179003. lajstromszámú szabadalom • Eljárás savanyú káposzta előállításánál visszamaradó sós vizek előkezelésére és berendezés az eljárás megvalósítására

179003 4 .1 nagy koncentrációban szennyezett vizeknek mikro­organizmusok, továbbá levegőztetés és hőközlés együttes hatásával való lebontására. A módszer hátránya, hogy a szennyvíz pH értékét előbb 7,0 körüli vagy annál még kisebb értékre kell beállítani, és csak azt követően lehet pl. valamilyen Saccharo­­mid származék szuszpenziójával beoltani. Az eredeti szennyvíz pH értékének előzetes módosítása külön eljárási lépést kíván azonban, és ez a módszert bo­nyolulttá és költségessé teszi. A jelen találmány célja olyan eljárás és beren­dezés szennyvíz vagy káposztasavanyításból szár­mazó sós víz gazdaságos kezelésére, amely lehetővé teszi annak a szabványos tisztító telephez vezető szennyvízcsatornába történő közvetlen kiürítését. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy az eljárásnál a káposztasavanyításból visszama­radó sós vizet olyan előkezelésnek kell alávetni, amelynek során azt mikroorganizmusok hatásának tesszük ki, és ennek következtében a maradék sós víz tejsav tartalmát lecsökkentjük. A találmányi gondolathoz tartozik az is, hogy az alkalmazott mikroorganizmus élesztővel beoltott tej­­savszármazék, vagyis olyan legyengített tejsav, amely többek között leülepítésre és pelyhesítésre is alkal­mas. így ugyanis a mechanikus, pl. centrifugázással történő szétválasztás elkerülhető, amely nagy beru­házást kíván, és amellett nagyon munkaigényes is. A találmány szerinti eljárás megvalósítására különösen a CANDIDA típusú származékok, így a Candida Tropicalis, a Candida Utilis, a SACCHARO­­MID származékok, így a Saccharomid Exiguus és a Saccharomid Urevisiae, és a HANENSULA származé­kok, pl. a Hanensula Anomala említhető meg. Az eljárás megvalósítására szolgáló találmány sze­rinti berendezés nagy mértékben gazdaságos és ter­melékeny. A találmány szerinti berendezés célszerűen leg­alább egy a káposzta savanyításából visszamaradó kezelendő lének befogadására alkalmas kádból áll. A léhez a tejsavtartalom csökkentésére természetes élesztőt adtunk. A kád belsejében perforált cső van elhelyezve, amely pl. kompresszor által benyomott levegő bevezetésére alkalmas. Ez a levegő teszi lehe­tővé mind a kezelendő anyagban lévő élesztő szapo­rodását, mind pedig az anyag örvényeltetéséhez szükséges oxigén jelenlétét. Az élesztő szaporodásával csökken a tejsavtarta­lom. A kádban az anyagot derítjük, és az összegyűlt mennyiséget túlfolyón keresztül kibocsátjuk a szennyvízlevezető csatornába. Az anyag a szennyvízle­vezető csatornán keresztül a szennyvíztisztító beren­dezésbe szállítva most már a szokott módon kezelhe­tő. Az így kezelt lé pH értéke megfelel a megkívánt előírásoknak, mivel az lényegében semleges és bioló­giai oxigénigénye csekély. Megjegyezzük, hogy a kádban lévő kicsapódott anyag, illetve üledék a savanyú káposzta előállításá­nak teljes idénye alatt használható, és a megkívánt élesztőtartalommal rendelkezik. Előnyösen két kádas telepet is lehet alkalmazni, az egyik kád fogadja a sós vizet, míg a másik kezeli, majd kibocsátja. A találmány további előnyeit és alkalmazási lehe­tőségeit a mellékelt rajz alapján és kiviteli példa kapcsán ismertetjük. A találmány azonban egyálta­lán nem korlátozódik csak az itt leírtakra. A találmányt kiviteli példa alapján rajz kapcsán ismertetjük közelebbről. A mellékelt ábrán a talál­mány szerinti berendezés egy lehetséges kiviteli alak­ját mutatja be. A rajzon egy üvegszállal megerősített 10 kezelő kádat láthatunk, melyben a fenék közelé­ben sűrített levegőt bevezető 11 légelosztó szerv van elhelyezve. Ez utóbbi a 13 szeleppel ellátott 12 levegő betápláló vezetéken keresztül az itt nem ábrázolt kompresszorral van összeköttetésben. A savanyú káposztát előállító berendezéshez csat­lakozó 14 folyadékbevezető cső szolgál a káposzta előállításánál visszamaradó sós víznek a 10 kezelő kádba történő bejuttatására. A visszamaradó sós lét az alábbiakban leírtak szerint élesztővel beoltjuk, és a 11 légelosztó szerven keresztül benyomott sűrített levegővel buborékoltat­­juk. A benyomott levegő ugyanakkor lehetővé teszi az élesztő szaporodását a tejsav rovására. A 10 ke­zelő kád felső részéhez jutó, élesztőt tartalmazó folyadékot a 16 továbbító vezetéken keresztül a 17 dekantáló tartályba vezetjük, ahol az élesztő leülep­szik annak aljára, és azt a 18 szivattyú segítségével visszanyerve a 19 visszakeringtető vezetéken át recir­­kuláltatjuk a 10 kezelő kádba. A tiszta, közel semleges pH értékű folyadék a 17 dekantáló tartályból a 20 ürítő csövön át távozik el a szokványos szennyvízkezelő telephez vezető csa­tornába. Mint ahogy már említettük, Äönyös a felváltva működő két kádas telep alkalmazása. A fenti típusú berendezéssel például lehetségessé vált, hogy a káposztasavanyításból visszamaradt kez­detben 18 g/liter tejsavat tartalmazó sós vízben ezt a tejsavmennyiséget 16 óra alatt (szellőzés 0,500 .. . hőmérséklet 25 °C) H. anomala hozzáadásával leg­alább 100 mg/liter-rel csökkentsük. Természetesen a találmány nem korlátozódik az itt bemutatott kiviteli példára, annak számos válto­zata alkalmazható a gyakorlatban anélkül, hogy az a találmány lényegétől eltérne. Szabadalmi igénypontok: 1- Eljárás savanyú káposzta előállításánál vissza­maradó sós víz előkezelésére, különösen savanyú káposztát kis mennyiségben előállító üzemeknél, különös tekintettel arra, hogy ez a sós víz ezt köve­tően a szokványos városi víztisztító berendezésekben földolgozhatóvá váljék, melynél a visszamaradó sós vizet élesztő jellegű mikroorganizmusok hozzáadá­sával kezeljük, azzal jellemezve, hogy a visszamaradó sós vizet célszerűen fokozatosan egy első tartályba vezetjük, ebbe az első tartályba a sós víz tejsav tartalmának csökkentésére, valamint pelyhesedésre és leülepedésre alkalmas élesztőt juttatunk, ebben az első tartályban a sós vízből és a tejsav tartalmat csökkentő élesztőből származó keveréken levegőt buborékoltatunk keresztül, ezáltal elősegítjük az élesztő oxigéntartalmának növekedését, a keveréket ezután adagokban folyamatosan egy második tar­tályba továbbítjuk, ahol még a viszonylag tiszta sós víznek a második tartály fölső részén való elhelyez-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom