178995. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kombinált hulladékhasznosításra és szennyvíztisztításra

3 178995 4 A kitűzött feladatot a találmány értelmében az­által oldjuk meg, hogy az oxigénadagolást a több­­reaktoros hulladékégető első típusú reaktorában olyan, a sztöchiometrikus aránynál alacsonyabb értékre állítjuk be, amivel a pirolízisfolyamatot 800 °C alatti hőmérsékleten fenntartjuk, miközben szénhidrogénben gazdag éghetőgázokat nyerünk ki, és hő szabadul fel, amivel a második típusú reaktort felfűtjük (ezt az eljárási lépést a következőkben pi­­rolízisként említjük), a szennyeződéssel telítődött szűrőszenet a máso­dik típusú reaktorban oxigénmentes atmoszférában kigázosítjuk és a szűrőszénre tapadt szennyeződé­seket termikusán elbomlasztjuk, miközben szénhid­rogénben gazdag svélgázt és további szenet nyerünk ki (ezt az eljárási lépést a következőkben termolízis­­nek nevezzük), a második típusú reaktorban előállított illetve re­generált szén legalább egy részét pelletezési eljárás­nak vetjük alá, és adott esetben a keletkezett hosszúláncú szén­­hidrogéneket tartalmazó éghető gázok illetve svélgáz legalábbis egy részét, esetleg a gázok hő-tartalmának hőcserélőben történő hasznosítása mellett, termikus krakkoló berendezésben rövidláncú szénhidrogénekre bontjuk le. A találmány szerinti többreaktoros hulladékégető több első, illetve második típusú reaktorból állhat, amelyek előnyösen folyamatosan működő forgó­dobos kemencék. A többreaktoros hulladékégetőn belül az első típusú reaktort előnyösen a többreak­toros hulladékégető alsó részén elhelyezve működ­tetjük, míg a második típusú reaktort célszerűen a hulladékégető felső részén, az első típusú reaktor fölött és annak közvetlen közelében elhelyezve üze­meltetjük, hogy az első típusú reaktor a másodikat konvekciós fűtéssel füthesse. Általában az első típusú reaktort a hulladék piro­­lízisére alkalmazzuk, míg a második típusú reaktor­ban a szennyeződéssel telítődött szűrőszenet termo­­lizáljuk. Ezenkívül rendszeres időközönként a hulla­dékégető első típusú reaktorát megtölthetjük telített normál- illetve aktívszénnel, ezt követően a nehéz­fémekkel kevert (kontaminált) szenet elégetjük és a nehézfémeket a hamuval együtt eltávolítjuk a reak­torból, Emellett az is elképzelhető, hogy a termo­­lízis-reaktort (a második típusú reaktort) szilárd, elő­nyösen szerves hulladékkal töltjük meg illetve a ke­mencetartalomhoz hulladékot keverünk. A találmány szerinti eljárást különböző eljárási lépések rendkívül előnyös kombinációja jellemzi, amely eljárási lépések lehetővé teszik a többreak­toros hulladékégetőben lejátszódó folyamatok ma­ximális energiakihasználását, amikor is a pirolízis hőtermelését és az égetést megfelelően adagolt oxi­génbevezetéssel ellenőrzés alatt tartjuk, míg a mara­dék energiát szénhidrogénben viszonylag gazdag éghető gázok formájában nyeljük ki. A találmány szerinti eljárás alkalmazásával a hulladék összeté­telétől függően az is elképzelhető, hogy a kombinált hulladékhasznosító és szennyvíztisztító berendezést külső energiaforrás igénybevétele nélkül is tudjuk üzemeltetni, sőt még többletenergiát is tudunk ki­nyerni. A többreaktoros hulladékégetőben kialakított különlegesen kedvező feltételek következtében a ter­­molízis során jó adszorpciós tulajdonságokkal rendel­kező szürőszenet, valamint szénhidrogénekben igen gazdag svélgázt kapunk. A többreaktoros hulladék­égetőből kilépő éghető illetve svélgázok speciális ke­zelése révén tárolható energiát nyerünk ki, és a gázok hőtartalmát hőcserélők segítségével a talál­mány szerinti eljárás foganatosítása során előszárí­­tásra, a visszaöblítést végző víz felmelegítésére vagy a termolízisnél hasznosítjuk. Emellett a többreak­toros hulladékégetőből kilépő szűrőszén megfelelő kezelésével elkerülhetjük az eljárás foganatosítása so­rán felmerülő problémákat. A találmány értelmében a durvaszűrőben felhasznált, majd a második típusú reaktorban regenerált szűrőszenet vagy pelletezzük, vagyis kívánt nagyságú, kompakt részecskékké ala­kítjuk, aminek következtőben a szén kopási jelensé­geit és a kinyert használati víz ebből adódó szennye­zettségét, valamint a szűrőszénnel töltött szűrőele­mek eltömődését elkerülhetjük, vagy pedig elő­kezelés utáni aktiválással finomszűrőben használt különlegesen nagy felületű aktívszenet, vagyis nagy adszoprciós képességgel rendelkező szűrőanyagot állítunk belőle elő. Ezeket az eljárási lépéseket az alábbiakban részletesebben is ismertetjük. A találmány értelmében a pirolízist gyakorlatilag 800 °C-t meg nem haladó hőmérsékleten végezzük. Különösen előnyös az 500 és 800 °C közötti hőmérséklettartomány. Esetenként előnyös 300 és 400 °C közötti hőmérsékleten üzemelni, hogy elke­rüljük bizonyos nehézfémek elpárolgását. Az oxigénadagolást az első típusú reaktornál a sztöchiometrikus aránynál alacsonyabb értékre állít­juk be. Az oxigént úgy adagoljuk, hogy a piro­­lízis-folyamatot fenntartsuk, de a hőmérsékletet úgy szabályozzuk, hogy gyakorlatilag a 800 °C-t ne lépje túl. Az adagolt oxigénmennyiséget előnyösen a tökéletes égéshez elméletileg szükséges (sztöchiomet­rikus) oxigénmennyiség 30-90%-a közötti, célszerű­en 50-80%-a közötti értékre állítjuk be. A szüksé­ges oxigénmennyiséget elsősorban az elégetendő ke­mencetartalom összetétele, valamint nedvességtar­talma határozza meg. Az első típusú reaktorban a pirolízis során kelet­kező éghető gázok a szabályozott hőtermelés követ­keztében viszonylag gazdagok szénhidrogénekben, a második típusú reaktorban a szennyeződéssel telítő­dött szűrőszén vagy a szilárd hulladék termolízise során keletkező svélgáz különlegesen gazdag hosszú­láncú szénhidrogénekben. A keletkező éghető illetve svélgázokat felhasznál­hatjuk járulékos külső energiaforrásként a termolízis­­-folyamathoz, vagy fűtőanyagként vízmelegítőhöz, gáztüzelő berendezéshez, előnyösen belsőégésű mo­torhoz, vagy hasonló szerkezetekhez. Ezenkívül az éghető illetve svélgázokat krakkoló berendezésben is kezelhetjük, hogy a hosszúláncú szénhidrogéneket rövidláncú molekulákká alakítsuk, amelyeket azután szintén közvetlenül belsőégésű motorokban, turbinákban vagy hasonló szerkezetek­ben használunk fel, vagy pedig cseppfolyósítva, könnyen tárolható energiaforrásként hasznosítjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom