179099. lajstromszámú szabadalom • Eljárás látható kép nyerésére
179099 a találmány értelmében úgy^szüntetjük meg, hogy a nyomást egészen addig növeljük, ameddig a gáz-illetve gőzmagok szétesnek és fel is olvadnak, illetve a kondenzációs magok elgőzölögnek. Ennek a nyomásnak meg kell haladni a gáz- illetve gőzmagok létrehozó folyadékban lévő gáz- illetve gőznyomás értekét, telitett vagy tultelitett gőzök esetében pedig a nyomásnak jelentős mértékben meg kell haladni az eredeti nyomásértéket. A fázisátalakulási magok megszűnése után az újabb felvétel a fentiek szerint történik. A fázisátalakulási magok megszüntetésére vonatkozó találmány szerinti második lehetőség értelmében ez a megszüntetés rázással történik. Lehetőség van a magok mérités utján történő megszüntetésére is. Mindkét lehetőséget ott kell használni, ahol a nyomás lecsökkentése nem kivánatos, vagy ahol a gázok feloldása a buborékocskák összevonásakor a kis oldékonyság és diffúzió alapján lassú volna. Eddig a képet előhivó fázisátalakulási magok megszüntetési lehetőségeit ismertettük gáz- illetve gőzmagok és kondenzációs magok esetében. Abban a speciális esetben, amelynél az előhivó közeget telitett illetve tultelitett gőz képezi, van egy további lehető-' ség is a fázisátalakulási /kondenzációs/ magok megszüntetésére. Itt ugyanis arról van szó, hogy a kondenzációs magokat olyan hőmérsékletre melegíthetjük, amelynél ezek gyorsan elgőzölögnek. Ekkor melegíthetjük a fényelektromos ellenállást vagy magát a kondenzációs képződményt is0 A képnek a töltések ismételt keletkezéséből adódó tulvilágitása elkerülésére, illetve a fázisátalakulási magok megvilágítása esetében a képminőség megjavítása céljából a fényelektromos ellenállást feszültségmentessé tesszük. Egyes esetekben, ahol ez lehetséges, a fényelektromos ellenállást a képet megjelenítő sugárzástól elválaszthatjuk, és egyúttal különválaszthatjuk egymástól a képet előhivó közeget és a fényelektromos ellenállást is, amely megoldás kibővíti az alkalmazható fényelektromos ellenállások és az előhivó közegek választékát, és megnöveli a fényelektromos ellenállás érzékenységét. Ekkor a találmány szerinti eljárás minden változatánál a fényelektromos ellenállás és az áram, valamint a töltések hatására a képet előhivó közeg, azaz: az elektrolitja gázosifeott folyadék, a forráshoz közeli folyadék, a telitett és tultelitett gőz közé anizotrop vezető anyag egy rétegét helyezzük, amelyet egyrészt a fényelektromos ellenállás, másrészt pedig az előhívó közeg határol. Az anizotrop vezető réteg jelenléte esetében lehetőség van arra is, hogy miközben felváltva a fázisátalakulási magokból képeket állitunk elő és ezeket töröljük, a fényelektromos ellenállást kívánság szerint állandóan feszültség alatt tartsuk. A találmány szerinti eljárásnak van egy további realizálási lehetősége is, mégpedig amikor a képet előhivó közeg gyanánt telitett illetve tultelitett gőzt használunk, amikor is egy járulékos villamos impulzusteret hozunk létre, amely a töltéseket a fény elektromos ellenállás illetve az anizotrop vezető réteg felületéről a képet előhivó közegbe /elektrolitba, gázositott folyadékba, forráshoz közeli folyadékba, telitett vagy tultelitett gőzbe/ továbbítja. Ha a töltéseket a felületről eltávolítjuk, akkor azok a hatások, amelyek a töltések helyén felgyülemlett magok által 5
