178995. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kombinált hulladékhasznosításra és szennyvíztisztításra

5 178995 6 A találmány értelmében előnyös, ha a nagy hőmérsékletű zónából kilépő gázokat megfelelő mértékben lehűtjük, cseppfolyósítjuk és adott eset­ben folyékony nitrogénre és folyékony, éghető, nit­rogénmentes gázra, például metánra választjuk szét. A találmány szerinti eljárás egyik célszerű fogana­tosítást módja értelmében a hosszúláncú szénhidro­géneket nagy hatásfokú, találmány szerinti krakkoló berendezésben oxigénsze^ény, nagy hőmérsékletű zónában, legalább 1300 C körüli hőmérsékleten rövidláncú szénhidrogénekké bontjuk. A hosszúláncú szénhidrogének krakkolását az említett berendezés­ben az oxigén kizárása mellett is végezhetjük, hogy a kinyert gáz ne égjen el vagy oxidálódjon. Az említett nagy hőmérsékletű zónát a krakkoló berendezésen belül azáltal hozzuk létre, hogy egy függőleges tartályba éghető anyagokat, például fát vagy szenet, adott esetben szűrőszenet töltünk, eze­ket a tartály alsó részén megfelelően adagolt oxigén­mennyiség behívásával elégetjük, a krakkolandó éghető gázokat függőleges irányban lefelé keresztül­vezetjük a berendezésen, miközben az oxigén­mennyiséget úgy adagoljuk, hogy biztosítsuk az anyagok szabályozott elégését és a kívánt hőmér­sékletet. Az éghető anyagot olyan mennyiségben adagoljuk a berendezésbe, hogy a folyamat alatt ezen anyagok egy része viszonylag kis hőmérsékletű legyen, ily módon az átvezetett éghető gázokkal illetve svélgázzal sodródó szilárd és cseppfolyós részecskék ezeken a kis hőmérsékletű anyagokon vagy ezek által megtapadnak, majd ezekkel az anyagokkal együtt a nagy hőmérsékletű zónába jutva elégnek. Előnyös a keletkező füstgázokat hőcserélőn ke­resztülvezetni, ahol a füstgázok hőenergiáját hőcse­rélőközegre visszük át. A füstgázból nyert hőt vagy szüárd hulladék és/vagy szennyeződéssel telítődött szűrőszén előszárítására, vagy pedig a többreaktoros hulladékégetőben folyó pirolízis- vagy termolízis-fo­­lyamat támogatására használhatjuk fel. Ezenkívül a fíistgázból nyert hőt egy második hőcserélő segítsé­gével arra is felhasználhatjuk, hogy felhevítsük a telítődött aktívszén visszaöblítésére szolgáló vizet, hogy ezáltal megkönnyítsük az aktívszénre tapadt, kiszűrt anyagok deszorpcióját. Emellett előnyös, ha a füstgázt szénszűrőn vezetjük keresztül és ily módon eltávolítjuk belőle részecskejellegű szennye­ződéseit. A találmány szerinti eljárás értelmében a második típusú reaktorban előállított szűrőszenet speciális módon kezeljük, hogy elkerüljük az eljárás során a szén kopásának következtében fellépő nehézségeket. Ennek érdekében a regenerált szenet, amely viszony­lag puha és rendkívül különböző méretű részecskék­ből Ál, közismert eljárással, adott esetben kötőanyag felhasználása mellett pefletezzük. E művelet során - például egy szitaszűrő segítségével - külön kell választani a finom szénrészecskéket és a szénport, amelyeket azután beadagolunk a pelletező berende­zésbe és mint pelleteket hozzákeverjük a szitán visszamaradt anyaghoz, vagyis a durvább szénrészecs­kékhez (1. szűrőszakasz). Aktívszén előállításához a regenerált szenet a ta­lálmány értelmében előkezeljük, hogy megfelelő ke­ménységű legyen és viszonylag egyenletes nagyságú részecskékből álljon. Ennek érdekében a második típusú reaktorból kinyert szenet finomra őröljük és például kátránnyal vagy szurokkal 10:1 és 5:1 közötti arányban összekeverjük. Ezt a szénkátrány illetve szén-szurok keveréket nagy nyomásértékek, előnyösen 1000 és 2000 kp/cm2 közötti nyomásértékek, valamint vala­mivel a mindenkori kátrány vagy szurok lágyulási pontja feletti hőmérsékletek mellett kompaktáljuk. Ezt követően a kinyert szén-kátrány- illetve szén-szurok-keveréket kívánt részecskenagyságúra őröljük. Ezt a műveletet előnyösen hengerszéken végezzük, hogy lehetőleg kicsi legyen a finomrész aránya. Természetesen másféle őrlőberendezéseket is alkalmazhatunk, például verőléces ütőmalmokat. A részecskenagyságot, amekkorára a szűrőszenet őröljük, a felhasználás célja határozza meg: az az aktívszén, amelyet folyadéktisztításhoz használunk, előnyösen 0,5-1,5 mm nagyságú részecskékből áll. A gáztisztításhoz használatos aktívszén részecske­nagysága előnyösen 2-3 mm. Amennyiben a később aktiválandó szenet kizá­rólag gáztisztításhoz alkalmazzuk, az alábbi eljárási lépéseket végezzük: A második típusú reaktorból kinyert szenet fi­nomra őröljük, kátránnyal vagy szurokkal 10 :1 és 5 :1 közötti arányban összekeverjük, majd ezt kö­vetően a keveréket nagy nyomásértékek, előnyösen 1000 kp/cm2 körüli nyomás és valamivel az alkal­mazott kátrány vagy szurok lágyulási pontja feletti hőmérséklet mellett extrudálással közvetlenül kívánt nagyságú idomdarabokká sajtoljuk. Az így nyert szilánkos granulátumot illetve kívánt méretű idomdarabokat aktiváló berendezésben is­mert módszerrel, vagyis forró gőzzel vagy vegysze­rekkel aktiváljuk. Ily módon különösen jó adszorp­­dós képességű aktívszénhez jutunk. Ezt az aktív­szenet előnyösen pelletezőberendezésben pelletez­­zük, A találmányt részletesebben rajz alapján ismertet­jük. A rajz a találmány szerinti eljárás illetve beren­dezés előnyös foganatosítási módjait illetve kiviteli példáit tünteti fel, azonban a találmány nemcsak ezekre a megoldásokra korlátozódik. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti kombinált hulladék­­hasznosításra és szennyvíztisztításra vonatkozó eljá­rás vázlatos folyamatábráját mutatja, a 2. a) és 2.b) ábrákon a találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló rendszer vázlatos felépítése látható, a 3. ábra a normál és aktivált szűrőszén találmány szerinti előállításának, felhasználásának és regenerálá­sának vázlatos folyamatábráját mutatja, a 4. ábra a találmány szerinti többreaktoros hulla­dékégető keresztmetszetét tünteti fel elölnézet­­ben, az 5. ábra a 4. ábrán látható többreaktoros hulla­dékégető 5-5 vonal mentén vett keresztmetszete oldalnézetben, a 6. ábra pedig a találmány szerinti krakkoló be­rendezést tünteti fel. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom