyensúlyozására, több-kevesebb sikerrel. A leg­több esetben a kivánt kiegyensulyozási fokot úgy próbálták el­érni, hogy többkönyökös forgattyustengelyt alkalmaztak nagyszá­mú forgattyuval, amelyeket a forgattyustengely körül különböző szögek alatt helyeztek el. Más esetekben egyetlen, vagy külön­féle forgattyus részeket egyesitettek megfelelő hajtórudak se­gítségével, nagyszámú, különféle oda-vissza mozgó dugattyúval, amelyek két vagy több tengelyvonal mentén mozogtak, mely ten­gelyvonalak a forgattyustengely vonalával különféle szögeket zártak be. A kötött lökethosszu dugattyús gépek azon szükebb osztályán belül, ahol csak egykönyökös forgattyustengelyeket alkalmaztak, megpróbálták a szükséges kiegyensúlyozást olyan módon elérni, hogy a forgattyustengely különböző helyein ellensúlyokat helyez­tek el és ily módon a forgattyustengelyt ezek az ellensúlyok részben kiegyensúlyozták, mind magának a forgattyustengely for­gó tömegeinek, mind pedig a hozzácsatlakozó, alternáló mozgást végző dugattyú hosszanti irányban váltakozó mozgású tömegeinek vonatkozásában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom