179099. lajstromszámú szabadalom • Eljárás látható kép nyerésére

179099 A forrásban lévő folyadékokhoz hasonló tulajdonságú fo­lyadékként vizet használunk. Erre a célra azonban használha­tunk alkoholt, étert'és folyékony gázokat, például propánt és difluórklórmetánt is* A forráshoz közeli állapotot úgy hozzuk létre, hogy a nyomást az atmoszferikus értéket meghaladó kiin­duló értékről csökkentjük és alacsony nyomást valósítunk meg, amely nyomásváltozás normál hőmérséklet esetében ip 10? - 106 Ea nagyságrendbe esik, illetve atmoszferikus nyomástól kiindulva ezt addig csökkentjük, ameddig a forrás­ponthoz közeli állapotot nem nyerünk. Az eljáráshoz telitett vagy tultelitett gőzként levegőben lévő alkoholgőzt és alkoholgőz és argon keverékét használjuk. Emellett azonban étergőzt és alkoholgőznek egyéb semleges gá­zokkal való keverékét is használhatjuk. Gázositott folyadék illetve forráshoz közeli állapotban lévő folyadék, vagy telitett vagy tultelitett gőz használata esetében ugyanazokat a fényelektromos ellenállásokat használ­hatjuk, mint elektrolitek alkalmazásakor. Az előzőekben emlitett esetek mindegyikénél a fénysugár­zást /látható fény, infravörös vagy ultraibolya fény/ a primer képet hordozó és a fényelektromos ellenállásra ható sugárzás képezi. Ezenkivül alkalmazhatunk még röntgensugárzást vagy e­­gyéb ionizáló sugárzást is. A fázisátalakulási magokon szóródó előhivó sugárzást fény képezi. A képet a fenti módon létrehozó fázisátalakulási magok jó felbontóképességgel rendelkező tiszta képek nyerését teszik lehetővé. Ez a tulajdonság a képződött magok nagyságától függ, amely szükség esetén valamivel 1 mikron alá is csökkenthető. A fázisátalakulási magok akkor tudnak növekedni, ha az előhivó közegben, azaz: elektrolitekben, gázositott folyadékok­ban, forráshoz közeli folyadékokban, telített vagy tultelitett gőzökben metastabil állapotokat hoznak létre, amelyek a magok önálló növekedését eredményezik, és a fény ezeken jobban szó­ródik és a szekunder kép tisztább lesz. A magok önálló növekedéséhez szükséges metastabil állapo­tot gőzmagok illetve gázmagok esetében úgy kapjuk meg, hogy a nyomást egy kezdeti értékről az atmoszféra töredékére csök­kentjük. Ezáltal ugyanis megfelelő viszonyokat teremtünk a gáz­illetve gőzmagok térfogatnövekedéséhez. A térfo^atnövekedés a­­gáz lehűlését és a metastabil állapot létrejöttét eredményezi. Olyan metastabil állapot létrehozásáhozj amelynél a gőz már egyetlen ionon kondenzálódni tud, levegőben lévő alkoholgőzök esetében néhány tucat százalékos térfo^atnövekedésre van szük­ség. Kisebb sugaru cseppecskék növekedéséhez azonban kisebb tultelitettségre van szükség, azaz az eredeti térfogat 0,1-10%­­os mértékű megnöveléséhez. A metastabil állapotokat a hőmér­séklet csökkentése vagy hőmérsékletesés révén is létre lehet hozni, mivel a diffúzió ekkor olyan réteg képződését idézi elő, amely a metastabil állapothoz elegendőj tehát hogy az ionokat láthatóvá tegye és a cseppeket növekedésre késztesse. Az eddig leirtak szerint a találmány szerinti eljárással igy lehetőség van egyszeri látható kép nyerésére. Időben változó kép megjelenítésére illetve egy és ugyan­azon kép többszöri visszaadására a fenti módon keltett és a képet - visszaadó fázisátalakulási magokat mindig meg kell szün­tetni. A lehetőségek egyike szerint a fázisátalakulási magokat a 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom